Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Nem nagyon nő a hazai webáruházakból vásárlók száma

Habók Lilla, 2018. február 21. 16:34

Az átlagos hazai vásárlók bizalmatlanok az előre fizetéssel, inkább az átvételi pontokon és a futárnál fizetnek. Többségében azok a magyar online kereskedések érhetnek el sikert, amelyek hagyományos bolttal vagy átvételi ponttal rendelkeznek.

Tavaly a teljes hazai online kereskedelem nagyjából 18 százalékos szinten tudott bővülni összesen 360 milliárd forintos (1,2 milliárd eurós) forgalomra, ami egyezik a tavalyelőtti növekedési szinttel - derül ki a GKI Digital és az árukereső.hu frissen megjelent, 2017-es évértékelő Online Kereskedelmi Indexéből. Mint ahogy már a tavalyi adatokból is látszott, a növekedés plafonba ütközött, és bár még mindig jobban nő a teljes kiskereskedelmi piachoz képest, de a dinamika lassul és nem fog tudni már duplázódni, mint ahogy régebben.

A teljes kiskereskedelmi forgalom tavaly 6 százalékot bővült, ebből pedig nagyon kis értéket, 4,3 százalékot jelentett az online értékesítés. Bár az Európai Unió országaihoz képest általában le van maradva a hazai piac, de az online forgalom ebből részben kivételt képez. 2017-ben került be először a magyar online kereskedelem "az 1 milliárd eurós klubba" az 1,2 milliárd euró feletti forgalommal.

forgalom_EU_GKI_017

Az európai piacok kapcsán egyébként elmondható, hogy az Egyesült Királyság ugrik ki nagy mértékben 77,6 milliárd euróval, Németország 72,7 milliárd euróval és Franciaország 48,5 milliárd euróval, de a többi ország forgalma jócskán lemarad a dobogós helyezettekhez képest. A magyar piac nagyjából a régiós értékekhez hasonlóan alakul, Románia előzi le 1,8 milliárd euróval, de a hazai online kereskedelem jobban teljesít Szlovákiánál, Bulgáriánál és Horvátországnál.

"Nem fizetünk előre"

A hazai piac növekedését viszont a vásárlók száma helyett inkább a vásárlás gyakoriságának növekedése jellemezte. A magyar vásárlói bázis nagyjából 3 millió főt számlál, ami a korábbi évek trendjeihez hasonlóan ismét egy számjegyű (6,9 százalékos) bővülést jelent. Viszont a meglévő vevőket a kereskedők még több vásárlásra próbálják rávenni, így a meglévő fogyasztók átlagosan tavaly 11,2 alkalommal vettek valamit a magyar - vagyis magyar nyelvű és forintot elfogadó - webáruházak valamelyikéből. Most is elmondható, mint a tavalyi kutatás kapcsán, hogy a felmérés nem terjedt ki azokra a magyarokra, akik kizárólag külföldi oldalakról vásárolnak, mivel a GKI csak a magyar kereskedők adatait vizsgálja - ez valóban torzítja a teljes összképet a magyar vásárlók szokásairól, viszont a kutatócég nem ebből a szempontból közelíti meg a kérdést, hanem a hazai kereskedők oldaláról.

Ez alapján magyar sajátosságnak számít, hogy a hazai webáruházakban vásárlók azokat a kereskedőket részesítik előnyben, amelyek offline érdekeltséggel is rendelkeznek. A kutatók csak prekoncepciókkal rendelkeznek ennek okáról, mely összefügghet a személyes érdeklődés lehetőségével, a garanciával vagy úgy általában a bizalommal - a kérdést tavaly az eNET a Vaterával közösen vizsgálta részletesebben. Tehát az offline is jelen lévő boltok dominálnak (80 százalékban) az online kereskedelemben is. Emiatt az e-kereskedők igyekeztek például átvételi pontokat nyitni, ahol az online rendelést át lehet venni.

Másik jellegzetesség, hogy "a magyar vásárló általában nem szeret előre fizetni semmilyen módon" - jelentette ki Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője. Ezért inkább átadóponton, futárnál vagy bárhogy máshogy veszi át az árucikkeket, de nem adja oda előre az árát. A külföldi kereskedőknél viszont az előre fizetés általános elvárás szokott lenni, ami a külföldi vásárlás egyik akadályát jelentheti.

