Nincs mit tenni, jogerős a Google 4,1 milliárd eurós büntetése
Nem fogadta el a Google érvelését és helyben hagyta a másodfokú ítéletet az Európai Unió legfelsőbb bírói szerve abban a bírságolási ügyben, melyben eredetileg 4,34 milliárd euróra (ezt később 4,125 milliárd euróra mérsékelték) büntették a Google-t törsztellenes gyakorlata miatt.
Helyben hagyta a másodfokú bíróság ítéletét az Európai Unió Bírósága, ezzel minden jogorvoslati lehetőségét elbukta a Google arra vonatkozóan, hogy kivédekezze az Európai Bizottság hat évvel ezelőtti bírságoló határozatában szereplő gigászi összeg megfizetését.
Az eredeti, 2018-ban határozathozatallal végződő ügy azóta is az Európai Unió legnagyobb horderejű trösztellenes eljárásának számít, legalábbis a következményét, a jogsértő tevékenység miatt kiszabott bírságösszeg tekintetében. A Google-t eredetileg 4,34 milliárd euróra büntette a Bizottság versenyjogi szerve, melyet 2022-ben, a másodfokú eljárás során szinte jelképes összeggel, 4,125 milliárd euróra csökkentett a bíróság.

A most lezárult ügyben a Bizottság eredetileg azt rótta fel a Google-nek, hogy a vállalat visszaélve piaci erőfölényével hátráltatta a versenyt oly módon, hogy az Android operációs rendszerbe alapértelmezetten saját kereső- és böngészőalkalmazását telepíttette. Ezért cserébe a gyártópartnerek (és a szolgáltatók) különféle "ösztönző" kedvezményeket kaptak, amelynek egyik további feltétele volt, hogy nem értékesíthettek termékeket az operációs rendszer forkolt variánsával.
A Bizottság korábbi álláspontja szerint az eljárás során bizonyítást nyert, hogy a közvetlen partnerekkel kötött megállapodásokban a Google megsértette az EU-s antitröszt-szabályozást bizonyos kitételek beemelésével. Egyes szerződésekben (Mobile Application Distribution Agreement, MADA) ugyanis kritikus pontokon kötötte meg Google a gyártók kezét, például a Play Store licencelését saját keresője és böngészője (Chrome) előtelepítéséhez és alapértelmezetté tételéhez kötötte.
Ezzel a cég jelentősen csökkentette a konkurens termékek esélyét a piaci betörésre vagy előrelépésre, ez ugyanis nem tette lehetővé, hogy egy szereplő alternatív ökoszisztémával jelenjen meg Androidon, például egy másik előtelepített alkalmazásbolt vagy kereső révén.
Ezeket a problémákat ugyanakkor mostanra jórészt már kezeli az Európai Unió azóta hatályba lépett, mérföldkőnek számító jogszabályi kerete, a Digital Markets Act, mely részben éppen a hasonló exkluzív szerzőzéseknek és a cégek saját termékeit preferáló üzleti gyakorlatoknak igyekszik gátat szabni.