Szerző: Habók Lilla

2018. december 14. 09:30

A programozóhallgatók kétharmada képzi magát iskolán kívül is?

A tanulók az önképzéshez egyre nagyobb mértékben választják a YouTube videóit, míg a tapasztalt fejlesztők körében ez kevésbé népszerű forma.

A programozást intézményes vagy más formában tanuló hallgatók körében végzett felmérést a HackerRank programozásgyakorló oldal és toborzócég még 2017 végén, de az eredményeit csak most publikálta. A felmérést több mint 10 ezren töltötték ki a világ különböző pontjáról, ami segít rálátást kapni a hallgatók képzésének körülményeire. Az online kérdőíves felmérés kitöltőinek 76 százaléka tanul valamilyen diplomát adó intézményesített felsőoktatási formában, mégis 65 százalék nyilatkozott úgy, hogy a programozótudását részben vagy egészben önképzéssel szerezte. Tehát az egyetemisták jelentős részére is igaz, hogy a formális órákon kívül tanult meg kódolni saját bevallása szerint, míg 32 százalék csak az iskolának tulajdonítja a teljesítményt, 3 százalék pedig nem önképzéssel és nem is iskolában tanulja a kódolást.

Ebből két dologra is lehet következtetni a HackerRank szerint, egyrészt az egyetemek nem tudnak lépést tartani a technológia fejlődésével, ezért kénytelenek a hallgatók a kódolást maguktól is tanulni. Másrészt viszont a kutatók szerint a fejlesztők "telhetetlen szomjúsággal" rendelkeznek a tanulás iránt, amit jól bizonyít, hogy egy átlagos hallgató egyszerre 6 programozási nyelvet tanul vagy a senior szinten lévők 4 nyelvet. Különösen magas viszont a tanulás iránti igény az ázsiai csendes-óceáni régióban, ahol egy átlagos hallgató egyszerre 7 programozási nyelvet igyekszik elsajátítani. A cég szerint a toborzást végző vállalatok szempontjából érdemes mindig felmérni a készségek fejlesztése iránti igényt a diplomák mellett.

hackerrank_programozo_tanulas_2018

Ezen a területen is egyébként változás tapasztalható az önképzés formájában, mivel a HackerRank kimutatása szerint a programozók többsége a Stack Overflow-t tekinti a tanulás kiindulópontjának (88%), de ez már kevésbé igaz a tanulókra, akiknek 77 százaléka jelölte be ezt a képzési formát. A tanulók, vagyis feltételezhetően a fiatalabb hallgatók inkább a YouTube-ot kezdik előnyben részesíteni (73%), ami viszont a tapasztalt fejlesztők önképzési formájára kevésbé jellemző (64%). Nagyjából egyforma arányban fordulnak a hallgatók és a szakértők a könyvekhez (60%), viszont a tömeges online kurzusok (MOOC) és az online tutorialok szintén valamivel kevésbé vonzzák a fejlesztő-jelölteket mint a profibbakat.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra?

Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra? Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

Ahogy a The Next Web is rávilágít, az iskolán kívül is magukat képző tanulók 65 százalékos aránya egészen alacsonynak számít a technológia folyamatos változásához képest. Az egyetemeken továbbra is inkább az elméleti tárgyakat vagy a munkahelyek által kevésbé igényelt nyelveket tanítanak. Ebben a kérdésben a legnagyobb különbség a C és a C++ nyelvben található, mivel a C-t a hallgatók háromnegyede tudná használni, míg a C++-t a kétharmaduk, de a munkaadók közül nagyjából csak 20-20 százaléknak van ezekre szüksége. Szintén többen ismerik a Javát és Pythont állításuk szerint, mint amennyire a munkaadók ezt igénylik. Azonban a felmérés szerint JavaScriptre, a C#-ra vagy kisebb nyelvek közül a Rubyra, a Góra vagy a Swiftre több munkaadónak lenne szüksége, mint amennyien a hallgatók közül ezeket ismerik.

hackerrank_programozo_munkaltato_nyelvek_2018

Érthető, hogy a tanulók legközelebb többek közt a felsorolt nyelveket szeretnék elsajátítani, még más nyelvek mellett (pl. R, TypeScript, Pascal, Haskell, Perl, Scala). Összességében pedig látható, hogy a kódolás területén elengedhetetlen az önképzés minden egyes tanuló számára, ha csak nem az informatika területén inkább más munkakört szeretne választani a programozói tanulmányok elvégzése után.

Metodológia

A felmérést HackerRank végezte 2017. október 16. és november 1. között. A SurveyMonkey-n elérhető online kérdőívben 10 percben kitölthető kérdések vonatkoztak a programozást még tanuló (egyetemen vagy más módon) hallgatók tanulási szokásaira és a tanulás tárgyára. A kérdőívet több mint 10 ezer programozóhallgató töltötte ki a világ különböző részeiről. A kutatási jelentés nem említi, hogy az eredmény milyen változók szerint tekinthető reprezentatívnak. Azonban a leírás szerint a jelentés a szignifikanciavizsgálat alapján 99-100 százalékban szignifikáns jellemzőnek talált eredményeket mutatja be.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról