Szerző: Habók Lilla

2018. szeptember 27. 10:06

170 ezer fiatal nem fér hazánkban internethez

Négy évente készül el a 12 ezer hazai fiatalt vizsgáló, reprezentatív Magyar Ifjúság Kutatás. A 2016-os eredményeket mostantól olvashatjuk összefoglaló kötetben, ami túl nagy meglepetéseket nem okoz, de sok feltételezést megerősít a magyar fiatalok digitális eszközökhöz való hozzáállásával kapcsolatban is.

Megjelent a Magyar Ifjúság Kutatás 2016-os eredményeit összefoglaló kötet, amelyet a héten a Budapesti Corvinus Egyetemen mutatott be a szerkesztést végző Székely Levente, a tanulmányok szerzőivel közösen. A nagymintás, 12 ezer fiatal (15-29 éves) megkérdezésével készülő, reprezentatív vizsgálatot a kutatók négyévente végzik el, így most éppen az előző kutatási szakasz lezárulásánál és az új kezdeténél tartunk. A vizsgálat széles körben méri a fiatalokat például a társadalmi mobilitás, oktatás, karrierpálya, kapcsolatok, kultúra, politika szempontjából, de ahogy a könyvbemutatón is többször visszatértek rá a szerzők, a digitális világ fiatalokra gyakorolt hatása egy kiemelkedően fontos terület, amelyet a kötetben Székely Levente és Aczél Petra foglal össze a "Magyar világ 2.0 - Fiatalok és az új média" alfejezetben.

Döbbenetesen nőtt az okostelefonok szerepe

Az infokommunikációs technológia jelenléte természetesen tovább növekedett a magyar fiatalok életében, míg 2004-2008 közt az otthoni internet vált általánossá, addig 2012-2016 közt az okostelefonok. Ez a jelenség pedig a mindennapi tevékenységeket is befolyásolja a kapcsolattartástól a tanuláson és a munkán át a szabadidő-eltöltésig - foglalja össze a gyorsjelentés is. A 2016-os adatok szerint a fiatalok 29 százaléka dolgozik olyan helyen, ahol a technológia intenzív használata szükséges. Továbbá 85 százalék otthonában van számítógép, de az is egyértelmű, hogy az internet már "levált a számítógépről", hiszen ennél sokkal több eszközről elérhető.

A legfontosabb eszköz nyilván az okostelefon, amellyel 2012-ben még csak a fiatalok 31 százaléka rendelkezett, de 2016-ban viszont már 85 százaléka, és az eszközökhöz 70 százaléknak kapcsolódott internet-előfizetése is - ami arányaiban szintén nagy ugrás a 2012-es fele-fele arányhoz képest. Emellett pedig 57 százalék rendelkezik saját laptoppal, 25 százalék tablettel, 12 százalék játékkonzollal és 6 százalék birtokában van valamilyen okosóra vagy más aktivitásmérő is. Ezzel párhuzamosan viszont látható, hogy a fiatalok saját birtokában lévő számítógépek, PC-k aránya négy év alatt 63-ról 55 százalékra lecsökkent, hiszen már nem ez a hozzáférés elsődleges módja.

Érdemes itt pár mondatot ejteni róla, hogy bár az internet elterjedtségét gyakran "szinte teljesként" emlegetik, de valójában még mindig 170 ezer magyar fiatal egyáltalán nem fér a hálóhoz. Ezen belül is egyrészt a regionális fejlettséggel párhuzamosan növekszik az ellátottság, vagyis a nyugati országrész és a központi régió kiemelkedő eredményt mutat, míg Észak-Alföld és Észak-Magyarország erősen elmarad (20 százalékponttal) az országos átlagtól. "A település típusa erőteljes különbségekre világít rá. A fővárosban és a falvakban élők között szinte ugyanolyan jelentőségű szakadék van, mint a legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettségnél tapasztaltak esetében." - írja a tanulmány.

ifjusagkutatas_hozzaferes_2016

Másrészt pedig az internetpenetráció az anyagi jóléthez köthető, mivel a szubjektív bevallás szerint gond nélkül élők vagy beosztással jól kijövők 96-97 százalékának van otthoni hozzáférése, és használják is naponta az internetet, viszont az arány a jóléttel csökken, így a nélkülözők közül már csak 36 százaléknak van napi szintű netes hozzáférése. Az újabb technológiák pedig túlnyomó többségben a városias településeken, a kedvezőbb régiókban és a magasabb iskolai végzettségű családokban vannak jelen. Ahogy a kutatók is megjegyzik, a digitális bennszülött kifejezést éppen ezért érdemes körültekintően használni, hiszen közel sem mindenhol adottak a digitális eszközökhöz és az internethez a feltételek.

Tényleg csökken a tévénézés aránya

Párhuzamosan a digitális eszközök és az internet terjedésével a média szerepe is megváltozott a hétköznapokban, hiszen már a szabadidő kétharmadában jelen van a digitális média. A változás érthető módon az analóg média, főleg a tévénézés kárára történt, melyre külföldi kutatások kapcsán már rámutattunk. A kutatásból pedig pontosan láthatjuk, hogy a magyar fiatalok körében is az internet vette át a vezető szerepet, melyet naponta 88 százalék használ, míg televíziót csak 63 százalékuk néz napi szinten.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Jól látható a hazai kutatásból az az évek óta tartó folyamat is, hogy a videós tartalmak leváltak a televízióról, így már csak 48 százalék néz videókat televíziókészülékeken, akár például filmeket, klipeket vagy híradókat. A magyar fiatalok további 35 százaléka használja erre a számítógépet vagy laptopot és 7 százalék a mobiltelefont. Ez az arány 2016 óta mostanra valószínűleg még jobban eltolódott a telefonok felé, de azt is érdemes hozzátenni, hogy a kérdés az elsődleges fogyasztásra és nem a kizárólagosságra vonatkozott. A tévé és az internet mellett a rádió inkább csak heti médiumként jelenik meg, míg a nyomtatott sajtónál legnagyobb a távolmaradók aránya.

