Átment a bíróságon a Google rekordbírsága
Minimális módosítással ugyan, de másodfokon jóváhagyta az illetékes bíróság az Európai Bizottság 2018-as bírságoló határozatát, melyben az EU végrehajtó szerve máig rekord mértékűnek számító, 4,34 milliárd euróra büntette a Google-t az uniós versenyjoggal ellentétes gyakorlatáért.
Megszületett a másodfokú döntés az Európai Unió történetének eddigi legnagyobb horderejű trösztellenes eljárásában, melyben első fokon, 2018. júliusában, az Európai Bizottság kimondta, hogy a Google az Android operációs rendszer használatának versenyellenes feltételeivel jelentős piactorzító hatást ért el. Az eredeti bírságösszeg 4,34 milliárd euró volt, ezt másodfokon körülbelül 5%-kal, 4,125 milliárd euróra mérsékelte mai ítéletében az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke.
A mostani ítélet immár a második, fellebviteli eljárásban aratott győzelme az Európai Bizottságnak a Google versenyellenes gyakorlatával kapcsolatos ügyek sorában. Tavaly ugyanez a bíróság szintén a Bizottság javára döntött egy 2017-ben lezárt versenyjogi eljárás kapcsán - akkor a Google-nek a saját árösszehasonlító szolgáltatásának jogellenes működése miatt kellett fizetnie 2,42 milliárd eurót.
5 erős érv a Kafka alapozó képzésünk mellett Szeptember 15-én, hétfőn ONLINE formátumú, a Kafka alapjaiba bevezető képzést indít a HWSW, ezért most összefoglaltuk röviden, hogy miért érdemes részt venni ezen a tanfolyamon.
Az illetékes biztos, Margrethe Vestager hivatala ugyanakkor az elmúlt időszakban több alkalommal is vereséget szenvedett a bíróságon, így idén januárban és júniusban két amerikai processzorgyártó, az Intel majd a Qualcomm ügyében is a felperes javára döntött a testület - mindkét esetben nagyjából egymilliárd eurós büntetés volt a tét.
A másodfokon most lezárult ügyben a Bizottság 2018-ban azt rótta fel a Google-nek, hogy a vállalat visszaélve piaci erőfölényével hátráltatta a versenyt oly módon, hogy Android operációs rendszerébe alapértelmezetten saját kereső- és böngészőalkalmazását telepíttette. Ezért cserébe a gyártópartnerek (és a szolgáltatók) különféle "ösztönző" kedvezményeket kaptak, amelynek egyik további feltétele volt, hogy nem értékesíthettek termékeket az operációs rendszer forkolt variánsával.
A Bizottság korábbi álláspontja szerint az eljárás során bizonyítást nyert, hogy a közvetlen partnerekkel kötött megállapodásokban a Google megsértette az EU-s antitröszt-szabályozást bizonyos kitételek beemelésével. Egyes szerződésekben (Mobile Application Distribution Agreement, MADA) ugyanis kritikus pontokon kötötte meg Google a gyártók kezét, például a Play Store licencelését saját keresője és böngészője (Chrome) előtelepítéséhez és alapértelmezetté tételéhez kötötte.
Ezzel a cég jelentősen csökkentette a konkurens termékek esélyét a piaci betörésre vagy előrelépésre, ez ugyanis nem tette lehetővé, hogy egy szereplő alternatív ökoszisztémával jelenjen meg Androidon, például egy másik előtelepített alkalmazásbolt vagy kereső révén.