Hanganalízis miatt büntettek 250 millióra egy hazai bankot
Egy bank jogszerűtlen tevékenységéhez kötődik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) fennállásának eddigi legnagyobb bírsága, mely ráadásul az első olyan büntetés hazánkban, melyet mesterséges intelligencia jogszerűtlen használata miatt kapott az eljárás alá vont.
Rekord összegű, 250 millió forintot büntetést szabott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) tavaly egy meg nem nevezett bankra - derül ki a szervezet múlt héten közzétett éves jelentéséből, melyre a Deloitte hívta fel a figyelmet. Az eddig zéró publicitást kapott eset egyben az első olyan ügy Magyarországon, mely mesterséges intelligencia jogszerűtlen használata miatt végződött jelentős bírság kiszabásával és kötelezettség előírással.
A NAIH által meg nem nevezett pénzintézet a beszámoló szerint az ügyfélszolgálati hívások rögzített hanganyagát automatikusan elemezte, illetve ezen elemzések eredményét felhasználva állapította meg, hogy melyik elégedetlen ügyfelet szükséges visszahívni. A rendszer többek között elemezte a beszélő érzelmi állapotát, és egyéb jellemzőket, továbbá felhasználták az ügyfélszolgálati munkatársai munkájának minősítésére is.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A mesterséges intelligencián alapuló beszédjel-feldolgozás segítségével automatikusan elemzésre kerültek a megadott lista szerinti kulcsszavak is, valamint a beszélő érzelmi/hangulati állapota. A felismert kulcsszavak és érzelmek eredményét is hívásonként az adott híváshoz kapcsolva tárolták, és a hívások még 45 napig a hangelemző szoftveren belül is visszahallgathatók. A hangelemző szoftver a hívásokról a fentiek alapján sorrendet állított fel, amely egy javaslat arra, hogy melyik érintettet szükséges elsődlegesen visszahívni - áll a hivatal beszámolójában.
A NAIH végül az eljárás lezárásakor arra utasította az érintett pénzintézetet, hogy akként módosítsa adatkezelési gyakorlatát, hogy az megfeleljen az általános adatvédelmi rendeletnek, azaz - mivel erre semmilyen jogalapja nincs - a hangelemzés során az érzelmeket ne elemezze, és az adatkezeléssel kapcsolatban az érintetti jogokat megfelelően biztosítsa, különösen, de nem kizárólag a megfelelő tájékoztatás és tiltakozás jogát.
A szervezet által tavaly lefolytatott eljárás meglehetősen szokatlan diszkréció mellett zajlott, így a beszámolóból sem az nem derül ki, hogy mikor zajlott pontosan a vizsgálat és mikor született az ügyben határozat, ahogy nem derül ki az eljárás alá vont kiléte sem (a határozat a NAIH erre a célra rendszeresített weboldalán sem szerepel).