Lassan zárkózik fel a kínai félvezetőgyártás

Pár hónapon belül megkezdheti a 14 nanométeres FinFET lapkák tömegtermelését Kína legfejlettebb félvezető technológiával rendelkező gyártója, az SMIC. A vállalat nagyjából négy és fél évvel az úttörő Intelt követően indítja a 14 nanométeres termelést. Az SMIC ennek ellenére elégedett a munkálatokkal, a technológia bevezetését ugyanis a tervezetthez képest több negyedévvel sikerült előrébb hozni. Iparági pletykák szerint a kísérleti gyártás során látott kihozatal kifejezetten jó, 95 százalék körül alakul. Eközben már a következő generációs, 10 és 7 nanométeres fejlesztések munkálatai is javában folynak, amelyekkel tovább faragna hátrányából a kínai bérgyártó.

Arról egyelőre nincs biztos információ, hogy mely cégek vehetik majd elsőként igénybe a technológiát, ám az SMIC kliensei között olyan nevek vannak, mint a HiSilicon és Qualcomm, amelyek belépőszintű lapkáihoz még akár meg is felelhetne a 14 nanométeres eljárás. Ugyancsak kérdés, hogy a kínai bérgyártó eljárása pontosan mire lesz elég a konkurensek a hasonló jelölésű eljárásaival szemben. Az Intel és a Samsung 14 nanométeres eljárása közül például az előbbi lényegesen jobb paraméterekkel rendelkezik: tranzisztorsűrűség, illetve teljesítmény tekintetében is egyértelműen jobb az Intel. Meglepő lenne, ha a kínai technológia ennek közelébe tudna férkőzni, vélhetően inkább a Samsungéhoz állhatnak közelebb a fejlesztés kritikus paraméterei.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Egyelőre a gyártókapacitás sem a kínaiak mellett szól, az SMIC-nek ugyanis jelenleg mindössze két olyan gyáregysége van, amely 300 milliméter átmérőjű waferek megmunkálására képes. A pekingi és sanghaji üzem összkapcitása havi 55 000 wafer körül mozog, amit a tavalyi hírek szerint szinte teljes egészében ki is használnak. A vállalat ezért a 14 nanométeres és annál fejlettebb technológiáihoz egy teljesen új, havi 70 000 wafer megmunkálására képes üzemet épít mintegy 10 milliárd dollárnak megfelelő összegből. Ez azonban 2021 vége előtt biztosan nem készül el, így pár évig még biztosan nem fog komoly fejfájást okozni konkurenseinek az SMIC.

Ezzel természetesen a kínaiak is tisztában vannak. Az ország vezetésének célja, hogy 2020-ra 40, 2025-re pedig 70 százalékkal növelje a határain belüli félvezetőellátás arányát. A SEMI (Semiconductor Equipment and Materials International) kínai szervezet néhány évvel ezelőtti beszámolója szerint az ország összesen nagyjából évi 250-300 milliárd dollár értékben importál különféle félvezetőket, amely összeg meghaladja Kína kőolaj behozatalának értékét. A kormány a felzárkózáshoz kvázi végtelen anyagi forrást biztosít, azonban az élvonalbeli félvezetőgyártáshoz szükséges, aranyat érő tudást és tapasztalatot - ahogy a példa is mutatja - nem lehet egyszerűen megvásárolni.