Szerző: Gálffy Csaba

2018. augusztus 24. 10:08

Amerikai hatóságok vizsgálódnak a Microsoftnál

Komoly külső vizsgálat indult a Microsoft magyarországi leányvállalata ügyében, az amerikai hatóságok várhatóan alaposan megnézik, felmerül-e korrupció vagy vesztegetés a hazai botrány kapcsán.

Vizsgálja az amerikai Igazságügyi Minisztérium és a tőzsdefelügyelet (SEC) a Microsoft magyarországi tevékenységét - jelenti a Wall Street Journal. A mérvadó gazdasági lap belsős forrásokra hivatkozva tényként közli, hogy elindult a vizsgálat a hazai sajtóban már komoly visszhangot nyert korrupciós botránnyal kapcsolatban.

Végre valaki belenéz

A vizsgálat nem általában néz a hazai Microsoft körmére, az itthon is hírhedté vált közbeszerzési botrányban nyomoznak a hatóságok: az amerikai vállalat mély árcsökkentéssel adta el a szoftverlicenceket a hazai viszonteladóknak, azok viszont a listaárhoz közel passzolták tovább a hazai közbeszerzéseken, a különbséget pedig megtartották. A Napi.hu korábbi értesülései szerint a bombát az adóhatóság beszerzése robbantotta, a mintegy tízezer Office licencet érintő tranzakciónál a Microsoft is komoly visszaélésekre utaló jeleket talált. 

Az amerikai hatóságok most azt fogják megvizsgálni, hogy az üzletben a Microsoft áldozat, vagy haszonélvező szereplő volt. A Wall Street Journalnak a Microsoft elmondta, hogy négy alkalmazottját is elbocsátotta az üggyel kapcsolatban, köztük Papp Istvánt is, a cég korábbi hazai vezetőjét. Ez eddig tudomásunk szerint nem volt világos, hogy Pappnak is a botrány miatt kellett elhagynia a céget. Pappot a WSJ is megszólaltatta, ő szöveges üzenetben csak annyit mondott, hogy "csak pozitív visszajelzést kapott a menedzsment részéről", és továbbra is a "Microsoft család megbecsült tagja". A vállalat eddig mereven elzárkózott a kommunikációtól a kérdésben, de érzékeltette, hogy az elbocsátott szereplők nem a Microsoftot gazdagították az ügyletekkel, hanem saját szakállukra dolgoztak.

A magyar hatóságok a botránnyal érdemben nem foglalkoztak, a Miniszterelnökség hivatalos álláspontja szerint ez a Microsoft belső ügye, vizsgálat vagy érdemi felelősségre vonás nem történt. Annyira nem, hogy a Microsofttól kirúgott Sagyibó Viktort, a cég kormányzati ügyekért felelős üzletágvezetőjét a Miniszterelnökség miniszteri biztosának nevezték ki. Így az amerikai hatóságok vizsgálata ezt az elmaradt hazai nyomozást is pótolni fogja.

Hatalmas büntetés is lehet a vége

Az Egyesült Államok nagyon szigorúan kezeli az amerikai vállalatok külföldi korrupciós ügyeit. A Foreign Corrupt Practices Act (FCPA) szabályozza a kérdést, és szigorúan tiltja, hogy az amerikai cégek korrupt módon szerezzenek piacot más országokban. A tiltás nem elvi, jelentős büntetéseket lehet kiszabni a korrupciós botrányok mentén - csak néhány éve, 2014-ben kapott a HP jelentős, 108 millió dolláros (megegyezéses) büntetést, miután Lengyelországban, Oroszországban és Mexikóban is korrupcióval szerzett meg üzleteket.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Amennyiben az amerikai hatóságok a Microsoft esetében is ki tudják mutatni az aktív részvételt, a cég jelentős büntetésre számíthat. De nem ez az egyetlen lehetséges forgatókönyv, a bírság el is maradhat. A céget már korábban, 2013-ban is vizsgálták a hatóságok a kínai, a romániai, az oroszországi és a pakisztáni gyakorlata miatt, büntetést azonban egészen eddig nem szabtak ki. Szintén indult amerikai vizsgálat a Microsoft csehországi üzleti gyakorlata miatt is. A WSJ szerint nem világos, hogy a fenti vizsgálatokat a hatóságok lezárták-e már, vagy azok továbbra is zajlanak a háttérben.

Emlékezetes, hogy korábban a Magyar Telekom és a Deutsche Telekom is belecsúszott egy FCPA-büntetésbe. A MT ugyanis az amerikai tőzsdén szereplő cégként a törvény hatálya alá került, macedóniai és montenegrói gyakorlatával viszont megsértette azt. Ezért a cég végül összesen 95 millió dolláros büntetést fizetett az Igazságügyi Minisztériumnak és a tőzsdefelügyeletnek.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról