Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

OpenAI: legyen nyitott az AI

Gálffy Csaba, 2015. december 14. 11:55
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Fajsúlyos alapítók, milliárd dolláros támogatás - az OpenAI hatalmas robajjal landolt a hétvégén. A cél: minél hamarabb tömegcikké tenni a mesterséges intelligenciát, ezzel kiszabadítva azt a profit markából.

Demokratizálná a mesterséges intelligenciát egy új kezdeményezés. Az OpenAI célja a profitorientált kutatások mellett egy mindenki számára elérhető, nyitott AI-t fejleszteni, amely gyorsan általánosan elérhető tömegtermékké tenné az AI-technológiát. A kezdeményezés egy non-profit kutatóközpont formájában öltött testet, amely a következő években milliárd dolláros adományból gazdálkodhat. De mi is a probléma és mi a megoldás?

A probléma

Siri, Cortana, Now, önvezető autók és gépi fordítás: a mesterséges intelligencia már velünk él egy ideje. Az OpenAI alapítói szerint ezek egyelőre viszonylag szűk résproblémákra kínálnak választ (mintafelismerés - képfelismerés, gépi fordítás, hangfelismerés). A gépi tanulás (deep learning) azonban fontos áttörést hozott, a számítógépeket immár nem szükséges külön felprogramozni minden egyes feladatra, az általános tanuló algoritmus birtokában a gépek önmagukat tudják megtanítani, ehhez csupán óriási adatbázisokra és hatalmas számítási kapacitásra van szükség. A megközelítés korlátait a kutatók és fejlesztők fokozatosan bontják le, meglepően jó eredményeket érve el.

Musk és Altman - nyitottságra játszanak

Azt egyelőre megjósolni sem lehet - mondják az OpenAI alapítói - hogy az AI mikor érhet el az emberi gondolkodás szintjére. A határvonalat az is elmossa, hogy bizonyos dolgokban a gépek mindig sokkal jobbak, gyorsabbak, pontosabbak és hatékonyabbak voltak az embernél, ez pedig fokozatosan egyre több területre igaz már. "Extrém esetben elérik az emberi szintű teljesítményt szinte minden intellektuális feladatban. Nehéz elképzelni, hogy egy ilyen emberi szintű AI mennyi mindenben segítheti az emberi társadalmat, és azt is nehéz belátni, hogy milyen károkat okozhat, ha tévesen használjuk fel" - figyelmeztet az OpenAI. A problémát némileg bonyolítja, hogy egyelőre nem látjuk, pontosan mikor kerül az emberi szintű AI elérhető közelségbe. Szélsőséges esetben elképzelhető, hogy akár néhány éven belül megütjük ezt a szintet, de az is elképzelhető, hogy az általános célú AI még évtizedekre van.

Az azonban nem vitás, hogy az emberi szintű AI első kifejlesztői elképesztő előnyt élveznek majd, bármilyen területen is vessék be a technológiát. És pontosan ez az alapítók félelme: ha az AI-technológia néhány nagyvállalat vagy a kormány kezében marad, az elképesztő versenyelőnyhöz juttatja ezeket a cégeket a "klasszikus" vállalatokkal (vagy az állampolgárokkal) szemben, ami túl nagy hatalmat tenne kezükbe.

Az ötlet

Tömegcikké tenni az AI-t - ez lenne a cél. A különböző műszaki fejlesztések hagyományosan hasonló utat járnak be: az innovatív technológia néhány céget nagyon gazdaggá tesz, majd fokozatosan egyre általánosabbá, tömegcikké, commodity-vé válik, amely önmagában versenyelőny már nem ad. Jelenleg itt tart például a kliens operációs rendszerek fejlődése - 20 év alatt olyan tömegcikké vált, amely ingyenesen és szabadon elérhető bárki számára magas színvonalon, például a Linux formájában. A Linux pedig forradalmasította a számítástechnikát: az otthoni routertől az okostelefonokig rengeteg minden köszönheti ennek a létezését.

Hasonló forradalmat céloz az OpenAI is, csak a mesterséges intelligencia területén. Pontosan ezt a folyamatot szeretnék viszontlátni az OpenAI alapítói, csak sokkal gyorsabban. A kezdeményezés célja minimalizálni a piaci bevezetés és a tömegcikké válás közötti időszakot, és mindenki számára hozzáférhetővé tenné a technológiát. Ezzel az emberi szintű AI által biztosított versenyelőny gyorsan elpárologna és visszaállna a megszokott, többé-kevésbé fair verseny. "A rossz célokra használt AI ellen a legjobb védekezés, ha mindenkinek biztosítjuk a hozzáférést az AI-hoz. Ha mindenki hozzáfér az AI biztosította hatalomhoz, akkor nem egy (vagy egy maroknyi) egyéb szuperereje lenne." - foglalja össze Elon Musk, aki a kezdeményezés elnöke lesz.

