Elengedi a vezeték nélküli dokkolás kezét az Intel
Három év után felhagy a WiGig hálózati eszközök forgalmazásával az Intel, de hosszabb távon marad a vállalat portfóliójában a technológia.
Némileg meglepő bejelentésének értelmében befejezi a WiGig, azaz a 802.11ad szabványhoz kapcsolódó különféle dokkolós eszközök fejlesztését és forgalmazását az Intel. Ennek értelmében a vállalat az idei év végéig a WiGig kompatibilis hálózati kártyák, az azokhoz kapcsolódó antennák, illetve a dokkolós vezérlők forgalmazását is beszünteti. A technológiát azonban nem dobja teljesen sutba az Intel, amely más cégekhez hasonlóan vezeték nélküli AR/VR szemüvegekben képzeli el a szabvány jövőjét.
A vállalat közleményéből kiderül, hogy az elsősorban notebookokhoz tervezett Tri Band Wireless-AC 18260 és Wireless Gigabit 11000 adapter, a Wireless Gigabit Antenna-M M100041 antenna, valamint a dokkolókhoz tervezett Wireless Gigabit Sink W13100 termékekre e hónap 29-ig lehet leadni az utolsó rendeléseket, az utolsó szállítmányokat pedig december 29-ig útnak indítja az Intel. Az intervallum meglehetősen rövid, ami azt támasztja alá, hogy a gyártó nem számít kiugró igényekre, ami a piacon lévő WiGig eszközök száma alapján érthető.
Jó ötletnek tűnt
A vállalat épp három évvel ezelőtt, az akkor még futó IDF rendezvényén mutatta be működés közben a WiGig technológiát, illetve az arra épülő első mobil PC-t és dokkolót, amelyet a vezeték nélküli dokkolás referenciaplatformjának titulált. Egy olyan, WiGig technológiára épülő dokkolóról volt szó, amelyre csupán rá kellett helyezni a notebookot, hogy azt vezeték nélkül töltse, valamint összekösse a különböző perifériákkal, legyen szó monitorokról, nyomtatókról vagy akár más, változatos beviteli eszközökről.
A lehetőség alapját a néhány hónappal korábban már működés közben is lencsevégre kapott WiGig technológia adta, amelyet a később Qualcomm által felvásárolt Wilocity fejlesztett ki nagy sebességű, rövid hatótávolságú adatátvitelhez. A WiGig-et első körben noteszgépek dokkolásával demonstrálták, az átviteli sebesség ugyanis elég magas ahhoz, hogy a kijelzőt és a perifériákat is egyszerre meg tudja hajtani a kapcsolat. A WiGig hátránya, hogy a használt 60 gigahertzes frekvenciatartomány könnyen blokkolható, az ilyen hullámhosszú sugárzás nem képes például falakon áthatolni, így jellemzően szobán belül, legfeljebb néhány, hivatalosan maximum 10 méteres táv hidalható át vele.
A legelső iteráció maximális átviteli sebessége másodpercenként 4,6 gigabit volt, a szabvány maximumát pedig 8 gigabitben állapították meg. A 802.11ad-t a magas csúcssebesség mellett a széleskörű felhasználhatóság tette érdekessé. Klasszikus vezeték nélküli hálózati kapcsolat kiépítése mellett a szóban forgó vezeték nélküli dokkolásra, vagy csupán kijelzők csatlakoztatásához, eszköz-eszköz kommunikációhoz is használható a szabvány, magas sávszélességének és alacsony késleltetésnek hála ugyanis kiválthatóak vele a szórakoztatóelektronikában és számítástechnikában használt különféle vezetékes átviteli rendszerek.
A technológia ígéretei és az iparági érdeklődés már elég volt ahhoz, hogy a vezeték nélküli átviteli szabványok felett bábáskodó Wi-Fi Alliance is komolyabban foglalkozzon a WiGig-gel, vagy hivatalos nevén a 802.11ad szabvánnyal. A szövetség tavaly novemberben jelentette be, hogy megkezdte a WiGig-et támogató különféle eszközök bevizsgálását és minősítését. Bár a technológia régóta létezett, a véglegesítésre, illetve a bevizsgálási módszertanra és a plecsniprogramra egészen közel egy évvel ezelőttig kellett várni, ami jelentősen lassította a szabvány terjedését.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A szabvány 1.0-s verzióját egyébként még több mint nyolc éve, 2009 májusában írták le. Közel négy évvel később, 2013 elején pedig az összes fontosabb iparági szereplőt magába tömörítő, és a Wi-Fi szabványok születése felett bábáskodó Wi-Fi Alliance és a WiGig Alliance összeolvadt, bízva abban, hogy az előbbi szerepvállalása lökést ad a 60 gigahertzes frekvencián alapuló megoldás terjedésének.
