Szerző: Koi Tamás

2023. február 14. 13:21

Yettel TV S2 E1 - Csehországból szeretettel

A lakossági tévés műsorterjesztő szolgáltatók piacára új szereplőként betörni talán még annál is reménytelenebb vállalkozás, mint zöldmezősen mobilszolgáltatást indítani egy egyébként szintén telített piacon. Magyarországon most mégis megpróbálja valaki, történetesen éppen egy mobilszolgáltató. A vadonatúj Yettel TV ráadásul megannyi ziccert lecsap, amit a konkurencia eddig vagy kényszerből nem tudott lecsapni vagy egyszerűen csak azért, mert nem volt rákényszerítve.

Csaknem tíz év telt el azóta, hogy a törökbálinti TelenorYettel-házban Christopher Laska, a szolgáltató akkori vezérigazgatója egy késsel nyakon szúrta magát, hogy aztán széles mosollyal az arcán bejelentse a MyTV tévés platformot - a gaggel nyilván a hollywoodi filmipar, illetve annak néhai, magyar származású prominens szereplője, az eseményen szintén jelen lévő Andy G. Vajna előtt tisztelgett az egyébként szintén magyar származású norvég cégvezető. Aztán Havasi Balázs zongorázott egy pörgőset, ezzel nyomatékosítva, hogy a vállalat bejelentkezett a showbusinessbe.

Törökbálint, van egy kis problémánk!


Az ötlet jónak tűnt, a MyTV-vel azonban két komoly probléma is adódott eleinte. Az első, amit akkoriban a szakma még kissé nehezen akart elfogadni, hogy mobilon senki nem tévézik, legfeljebb az, akinek nagyon muszáj. Számtalan kutatás világított már rá korábban, hogy a mobiltévé soha nem tudott igazán kitörni Ázsiából, aminek egyrészt az az oka, hogy ott naponta több tízmillióan ingáznak tömegközlekedéssel munkába, utazás közben pedig a többség tradicionálisan mobilon tévézik, másrészt arrafelé akkora egy átlagos méretű lakás, hogy egy nagyobb lapostévé legfeljebb portréállásban helyezhető el benne.

A másik probléma pedig az volt, hogy a Yettelnek akkoriban gyakorlatilag zéró kapcsolata volt a tartalomszolgáltatókkal, a MyTV ezért eleinte 14 élő csatornával indult, ami meglehetősen szegényes választéknak bizonyult. A helyzet aztán idővel javult, de még így is maradt egy-két fájó hiányosság, a MyTV pedig a mobilok kijelzője után ugyan átköltözött a nagyképernyőre is, ettől függetlenül sosem jelentett komoly kihívást a nagy tévészolgáltatók számára. Egészen mostanáig.

A tavaly Yettellé avanzsált mobilszolgáltató mostani tulajdonosa, a PPF Csoport már távolról sem annyira nyeretlen kezdő a tévés szegmensben, mint a norvégok voltak, hiszen a cégnek csak Csehországban több százezer tévéelőfizetője van (nem beszélve arról, hogy pár éve szert tett egy saját régiós médiabirodalomra is), így amikor a vállalat tavaly elhatározta, hogy ezeket az ügyfeleket egy vadonatúj IPTV-platformra tereli, adta magát, hogy a platformot csoportszinten is bevezessék.

Csehországból szeretettel


Így jutottunk el a vadonatúj Yettel TV magyarországi indulásáig, ami csak nevében egyezik a korábbi Yettel TV-vel, ezt leszámítva csaknem minden más új alapokra került. Bár a rendszer androidos és iOS-es appokkal, illetve böngészős felülettel is rendelkezik, vadonatúj elem a szolgáltatásban a ZTE androidos médiaboxa, mely szintén csoportszinten használt eszköz, egyedileg fejlesztett, a különböző leányvállalatok arculatának megfelelő szoftverrel.