A megoldás

Ahogy a Linux esetében, az alapítók ebben az esetben is a nyitottságban hisznek - szabad szoftveres alapoktól a nyilvánosságra hozott kutatási eredményekig. Az OpenAI, mint non-profit kutatási intézmény ezt célozza, az elért eredményeket, kifejlesztett szoftvereket és bejegyzett szabadalmakat mind-mind közzéteszi és általánosan elérhetővé teszi majd. Az intézet mintegy egymilliárd dolláros induló támogatással kezd, amely a tervek szerint sokévnyi (vagy sok évtizednyi) kutatást fog majd finanszírozni. A pénz okos elköltését és a kutatás szervezését az a Greg Brockman végzi majd, aki eddig a Stripe műszaki igazgatója volt, a vezető kutató pedig Ilya Sutskever lesz, aki korábban a Google-nál is dolgozott, és a neurális hálózatok úttörőjének, Geoff Hintonnak volt munkatársa.

Az OpenAI hivatalosan teljesen független entitás, azonban amennyiben a nyitottságra a partnerek is garanciát vállalnak, szívesen működik együtt másokkal. Az alapítók szerint a Tesla vagy a Space X, illetve az Y Combinator startupjainak bizonyos adataihoz az OpenAI kutatói is hozzáférnek majd, lesz technológiai-fejlesztési együttműködés. Ez nagyon fontos alap, a mesterséges intelligencia jelen állás szerint gépi tanulással születik meg, a tanuláshoz pedig gigantikus adathalmazokra van szükség - a Tesla autók videós anyagai itt jó szolgálatot tesznek majd például.

Az adatbázisokon és a hatékony tanulási algoritmusokon túl az AI-hoz "csak" számítási kapacitás szükséges, jelen állás szerint ezt az Amazon adományozza majd, az AWS-en elérhető gépidő formájában. Ezen futnak majd a kísérleti gépi tanulásos szoftverek és eljárások, amelyek eredményeit az OpenAI később nyilvánosságra hozza. Az intézet egyébként tehet szert bevételre, amelyből majd a további kutatásokat finanszírozza majd - de bejegyzett, hivatalosan elismert non-profitként ebből a kezdeményezésből senki nem fog közvetlenül hasznot húzni.

Az alapítókkal készült interjú szerint jelenleg több versengő AI-koncepció létezik, a különböző iskolák nagyon más irányból fejlesztik az ilyen technológiákat. Egyes cégek központosított, egységes AI-t szeretnének létrehozni, ez az iskola gyakorlatilag egy cég, egy AI mentén gondolkodik. Ezzel szemben az OpenAI a több párhuzamos egyedi intelligencia létrehozását célozná, amelyek kvázi szimbiózisban élnek az egyes felhasználókkal, és a felhasználó akaratának alárendelve, annak kiterjesztéseként működnek.

Kik is ezek?

Az OpenAI kezdeményezésnek az ad különös súlyt, hogy az alapítók listája igen meggyőző. A mesterséges intelligencia területén már korábban is hangos Tesla-alapító Elon Musk mellett a LinkedIn-milliárdos Reid Hoffman, az Y Combinator-társalapító Jessica Livingston, és a szintén Y Combinatortól származó Sam Altman, illetve a PayPal-, Facebook- és Palantir-milliárdos Peter Thiel is részt vesz az OpenAI támogatásában illetve vezetésében.

A társulás nem véletlenszerű, ez a "PayPal-maffia" néven elhíresült csoport összetartónak számít, a régi PayPal-alapítókból és alkalmazottakból álló csapat (és barátaik) a tech-szféra meghatározó erejévé váltak, informális befolyásuk a Google-alapítók, vagy az amazonos Jeff Bezos szintjén van. Zárszóként: elgondolkodtató azért, hogy a startup-ökoszisztémával együtt lélegző alapítók úgy döntöttek, hogy a következő generációs technológiát nem startup formájában, kockázati tőke bevonásával szeretnék kifejleszteni, hanem gyakorlatilag egy alapítványra bízzák ezt a feladatot - úgy tűnik a startup-filozófiának is vannak korlátai.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.