Digitális szocializáció

A napi internethasználatnál természetesen jóval többről van szó, hiszen ha egy üzenet érkezik, akkor a fiatalok 36 százaléka azonnal megnézi, 34 százalékuk egy-két óránként figyel erre, és további 26 százalék is naponta többször ellenőrzi az értesítéseket. Ehhez hozzátartozik, hogy a fiatalok 40 százaléka egyáltalán nem is szűri az üzeneteket küldő alkalmazásokat, és további 37 százalék is csak részben - teszi hozzá a tanulmány.

Mindez az általános sztereotípiával ellentétben egyáltalán nem azt jelenti, hogy a fiatalok ne ápolnának személyes barátságokat. A kutatás szerint 63 százalék egyaránt online és offline térben is ápolja a barátságokat, míg további 23 százalék csak személyes barátságokat tart számon, és mindössze a fiatalok 1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csak online környezetben tartja a kapcsolatot a barátaival.

Az online barátságok ápolása jellemzően a közösségi oldalakhoz kötődik, amelyet a hazai fiatalok 79 százaléka használ. Ezek közül 2016-ban még egyértelműen a Facebook volt a legnépszerűbb, amelyet a fiatalok 80 százaléka naponta megnyitott. A második helyen az ifjúságkutatásban az Instagram végzett, amelyet viszont az adatok szerint csak 18 százalék nyit meg naponta, de ez az arány nagyot változhatott az utóbbi két évben, például ha a Be Social idei (nem reprezentatív, de szintén több ezer főt megkérdező) kutatásának eredményeit nézzük. Azt viszont a korábbi felmérés is megállapítja, hogy az Instagramot inkább a fiatalabb, 15-19 éves korosztály használja, körükben 30 százalékos az elterjedtsége, míg az "idősebbeknél" 20 százalék. Érdekes módon a 2016-os mintában a Twitter jelenik meg harmadik legnépszerűbbként (12% napi használó), amelyet a LinkedIn, a Tumblr és a Snapchat követ egyformán 5-5 százalékos napi használótárborral.

ifjusagkutatas_kozossegioldal_2016

Az ifjúságkutatás is rákérdezett a közösségi oldalak felhasználási céljára, mely szerint a legtöbben szórakozás céljából keresik fel az oldalakat napi szinten (30%), második az általános információszerzés (22%), harmadik pedig a helyi hírekkel kapcsolatos tájékozódás (16%). A többi cél általában nem napi gyakorisággal fordul elő, mint például a munkához kapcsolódó látogatás vagy a párkeresés - utóbbit például a Facebook is pontosan látja, ezért párkereső szolgáltatást is indított. A kutatók megállapítása szerint két faktor rajzolódik ki, amelyek közül az egyik csoport hírfogyasztás-szórakozásra, a másik pedig kapcsolatépítésre használja a közösségi oldalakat.

A kutatók a kötetbemutató kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen megjegyezték, hogy a vizsgálaton több ponton is érdemes lenne változtatni a jövőben. Sok kutató például már 2000-ben csatlakozott a vizsgálathoz, és azóta egyre távolabb került életkorban a felmérés célcsoportjától, ezért a következő vizsgálat előtt egy fókuszcsoportos interjú készítését is fontolgatják, amelyből jobban megismerhetik a fiatalok nézőpontját. Másrészt pedig sok kérdés már elavultnak tűnik, ami különösen jellemző a digitális világot érintő témakörökre, de ha kivennék vagy megváltoztatnák, azzal az összehasonlíthatóság sérülne. Az eredmények mindenesetre nagyon fontosak, mivel reprezentatív képet adnak a fiatalok 2016-os helyzetéről, miközben összehasonlíthatóak a korábbi évekkel is.

Metodológia

Az ezredforduló óta sorban az ötödik alkalommal készült el a 2016-os nagymintás és reprezentatív Magyar Ifjúság Kutatás 12 ezer fő megkérdezésével. A 15-29 éves korosztályra irányuló vizsgálatot a Kutatópont Intézet végezte el az Új Nemzedék megrendelésére. A 12 ezer főből 8 ezer fiatal képezi a magyarországi és további 4 ezer fő a határon túli magyar mintát. A vizsgálat az élet valamennyi területén mérte a fiatalokat, közülük az újmédiára vonatkozó kérdések csak egy csoportot jelentettek. A kutatás legfőbb eredményeit az 500 oldalas "Magyar fiatalok a Kárpát-medencében: Magyar Ifjúság Kutatás 2016" című könyv foglalja össze, melynek a kutatók 2018. szeptember 24-én tartották a bemutatóját. Az adatokhoz a kutatók elméletileg hozzáférést kapnak, de ehhez nyilvános linket nem találtunk, azt valószínűleg a Kutatóponton keresztül lehet igényelni.

a címlapról