Manapság parázs hitviták tárgyát képezi, hogy a modern okostévék, illetve a mindenki számára elérhető egzotikus és kevésbé egzotikus tévéokosítók mellé szükség van-e még ilyen szolgáltatói eszközökre, de abban nagyjából mindenki egyetért, hogy ha már feltétlenül szükségesek, akkor az az ideális állapot, ha a jelenlétük a lehető legkisebb mértékben invazív.

img_1602

Márpedig a ZTE kis dobozkája a legkevésbé sem az. A ZXV10 B8866V2 típusjelzéssel ellátott box eleve nevetségesen apró, mindössze 10x10 centiméteres, a rajta lévő egyetlen LED fényereje szoftverből szabályozható, de aki egyáltalán nem szeretné szem előtt látni az eszközt, akár a fiók mélyére vagy a könyvek mögé is elrejtheti, mivel a távvezérlés Bluetooth kapcsolaton keresztül történik.

A Yettel tévés doboza ebből a szempontból (is) rendkívül hasonló a Magyar Telekomnál 2021-ben bevezetett SmartBoxhoz - a két eszköz tudását tekintve szinte semmiben nem különbözik egymástól, beleértve a belső komponenseket. A ZTE egység is az androidos médiaboxok Qualcommjának számító Amlogic S905X2 típusú rendszerprocesszorára épül, amit 2 GB rendszermemória és 8 GB háttértár egészít ki (utóbbinak azonban több mint a felét a rendszer lefoglalja magának).

img_1606

A doboz HDMI és analóg kimenettel juttatja el a képet és a hangot a kijelzőre, ezen kívül két USB port és egy microSD kártyaolvasó található rajta, meg persze az Ethernet-port és a tápcsatlakozó. A vezetékes kapcsolat WiFi5-alapú vezeték nélküli üzemmóddal kiváltható, ilyenkor azonban nem árt, ha a hozzáférési pont és a médiabox közös helyiségben található.

A távirányítók kiválasztására, illetve megtervezésére ezeknél az eszközöknél - sőt, akár egyes, milliós árfekvésű okostévéknél - rendszerint a kelleténél kevesebb figyelem hárul, pedig ezek a komponensek jelentik a felhasználói interfész alappillérét. Szerencsére az új Yettel TV esetében figyeltek erre, a dobozhoz járó távirányító minden szempontból ideális, nem túl nagy, nem túl kicsi, jó a súlyelosztása, finom a gombok mechanikája, jó a reakcióidő és extraként még fényérzékelős (!) háttérvilágítással is ellátták az távszabályzót.

img_1601

A távirányító Bluetooth mellett infravörös jelekkel is képes kommunikálni, akár úgy is, hogy ezt párhuzamosan teszi két eszköz irányába. Például a hangerőszabályzó gombokkal a tévé hangerejét lehet állítani infravörös jellel, a többi gomb pedig a médiaboxszal kommunikál Bluetooth-szon. A HDMI-CEC támogatásnak köszönhetően egyébként az egész rendszer üzemeltethető ezzel az egyetlen távirányítóval is akár, bár bonyolultabb összeállítások esetén a CEC használata nem feltétlenül javasolt, illetve furcsa anomáliákhoz vezethet (a saját tesztkörnyezetben például a Yettel TV és a Telekomos SmartBox CEC üzemmódja összeveszett egymással).

A tapasztalatok alapján a rossz fizikai adottságok mellett egy set-top box szoftvere is lehet meglehetősen invazív, vagy azért, mert eleve rosszul felépített, átgondolatlan a kezelőfelület vagy mert dühítő hibák tarkítják folyamatosan a tévézést (vagy mindkettő). Az új Yettel TV szoftvere e tekintetben sem kínál komoly támadási felületet.

Kóla, puska, sültkrumpli (és catch-up)


Kezdjük ott, hogy a Yettelnek sikerült az, ami eddig egyetlen versenytársnak sem: a box a bekapcsolását követően két másodpercen belül adásképet ad. Ez a menüből ki-be kapcsolható soft standby üzemmódnak köszönhető, amikor az eszköz valójában nem kerül készenlétbe, csak lekapcsolja a streamet és a videokimenetet. 

img_1591

Szokás szerint külön vezérlőgombbal érhető el a főmenü, ami layerként jelenik meg az éppen futó élőkép felett, a felsősorban eléggé maguktól értetődő menüpontokkal, lejjebb mozogva pedig különböző besorolások alapján megjelenő tartalomlistákkal (jelenleg műsoron lévő adások, félbehagyott lejátszás folytatása, felvett műsorok lejátszása, legnépszerűbb műsorok, illetve kiemelt filmek, sorozatok, dokumentumfilmek stb.)