A minősítés megszületésével párhuzamosan a piackutatók is meglehetősen optimistán nyilatkoztak a technológia jövőjéről. Hitelesítés mellett ugyanis már garantált, hogy az egyes eszközök biztosan képesek jól együttműködni, ami mind a gyártók, mind pedig a vásárlók részéről növelheti a termékek iránti bizalmat. Az ABI Research erre alapozva 180 millió dollárra taksálta az idén értékesített, 802.ad-t támogató vezérlőchipekből befolyt forgalmat, 2021-re pedig már a 1,5 milliárdra becsülte az eladott eszközök összértékét.
Bejelentése alapján az Intelt nem hatották meg a számok, a vállalat láthatóan már nem bízik abban, hogy a PC-k vezeték nélküli dokkolásában pálfordulás történne a piacon. A gyártó vélhetően úgy hiszi, hogy az egyetlen vezetékre építő Thunderbolt 3 jobban megfelel a célra, amit májusi bejelentése is erősít. Továbbá az egyetlen vezetékkel dolgozó megoldások előnyei, mint a nagyobb stabilitás és egyszerűbb kivitel a cég szerint valószínűleg kárpótolnak a WiGig minimális plusz kényelmének elvesztéséért. Jövő évtől már bárki hozzáférhet a Thunderbolt 3 specifikációjához, a technológia implementálásáért pedig licencdíjat sem kér majd a cég. Ennek hatására megjelenhetnek Thunderbolt 3-at kínáló AMD chipkészletek, de akár a Qualcomm csúcs alkalmazásprocesszoraiból is visszaköszönhet majd a szabvány, így akár az okostelefonos mezőnyben is elkezdhet terjedni a port, a szabványt támogató különféle eszközökről nem beszélve.
Nem tűnik el teljesen
Ahogy a bevezetésben utaltunk rá, a WiGig technológiát nem kukázza az Intel, a vállalat vezeték nélküli AR/VR szemüvegekben képzeli el annak jövőjét, tehát ott, ahol a vezetékek közvetlenül korlátozhatják a felhasználói élményt. A vállalat ötlete nem új keletű, a konkurens AMD ugyanis néhány hónapja hasonló megfontolásból vásárolt fel egy texasi startupot, a Niterót. Bár a cég nem kommentálta az akvizíció okait, annyi kiderült, hogy az AMD-nek eszében sincs sincs beszállni a különféle vezeték nélküli hálózati eszközök piacára, csupán a VR/AR kompetenciáját próbálja ily módon erősíteni.
A részben Radeon grafikus processzorairól ismert vállalat idővel akár a GPU-kba is beépítheti a technológiát (vagy annak egy részét), így egyes videokártyákkal akár kiegészítő eszköz nélkül is működhetnének a jövő vezeték nélküli VR/AR eszközei. Ez növelhetné az eszközök használatának kényelmét, nem utolsó sorban pedig különféle optimalizációkkal akár a videokártya és a sisak közötti kapcsolat minősége, ezzel együtt pedig a teljes felhasználói élmény jobb lehetne a kevésbé szorosan integrált eszközökénél. Az Intel hasonló okok miatt tarthatja meg a WiGig-et, már csak az a kérdés, hogy a cég milyen AR/VR-hez kapcsolódó termékekbe szeretné beépíteni a technológiát, ugyanis egyelőre sem erre alkalmas GPU-val, sem pedig headsettel nem rendelkezik.
Végül, de nem utolsó sorban egy érdekes kérdés, hogy a WiGig-et alkalmazó PC gyártóknak (Dell, Lenovo, HP), nem utolsó sorban pedig a Qualcommnak van-e még valamilyen terve a szabványra alapozó dokkolást illetően, ugyanis az Intel kiszállásával a chiptervező egyedül marad a Wi-Fi Alliance 802.11ad minősítésével rendelkező QCA9500 chipsetével.