Visszaél a Google saját hatalmával?
Egyik esetben sem bizonyítható, hogy a Google közvetlenül hibás lenne a történtekért, de a múlt héten a cég kritizálása miatt mondtak fel egy kutatócsoportnak, 2011-ben pedig egy negatív hangvételű cikket kellett eltávolítani az oldalról.
Többször is visszaélt a Google a hatalmával a most napvilágra került információk szerint, amelyről a The New York Times és a Gizmodo számolt be. A két eset időben és témakörben is eltért egymástól, de mindkettő arra világít rá, hogy a keresőóriás nyilvános bírálata negatív következményekkel jár.
Az egyik esetben a Google által támogatott New America Foundation "nyitott piacokkal" foglalkozó kutatócsoportjának vezetője tett közzé egy nyilatkozatot az alapítvány honlapján, amelyben gratulált az Európai Bizottságnak a Google 2,42 milliárd eurós megbüntetéséért a versenyellenes magatartás miatt. Barry Lynn arra próbált rámutatni, hogy a Google-nek egyenlő bánásmódot kellene mutatnia a saját szolgáltatásai mellett a riválisokkal, mivel ez segíti az információ és a kereskedelem szabad áramlását, ami a demokrácia egyik alapköve. Ennek kapcsán a kutató arra kérte az amerikai intézményeket, hogy kövessék az Európai Bizottság példáját, és tekintsenek erre precedensként.
A New America elnöke viszont másként gondolkodott a témáról, a közlemény megjelenését követően közölte a szerzővel és a nagyjából tízfős kutatócsoportjával, hogy mivel nem tartották be "az átláthatóság és a kollegialitás intézményes normáit", ezért távozniuk kell a szervezetből. A teljes levelezés olvasható az alapítvány honlapján, amelyben az elnök arra kéri a csoportvezetőt, hogy szeptember 1-től keressen más szervezetet vagy alakítson egyet önállóan az Open Markets kutatói számára.
Barry Lynn, a New America alapítvány elbocsájtott kutatója
Az igazi indok viszont valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a nyitott piacokkal foglalkozó kutatócsoport többször is bírálta a Google-t, valamint más nagy telekommunikációs és technológiai vállalatokat, amiért azok visszaélnek a piaci erőfölényükkel. A mostani közlemény pedig már csak az utolsó csepp lehetett, amely miatt az alapítvány támogatását féltő New Americánál betelt a pohár. A Google tagadja, hogy bármilyen szerepe lett volna az elbocsátásban, és a jelek szerint közvetlen nem is volt hatása, mivel nem került elő olyan bizonyíték, amely szerint a vállalat a pénzmegvonással fenyegette volna az alapítványt, közvetetten viszont annál világosabban látszik a probléma.
"A Google nagyon agresszíven terjeszti a pénzét Washington és Brüsszel környékén, majd feszíti a húrokat. (...) Az emberek mostanra nagyon tartanak a Google-től." - idézi a The New York Times cikke Barry Lynnt. Az eset pedig arra mutat rá, hogy a látszólag független alapítványok és kutatócsoportok is mennyire függenek az őket támogató nagyvállalattól, és ez hogyan befolyásolja tevékenységeiket.
Ha rosszat írsz, levetethetik az oldalról?
A történtek kapcsán Kashmir Hill is megosztotta saját 2011-es történetét, amely véleménye szerint nagyon hasonlít a mostani esethez, legalábbis alapmotívumaiban. Akkoriban az amerikai Forbesnál dolgozó újságíró részt vett a Google értékesítőivel folytatott megbeszélésen, ahol elhangzott, hogy az oldalukat a kereső hátrébb fogja sorolni a találatok között, ha nem teszi ki a Google+ számára akkoriban új és kiemelkedően fontos +1 gombot, más közösségi oldalak gombjai mellett. Hill megerősítést kért a vállalat PR osztályától, hogy közölheti-e ezt az adalékot az olvasókkal is, mint a kereső algoritmusának egyik fontos változását. A sajtós kapcsolattartó engedélyt adott az információ közlésére, majd megjelent a cikk, amely negatív hangvételűen célzott a vállalat monopolisztikus gyakorlatára, amellyel saját közösségi oldalát a hatalma kihasználásával igyekszik népszerűsíteni.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Ezt követően a cég egyik szóvivője az írás levételét kérte, arra hivatkozva, hogy a megbeszélésen elhangzott információk bizalmasak voltak. Hill nem akarta levenni a cikket az oldalról, mivel nem tudott titoktartási szerződésről, és a megbeszélés résztvevői is tisztában voltak a munkakörével. Azonban az újságíró felettesei is felszólították a szerzőt az írás visszavonására, mondván a Google megfenyegette a Forbest, hogy a keresőből és a Google Hírekről kevesebb olvasó fog érkezni a jövőben, ha ez így marad. A tartalom tárolt változata is hirtelen kikerült a keresőből a szerző megfigyelése szerint - mint Hill hozzátette, a kereső manipulálása a vállalatnak nem tetsző tartalmak kapcsán, egyértelmű visszaélést jelent a hatalommal.
A Google kommunikációs igazgatója reagált az újságíró bejegyzésére, mely szerint az új funkciók megbeszélésére titoktartási szerződés vonatkozik, és sajnálják, hogy erre sem a Forbes, sem a vállalat nem hívta fel külön a figyelmét. Ez alapján a levél szerzője érthetőnek tartja, hogy a szerkesztőség levette a cikket, és valószínűleg a tárolt verziót is a kiadó törölte. Azonban a történetnek arra a részére a cég nem reagált, hogy a PR osztály miért hagyta jóvá az információ megjelenését.
Törekvés a monopolizálás ellen
Idő közben Barry Lynn a New America tanácsának megfelelően egy saját szervezet létrehozása mellett döntött. Már el is készült egy honlap, a Citizens Against Monopoly arra ösztönzi a felhasználókat, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz, és küldjenek egy sablonüzenetet a Google vezérigazgatójának a problémáról. "A Google megpróbálja leállítani az agytrösztöket, az újságírókat és azokat a szószólókat, akik az összpontosított hatalom veszélyeiről írnak vagy azt kutatják, és véget szeretnének vetni. (...) Ez a fajta etikátlan viselkedés sérti a Google alapító vállalati magatartási kódexét: Ne légy gonosz." - szerepel a nyílt levélben.
A Citizens Against Monopoly küldetése
Maga a megfogalmazás szélsőséges hangvételű, és kifejezetten a Google ellen irányul, miközben valószínűleg más nagyvállalatot is lehetne említeni. A kezdeményezéstől jelen formájában nem lehet sokat várni, de ráirányítja a figyelmet egy fontos problémára - a Google-höz hasonló vállalatok ismert piaci dominanciája mellett a közvetett befolyásoló hatásukat más szervezetek működésére. A Google az amerikai átláthatósági jelentése szerint 170 technológiához vagy internetes szabályozáshoz kapcsolódó szervezetet támogat.