img_1580

Fent külön menüpontot kaptak a gyermekeknek szóló tartalmak és a sportműsorok, utóbbiaknál üdítő színfolt hogy sportáganként vannak besorolva az adások. Sportközvetítéseknél lehet releváns extra, hogy a platform képes több kameraképet egyszerre közvetíteni, amit a cseh O2 TV-nél már használnak is, itthon azonban egyelőre nem. 

img_1582

A rendszer műsorújsága hozza a kötelezőt, az egyetlen szépséghiba, hogy a csatornák sorrendje sehogy sem szerkeszthető, bár elképzelhető, hogy ezt idővel megoldja a szolgáltató, ahogy a háborgó ügyfelek hada előtt végül a Telekom is kénytelen volt fejet hajtani, mely ugyanígy fixen bedrótozott csatornákkal indította a szolgáltatást.

Az új Yettel TV esetében az egyik legszembeötlőbb különbség az előző generációs megoldásokhoz képest a tartalom kezelésének a módja illetve lehetőségei. Míg a régi Yettel TV egy szimpla lineáris tévéplatform volt, addig az új rendszer már felhőalapú tartalomrögzítést illetve műsorvisszanézési lehetőséget (catch-up tv) is kínál, méghozzá minden csatornán (igaz, bizonyos tartalmaknál ezt a tartalomszolgáltató korlátozhatja).

Ez azt jelenti, hogy közvetlenül az EPG-ből kiválasztva bármikor újranézhető és akár utólag rögzíthető egy legfeljebb hét nappal ezelőtt adásba került műsor.

A rendszer a felvett tartalmakat a felhőben tárolja, legfeljebb a rögzítéstől számított 30 napig (a rögzített tartalmak mennyiségére vonatkozóan viszont nincs semmilyen időkorlát). A felvétel funkció a telekomos rendszerrel ellentétben itt nem extra szolgáltatás, cserébe a Yettelnél a set-top box-ok darabjáért a 12 vagy 24 hónapos határozott idejű eszközbérleti szerződés lejárta után havonta 1990 Ft-ot kell fizetni.

Unicast, unicast, te csodás!


A fentiekből egyben már arra is lehet következtetni, hogy az új Yettel TV alatt egy sokkal robusztusabb tartalomkezelési és tartalomtovábbítási rendszer fut, mint ami az elődöt kiszolgálta (a MyTV-t és a Yettel TV-t évekig az OTT-One Nyrt. üzemeltette, míg az új platformot a PPF infrastruktúra-cége, a CETIN működteti kvázi házon belül). A rendszer láthatóan sokkal kevesebb kötöttség mellett működik, mint a Telekom IPTV platformja, azaz lokációtól függetlenül az ország bármely területén (sőt, korlátozott ideig az EU-n belül bárhol), bármilyen internetszolgáltató hálózatán keresztül használható, persze ha az a stream sávszélesség-szükségletét képes kiszolgálni. 

Az Yettel TV a közszolgálati csatornákat tartalmazó Yettel TV XS mellett három díjcsomagban érhető el, az S, M és L csomagok 53, 78 és 93 csatornát kínálnak és mindegyikben megtalálható az RTL+ Active és a TV2 Play Prémium streamingszolgáltatás. A díjcsomagokat kizárólag Yettel havidíjas mobilszolgáltatásra vagy OtthonNet otthoni mobilnetre előfizető ügyfelek igényelhetik, díjcsomagtól és a másik csatolt szolgáltatástól függően 2 és 6 ezer forint közötti havi díjért cserébe. A szolgáltató háromhónapos nyílt tesztidőszakkal február 14-én indítja az új rendszert.

Az efféle működésnek megvannak persze a maga hátrányai, így egy esetleges műszaki hibát sokkal nehezebb behatárolni és javítani, az unicast topológia pedig az előfizetői bázis növekedésével óriási terhelést róhat a szolgáltató háttérrendszereire illetve magára a CDN-re.

Bár a menürendszernek van egy "Extra" menüpontja is, a Yettel TV még mindig elsődlegesen lineáris tévéplatform, az extrák alatt legalábbis jobb híján az alkalmazásokat sorolja fel a rendszer, illetve valamiért ide kerültek a telepített SVOD-szolgáltatások ajánlói is.

