Szerző: Habók Lilla

2019. április 23. 08:44

Az osztrákok tiltanák az anonim hozzászólásokat

Akár 1 millió eruós büntetést is kaphatnának az online platformok Ausztriában, ha nem fedik fel a hatóság előtt, hogy mi a felhasználónév mögött lévő személy valódi családneve, keresztneve és címe.

Megjelent Ausztriában egy webes felelősségvállalásról szóló törvénytervezet, amely szerint a kormány véget szeretne vetni a név nélküli hozzászólásoknak. Azaz a felhasználók publikusan az interneten továbbra is szerepelhetnének valamilyen nicknévvel, viszont a nagyobb platformoknak a jövőben tárolniuk kellene a felhasználónevekhez tartozó hivatalos vezetékneveket, keresztneveket és címeket. Ezeket pedig igény esetén beszolgáltatni a hivatalos szervek kérésére, amennyiben azok szerint egy felhasználó másokat zaklat vagy pedig a hozzászólásával törvényt sért. "Az analóg világban meglévő jogi követelményeknek a digitális világban is érvényesnek kell lenniük" - mondta Gernot Blümel, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) médiaügyi minisztere egy sajtótájékoztatón. Véleménye szerint ez a digitális anonimitás tiltás egy újabb lépés ebbe az irányba.

Ausztria a Facebookkal kapcsolatban már korábban is bizonyította szigorát, mikor az Osztrák Zöld Párt képviselője ment bíróságig, hogy a közösségi óriás távolítsa el a pártvezetőt sértegető bejegyzéseket. Ráadásul az osztrák jog szerint gyűlöletbeszédnek számító szövegeket egy álnévvel regisztrált profillal tették közzé. Az osztrák párt akkoriban is követelte a Facebooktól, hogy azonosítsa a név nélküli (vagyis álnévvel regisztrált) felhasználókat, és lépjen fel ellenük. Kézenfekvőnek tűnik a magyarázat, hogy az osztrák kormányzat újabban a jelenleg tervezetben lévő törvénnyel igyekezne nyomást gyakorolni a közösségi óriásra és más nagyobb platformokra hasonló esetekben.

gernot_blumel_miniszter

Gernot Blümel, az Osztrák Néppárt minisztere ismertette a törvénytervezetet

Mindez viszont csak azokat a szolgáltatásokat érintené, amelyek több mint 100 ezer regisztrált felhasználóval vagy évente több mint 500 ezer eurós bevétellel rendelkeznek vagy több mint 50 ezer eurós kormányzati sajtótámogatást kapnak. Azonban az e-kereskedelmi oldalak kivételt jelentenének a törvény alól, mint ahogy azok az oldalak is, amelyek nem részesülnek bevételben sem a hirdetésekből, sem pedig a tartalomból. Az érintett szolgáltatásoknak meg is kellene arról győződni, hogy valóban helyes adatokat rögzítettek a hozzászólóik a rendszerben. Továbbá a platformoknak egy osztrák kapcsolattartót is biztosítani kellene a törvénytervezet szerint, aki információval látja el az érdeklődőket.

Miért nem beszélni AI tökéletesen magyart?

Milyen kihívásokat tartogat egy magyar nyelvi modell, például a PuliGPT fejlesztése?

Miért nem beszélni AI tökéletesen magyart? Milyen kihívásokat tartogat egy magyar nyelvi modell, például a PuliGPT fejlesztése?

Ha viszont a platformok nem teljesítik a kötelezettségeiket, akkor akár 500 ezer eurós büntetést is kaphatnak Ausztriától a jövőben, illetve ha folytatólagos a jogsértés, akkor akár ennek a dupláját is. Az hogy hogyan ellenőrzik a személyazonosságot, már magán a platformon múlik, bár a törvénytervezethez fűzött megjegyzés megemlíti a mobiltelefonszámhoz kapcsolódó kétfaktoros autentikációt egy lehetőségként. Év elejétől kezdve ugyanis minden osztrák SIM kártyához fényképes azonosítóval kell beregisztrálni az országban - jegyzi meg a Der Standard.

Biztosan ez a jó megoldás?

A törvénytervezet sok szempontból kérdéseket vet fel, és aggodalmat kelt, főleg a véleménynyilvánítás és szólásszabadság védelmezői körében. A felhasználók a nevük és a címük megadása miatt valószínűleg kevésbé mernek majd zaklató vagy gyűlöletbeszédet tartalmazó hozzászólásokat közzétenni egy közösségi felületen, viszont ezzel együtt előfordulhat, hogy a véleményüket is kevésbé merik majd megosztani egy-egy témában - veti fel a problémát az Engadget. Akár azért, mert az internetes adatbázisokat a támadók is célba vehetik. Másrészt viszont a törvény alól mentesülő kis oldalakon megjelenhetnek a gyűlöletkeltő csoportok, és így az interneten korábban szétszórtan megjelenő nézetek egy helyre is koncentrálódhatnak. Más szólásszabadság-védők pedig amiatt is kétségeiket fejezték ki, hogy a kis oldalaknak adott mentesség többek közt a kormányzat koalíciós partneréhez (a szélsőjobboldali FPÖ-höz) kötődő webes platformnak kedvez.

További kérdéses pont, hogy a Facebookhoz hasonló közismert közösségi oldalak vagy éppen a kevésbé ismertek mennyire vennék komolyan a törvény betartását. Előfordulhatna azaz eset is, hogy a törvény miatt a kérdéses helyzetben lévő platformok kivonulnának Ausztriából. Arról nem is beszélve, hogy például egy anonim alkoholistáknak szóló fórum a törvény hatására értelmét vesztené. Ráadásul az sem biztos, hogy a szabályozás ebben a formában megfelelne például az Európai Bíróság 2016-os adatmegőrzésről szóló szabályozásának, amely tiltja az általános és válogatás nélküli adatmegtartást - említi az osztrák törvény bevezetésében ellenérdekelt Der Standard.

A tervek szerint a törvény 2020-ban lépnek alkalmazásba, ha azt osztrák törvényhozás jóváhagyja. A törvény betartásáért pedig az Osztrák Kommunikációs Hatóság (KommAustria) lenne felelős. Az osztrák kormányzaton kívül azonban a törvénytervezet szövegét még előzetesen az Európai Bizottságnak is meg kell vizsgálni, hogy az megfelel-e a hatályban lévő Európai Uniós szabályozásoknak.

Nagyon széles az a skála, amin a állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról

fab

5

Chipgyártó nagyhatalommá válna India

2024. március 18. 12:39

A helyi politikai vezetés szerint van rá esély, hogy a következő néhány évben az ország bekerüljön az öt vezető ország közé.