Átment a bíróságon a Google rekordbírsága
Minimális módosítással ugyan, de másodfokon jóváhagyta az illetékes bíróság az Európai Bizottság 2018-as bírságoló határozatát, melyben az EU végrehajtó szerve máig rekord mértékűnek számító, 4,34 milliárd euróra büntette a Google-t az uniós versenyjoggal ellentétes gyakorlatáért.
Megszületett a másodfokú döntés az Európai Unió történetének eddigi legnagyobb horderejű trösztellenes eljárásában, melyben első fokon, 2018. júliusában, az Európai Bizottság kimondta, hogy a Google az Android operációs rendszer használatának versenyellenes feltételeivel jelentős piactorzító hatást ért el. Az eredeti bírságösszeg 4,34 milliárd euró volt, ezt másodfokon körülbelül 5%-kal, 4,125 milliárd euróra mérsékelte mai ítéletében az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke.
A mostani ítélet immár a második, fellebviteli eljárásban aratott győzelme az Európai Bizottságnak a Google versenyellenes gyakorlatával kapcsolatos ügyek sorában. Tavaly ugyanez a bíróság szintén a Bizottság javára döntött egy 2017-ben lezárt versenyjogi eljárás kapcsán - akkor a Google-nek a saját árösszehasonlító szolgáltatásának jogellenes működése miatt kellett fizetnie 2,42 milliárd eurót.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Az illetékes biztos, Margrethe Vestager hivatala ugyanakkor az elmúlt időszakban több alkalommal is vereséget szenvedett a bíróságon, így idén januárban és júniusban két amerikai processzorgyártó, az Intel majd a Qualcomm ügyében is a felperes javára döntött a testület - mindkét esetben nagyjából egymilliárd eurós büntetés volt a tét.
A másodfokon most lezárult ügyben a Bizottság 2018-ban azt rótta fel a Google-nek, hogy a vállalat visszaélve piaci erőfölényével hátráltatta a versenyt oly módon, hogy Android operációs rendszerébe alapértelmezetten saját kereső- és böngészőalkalmazását telepíttette. Ezért cserébe a gyártópartnerek (és a szolgáltatók) különféle "ösztönző" kedvezményeket kaptak, amelynek egyik további feltétele volt, hogy nem értékesíthettek termékeket az operációs rendszer forkolt variánsával.
A Bizottság korábbi álláspontja szerint az eljárás során bizonyítást nyert, hogy a közvetlen partnerekkel kötött megállapodásokban a Google megsértette az EU-s antitröszt-szabályozást bizonyos kitételek beemelésével. Egyes szerződésekben (Mobile Application Distribution Agreement, MADA) ugyanis kritikus pontokon kötötte meg Google a gyártók kezét, például a Play Store licencelését saját keresője és böngészője (Chrome) előtelepítéséhez és alapértelmezetté tételéhez kötötte.
Ezzel a cég jelentősen csökkentette a konkurens termékek esélyét a piaci betörésre vagy előrelépésre, ez ugyanis nem tette lehetővé, hogy egy szereplő alternatív ökoszisztémával jelenjen meg Androidon, például egy másik előtelepített alkalmazásbolt vagy kereső révén.