:

Szerző: Hlács Ferenc

2015. június 23. 11:30

Mitől függ egy SSD élettartama?

Négy éven keresztül vizsgálták a Facebook adatközpontjaiban dolgozó SSD-ket a Carnegie Mellon Egyetem kutatói - a szakértők frissen kiadott tanulmánya szerint a működési hőmérséklet és az adatallokáció minősége is befolyásolja a meghajtók élettartamát.

Elkészült az első alapos, gyakorlati tapasztalatokat összegző tanulmány, amely hosszú távú, éles használat során vizsgálja az SSD-k megbízhatóságát. A Carnegie Mellon Egyetem kutatói, "A Lagre-Scale Study of Flash Memory Failures in the Field" című munkájuk elkészítéséhez négy évig vizsgálták a Facebook adatközpontjaiban található tárolókat. Bár az SSD-ket már többen is górcső alá vették - a TechReport például 18 hónapon keresztül hat meghajtót dolgoztatott halálra - hasonlóan kiterjedt, a tényleges használat (nem labor-körülmények) közben zajlott kutatásra eddig nem volt példa.

A Facebook több gyártó termékeivel is dolgozik, azokat ugyanakkor a kutatók a tanulmányban nem nevezték meg, ehelyett A-tól F-ig címkézett platformokként utaltak rájuk. A vizsgált platformok több szempontból is különböztek, beleértve az alkalmazott csatlakozó típusát, a tárolókapacitást, voltak köztük hagyományos, illetve dupla SSD-vel szereltek, de az üzemben töltött idő is változó volt, egyes modellek fél évig, mások több mint két évig dolgoztak.

Biztonságkritikus rendszerek, rekordidő alatt (x)

Az autóipari beszállítók szegmensében egyedülállóan agilis szervezeti egységet hoz létre a thyssenkrupp.

Biztonságkritikus rendszerek, rekordidő alatt (x) Az autóipari beszállítók szegmensében egyedülállóan agilis szervezeti egységet hoz létre a thyssenkrupp.

A kutatók a 720 gigabájt kapacitású, első generációs PCI Express-t használó modelleket sorolták az A, illetve B platformokhoz, a C és D kategóriába az 1,2 terabájtos, 2 generációs PCIe csatolóval szerelt darabok kerültek, az E és F-be pedig a hasonló csatlakozót alkalmazó, 3,2 terabájtos tárolók.  A kutatók az eszközök bithibaarányát, SSD hibarátáját, valamint a különböző egyéb potenciális külső és belső hatásokat is figyelembe vették - az értékeket a vizsgált meghajtókról óránként kérték le.

A tanulmány szerint az olvasási zavarokból adódó hibák nem jelentenek uralkodó hibaforrást az eszközökön más hibatípusokhoz, például az írási hibákhoz képest. Igen magas meghibásodási rátát eredményez viszont a ritkás adatelrendezés, de a túl sűrű allokáció is ronthat az eszközök megbízhatóságán. Az nem jelent különösebb meglepetést, hogy  a meghajtók nincsenek kibékülve a magas hőmérséklettel - ez utóbbi magasabb hibaarányhoz vezet, különösen a túlmelegedés elleni védelmet nem alkalmazó eszközök esetében. Bár ez a konkrét gyártók megnevezése nélkül nem sokat jelent, a tanulmány alapján a D platform teljesített a leggyengébben az egy SSD-re jutó hibák számát illetően.

A kutatók szerint az SSD-k több jól elkülöníthető hibaszakaszon mennek keresztül életük során: a korai hibaészlelést a korai meghibásodások követik, majd a használható élettartam, azután pedig az elhasználódás - a folyamat gyorsasága pedig nagyban függ a tárolókra írt adat mennyiségétől. A kutatás egyébként azt is megállapította, hogy a meghajtókra írt adatmennyiséget az operációs rendszerek túlbecsülik. Ez a kutatók szerint a rendszerszintű pufferelésnek, illetve a különböző, az elhasználódást lassítani hivatott megoldásoknak tudható be.

a címlapról