A 3 millió hazai online vásárlót hatféle típus szerint különböztetik meg a kutatók. A kezdő (8%) kategóriába nagyrészt az idősek tartoznak, valamint azok fiatalok, akik először rendelnek valamit online. Vannak ezenkívül alkalmi (14%) vásárlók, továbbá a rutinosok (38%), akik csak a komfortzónájukon belül mozognak. Az akció-vadászok (6%) jellemzően a nagyobb kuponos időszakokban jelennek meg. Elég sokan vanak az utánajárók (29%), akiknek lassú a vásárlási folyamat, mert először mindennek alaposan utánanéznek. A kalandorok (5%) pedig azok, akik nyelveket is beszélnek, "mernek előre fizetni", jellemzően ez a csoport rendel külföldi áruházakból is.

forgalom_MO_GKI_017

Érdekes módon a fővárosiak szerepe nem akkora a felmérés szerint az online vásárlásban, mint ahogy lehetne gondolni. A becsült 3 millió fő 25 százaléka szokta a fővárosból igénybe venni a hazai webáruházakat, és a forgalom 36 százalékát adják - elképzelhető, hogy számukra könnyebben elérhetők boltokból is az árucikkek vagy leginkább köztük vannak, akik csak külföldi felületeket vesznek igénybe. Az eredmény mindenesetre a kereskedők számára azt jelenti, hogy a vidéki vásárlók kapcsán is érdemes foglalkozni a marketinggel és a kommunikációval.

Black Friday hatások

A tavalyi évben is a Black Friday dobta meg leginkább a hazai forgalmat, de fontos változás, hogy már nem októbertől decemberig növekedik a vásárlások száma, hanem gyakorlatilag csak az utolsó 4-5 hetes időszakra koncentrálódik, ami a fekete péntekkel veszi kezdetét. A leárazásokban a boltok 62 százaléka vett részt, de leginkább a nagy webáruházaknak kedvezett a Black Friday, és a kisebb szereplők "már inkább kényszerként" tekintettek erre. A visszajelzésük szerint 28 százalékuknak sikerült az előzetes várakozásoknál jobb eredmény elérni ezen a napon, míg 30 százalék szerint kifejezetten alulteljesített ez a nap az elvárásokhoz viszonyítva.

A jövő évre nézve a kutatók szerint a 18 százalékos növekedési ütem továbbra is tartható lesz, de ennél nagyobb értékre nem lehet számítani. Várhatóan tovább fog nőni a perszonalizáció, azaz a személyre szabott ajánlatok szerepe, hogy a fogyasztók a több ezer termék helyett csak azokat lássák, amelyre a kereskedő szerint kíváncsiak. További várakozások közé tartozik a mobilos vásárlási megoldások terjedése, a naprakész raktár-információk, és hogy az egymás melletti online és offline (multichannel) kommunikációt felváltsa az egycsatornás (omnichannel) megoldás a külföldi szokásoknak megfelelően hazánkban is. Még egy fontos kérdés a kis- és közepes vállalkozások számára a tartalommarketing, mivel a nagy webáruházak "drasztikusan elszakadhatnak" a kicsiktől, ha azok nem kezdenek el valamilyen termékre szakosodni.

Metodológia

A GKI Digital minden negyedévben, illetve éves viszonylatban vizsgálja az Árukereső.hu oldallal közösen az Online Kiskereskedelmi Indexet (OKI), amely a forgalom, a gazdasági környezet és a kereskedők hangulatát, várakozásait figyelembe véve értékeli az online kiskereskedelmet. A vizsgálatban havi szinten keres meg online vásárlókat (legalább 2-3 ezer fő, de akár egy hónap alatt 70 ezer fő), emellett 1200 áruházat von be a kutatásba (kritérium: magyar nyelvű oldalak, ahol forintos fizetés is lehetséges). Összesen 7 szektorra fókuszál, amely a műszaki cikk, ettől különállóan a számítástechnika, továbbá a játék és kultúra, a divat és sport, a szépség és egészség, az otthon és kert és újonnan vizsgáltként az FMCG - a válaszok a felsorolt szektorokra reprezentatívak.

A cég vizsgált területekre kapott egyenlegértékből súlyozással állítja elő OKI-t, és párba állítja a GKI Gazdaságkutató Kiskereskedelmi Indexével. Az index az értékével és változásának irányával jelzi a gazdaság, azon belül a kereskedelmi szereplők várakozásait, tapasztalatait. Az OKI súlyozásának alapját képezik a következő három hónap üzleti lehetőségei, az elmúlt negyedév eladási pozíciójának megítélése és a gazdasági környezettel kapcsolatos várakozások.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
A legnagyobb hazai termékfejlesztési konferencia visszatér: 80 előadó, 1000 látogató, dedikált workshop nap, 6 szekció a UX-től az IoT-n át, egészen az AI-ig.