Az Android 10-et futtató médiaboxra elméletben több tízezer alkalmazás érhető el, más kérdés, hogy az Android TV-s appok (mint általában az okostévés appoknál, platformtól függetlenül) körében elképesztő mennyiségű használhatatlan szemét található. Akinek viszont nincs okostévéje, legalább hozzáférhet a legfontosabb platformokhoz a médiaboxon keresztül.

Ami viszont a Yettel TV boxra sem telepíthető, éppúgy mint a telekomos konkurensre, az a Netflix androidos alkalmazása (a Netflix tartalmai a beépített chromecastre sem küldhetők át). Mostanra nagyjából kiderült, hogy mindez egyértelműen a világ legnagyobb SVOD-szolgáltatójának a számlájára írható, pontosabban mivel nem kapott a szolgáltató a számlájára pénzt a PPF-től, ezért nemes egyszerűséggel letiltotta az appot az adott operátor set-top boxán. A néző ez ellen nagyjából semmit nem tehet, legalábbis ha egy egymilliónál több tévés ügyféllel rendelkező szolgáltatót nem tekint egyenrangú partnernek a Netflix, akkor valószínűleg a Yettel/O2 TV esetében sem lesz ez másként.

Az új Yettel TV-n a catch-up funkción kívül egyébként semmilyen saját lekérhető tartalom nincs, azaz nyoma sincs sem tranzakcióalapú videotékának (TVOD), sem saját előfizetéses tékának (SVOD). Valószínűleg itt a Yettel rájött, hogy a piacot uraló nagyokkal (Disney+, HBO Max, Amazon Prime, Skyshowtime, Google Play Movies) szemben nem sok esélye van, bár az O2 TV-nek van saját videotéka szolgáltatása, azaz nem zárható ki, hogy ez előbb-utóbb csoportszinten is megjelenik majd, a jogosítás azonban itt alighanem egy hosszadalmasabb és bonyolultabb feladat.

Tűzoltó Sam készen áll...


Lineáris tévéplatformként használva azonban a Yettel TV szinte hibátlan megoldás, a tartalmak hétnapos visszanézése és korlátlan rögzítése pedig példátlan a magyar piacon, miközben a döntési helyzetben szintén kulcsfontosságú szempontként kezelt csatornaválaszték terén a Yettel minden hátrányát behozta. A 2013-ban mindössze 14 csatornával induló Yettel TV-ből mostanra egy 93 csatornás platform lett, és az előd legutolsó állapotában meglévő fájó foghíjai is eltűntek, így bekerültek a csatornakínálatba a teljesség igénye nélkül olyan, korábbi hiányosságok, mint az AXN, a Viasat 3 és 6, az Eurosport 1 és 2, a Match4, a Discovery Channel és Filmbox csatornák.

img_1605

A Yettelnek persze ezzel sincs könnyű dolga, ha új ügyfeleket kíván szerezni (vagy a régieket megtartani) a magyar távközlési piacon, elég csak az utóbbi pár év tranzakcióira és konszolidációs folyamataira gondolni, ami többek között éppen a tévészolgáltatások piacát változtatta kvázi kétszereplőssé.

A vezetékes infrastruktúrával rendelkező nagyok levesébe most azonban pont egy mobilszolgáltató köphet bele, a megújult Yettel TV ugyanis egy nagyon jó termék lett, mely semmi jelét nem mutatja komoly gyermekbetegségeknek (leszámítva néhány fordítási hiányosságot a magyar nyelvű menüben), melynél a nyilvános tesztidőszak ellenére nincs a nézőnek olyan érzése, hogy egy soha véget nem érő bétatesztben vesz részt, nem utolsósorban pedig egy olyan platform, mely mindent kihoz a lineáris tévéből, amit ki lehet hozni belőle. 

Valószínűleg ezzel együtt sem fog senki menten a nadrágjába csinálni a Telekomnál vagy a 4iG-nél a megújult Yettel TV láttán, a cseh kézben lévő szolgáltató az OtthonNet és IrodaNet csomagok piacra dobása után azonban ezzel újabb, hangsúlyos lépést tett abba az irányba, hogy bebizonyítsa, vezeték nélkül is működhet konvergens szolgáltatóként.

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról