Nem is olyan veszélyesek az európai álhíroldalak?
Egy tudományos kutatás szerint a facebookos elérés és az oldalon eltöltött idő szerint nem is olyan veszélyes az álhíroldalak népszerűsége Európán belül, Francia- és Olaszországban. Az interakciók száma viszont igencsak megugorhat Facebookon az álhíreknél, ami kérdéseket vet fel.
Konkrét adatokkal szolgál az álhírek európai terjedéséről az Oxford Egyetem Reuters Institute for the Study of Journalism (RISJ) kutatóközpontjának új tanulmánya. Az "álhírek és online félretájékoztatás Európában" 2017-es - tehát még a Facebook hírfolyam változások előtti - vizsgálat elsősorban Franciaországra és Olaszországra terjedt ki, mindkét helyen 300 olyan weboldalra, amelyet korábban független tényszerűség ellenőrzők álhírterjesztő oldalaknak minősítettek. Összességében az eredmények a kutatás szerint megnyugtatóak, mivel ezek az oldalak sokkal kisebb eléréssel rendelkeznek mint a nagy híroldalak, és a felhasználók több időt is töltenek a megbízható források olvasásával, de a kutatók találtak néhány kivételt.
A legtöbb esetben az álhíroldalak közel sem generálnak annyi Facebook elérést (reach) mint az elfogadott források, például a francia Le Figaro elérési aránya havonta 22,3 százalék, az olasz La Repubblica oldalé pedig 50,9 százalék, míg a félretájékoztató oldalaknál ez 3-5 százalék között mozog. Franciaországban a Santé+ Magazine bizonyult a legnépszerűbb félretájékoztató forrásnak, amely hamis egészségügyi információkat terjeszt az olvasóknak - ez nagyjából a francia internetezők 3,1 százalékát érte el. Ehhez teljesen hasonlóan, Olaszországban is 3,1 százalék kattintott a Retenews24 megtévesztő híreire.
Azonban a kutatók (mobilos adatok híján csak asztali böngészős) átfedéseket is feltártak, például a Santé+ Magazine olvasóinak 45,5 százaléka a Le Figarót is olvassa, 34 százalékuk pedig a Le Monde-ot. Olaszországban a Retenews24 olvasóinak 62,2 százaléka szintén látogatja az Il Corriere della Serát, 52,3 százalékuk pedig a La Repubblicát. Ez az eredmény összhangban van a szakirodalom korábbi megállapításával, hogy a kisebb oldalak tartalomfogyasztói gyakran átfedésben vannak a nagy márkák olvasóival - a kutatás viszont nem terjedt ki annak megállapítására, hogy az olvasók különbséget is tudnak-e tenni az olvasott hírek igazságtartalma közt.
A vizsgálat másik része az oldalon eltöltött időre irányult, melyben szintén szemmel látható a különbség a két forrástípus között. A népszerű francia Santé+ álhíroldalon havi nagyjából 10 millió percet töltenek a látogatók, míg a Le Monde-on 178 millió percet. Olaszországban pedig pedig ennél is nagyobb a távolság a két oldal megtekintése közt, míg egy álhíroldal havi 7,5 millió percnyi figyelmet kap, addig a La Repubblica 443 millió percet - ez az arány magasabb, mint mindkét vizsgált országban az első húsz legnézettebb oldal nézettsége összeadva.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Annak ellenére, hogy az elérés és az oldalon töltött idő is ennyire jól elválik, van egy aggasztó adat. Az álhíroldalak egy része legalább annyi, sőt még több interakciót (hozzászólást, megosztást, reakciót) tud generálni Facebookon, mint a legnépszerűbb hagyományos hírforrások. A francia Santé+ álhíroldal például a vizsgált hónapban 11,4 millió interakciót hozott létre, ami ötször több mint a széles körben elfogadott híroldalaknál az átlagos felhasználói tevékenység. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem minden álhíroldal esetében igaz, az olasz forrásoknál nem látszik ennyire kiugró adat.
Előfordulhat, hogy a hozzászólások egy része pont a hír igazságtartalmát vitatja, de ha a Facebook hírfolyamban javasolt idei változtatásaira gondolunk, akkor érthető a probléma. Mark Zuckerberg első bejelentése szerint a közösségi óriás azt fogja vizsgálni, hogy egy bejegyzés mennyire tud tartalmas párbeszédet elindítani az olvasók közt, és ez nincs összefüggésben az álhírek vizsgálatával. Tehát ha Facebook nem hozza összefüggésbe a különböző fejlesztési céljait, akkor előfordulhat, hogy a sok hozzászólás miatt bizonyos esetekben az álhírek kerülnek előtérbe.
Metodológia
A kutatók a 300 francia álhíroldalt a Le Monde’s Décodex alapján választották ki, az olasz változatokhoz pedig két tényellenőrző oldalt használtak (BUTAC, Bufale) és a félrevezető tartalmakat szemléző Bufalopedia listáját. A szatirikus weblapok nem számítottak bele a vizsgálatba. Azonban a csapat összehasonlításképp az orosz Russia Today (RT) és Sputnik források információit is megtekintette. Végül a szűrések után Franciaországban 38 főbb álhír terjesztő oldalt, Olaszországban pedig 21-t különböztetett meg a kutatócsoport, ezeknek vizsgálta egyesével a 2017. október havi Facebook elérését, az oldalon eltöltött időt és a Facebook interakciók (hozzászólás, megosztás, reakció) számát a megosztott hírekkel kapcsolatban.