AMD: itt a legújabb stratégia
Pénzügyi elemzői napot tartott az AMD. A rendezvényen a vállalat vezetése bemutatta a következő néhány évre vonatkozó üzleti stratégiát, termékterveket, és beszélt a különböző piacokhoz való viszonyáról is. A cég háza táján nagyon fontos változások következnek, sokéves kudarcos stratégiát hagyhat maga mögött.
Oda megyünk, ahol nincs verseny
A vállalat új vezetése nem hagyott kétséget afelől, hogy hogyan képzeli el az AMD jövőjét: a következő termékgenerációkkal olyan piacokat, szegmenseket fog megcélozni, amelyek magas növekedési potenciállal rendelkeznek, magas eredményhányaddal lehet a termékeket értékesíteni, a versenytársaktól pedig meg tudja különböztetni magát az AMD. A cég nem a levegőbe beszélt, Lisa Su elnök-vezérigazgató fel is vázolta, hogy pontosan milyen területekre gondol: a megcélzott piacok között vannak a játékgépekbe szánt egységek (processzorok, videokártyák), az adatközponti termékek (szerverprocesszorok) és az "immerzív platformok" (leginkább virtuális valóság).
A fentieken felül marad fókuszban a "semi-custom", vagyis a meglévő építőelemekből, de megrendelői igényre összerakott processzorok szegmense, ebbe a csoportba tartoznak például az Xbox One-ban és a PS4-ben dolgozó egyedi processzorok. Ilyeneket később is szívesen gyárt az AMD, annak ellenére, hogy jelentős profitot ezek nem hoznak, versenyből eredő kockázat nincs, és hosszú, sokéves kiszámítható bevételi forrást jelentenek az ilyen lapkák.
A kimondottan problémás piacok között van az IoT végpontok, az olcsó tabletek és notebookok, valamint okostelefonok szegmense, ezekre az AMD nem kíván belépni, létező jelenlétét pedig gyors ütemben leépíti majd. Ennek egyszerű oka van, a cég technológiája, szervezeti felépítése, költségstruktúrája nem alkalmas arra, hogy ezeken a piacokon versenyezzen, a pusztítóan olcsón dolgozó MediaTek (és kínai társai), a hatalmas készpénzállománnyal rendelkező Intel és az egyedi szellemi tulajdonnal (főleg a modemek terén) rendelkező Qualcomm ellenében ezek a piacok nem vonzóak. Ez érvényes az olcsó laptopokra és tabletekre is, a saját félvezetőgyárral nem rendelkező AMD számára a magas volumen és alacsony eredményhányad kombinációja nem vonzó. Ez érdekes eltérés az Inteltől, amelynek költségmodellje jó méretgazdaságot mutat, a nagy volumen pedig segít szétteríteni a gigászi befektetést igénylő gyártósorok árát.
Nincs macska, nincs munkagép, Zen van
Mivel készül tehát a megcélzott piacokra az AMD? A legnagyobb újdonság, hogy a cég szinte teljesen lesöpörte a korábbi terméktervet. A cég eddig két CPU-architektúrát tartott a piacon, egyik a közép- és felső kategóriás PC-ket illetve szervereket célozta (Bulldozer és leszármazottai), illetve az alacsony teljesítmény-alacsony fogyasztás filozófiát képviselő "macskákat" (Bobcat-Jaguar-Puma). Az új terméktervben ezek még szerepelnek, fölöttük azonban már megjelenik a nagy teljesítményű Zen architektúra, amely előbb az asztali számítógépekben jelenik meg, a tervek szerint azonban fokozatosan kiváltja az összes modellcsaládot. Ez olyannyira igaz, hogy a cég saját fejlesztésű ARM-os magja, a K12 is Zen alapokon készül, gyakorlatilag annyi különbséggel, hogy az x86-os frontendet ez az egy ARM-kompatibilis egység váltja.
Az ARM-os AMD lapkák sora azonban nem a K12-vel kezdődik, a cég A1100-as lapkája még tavaly augusztusban mutatkozott be részleteiben. A Seattle kódnéven fejlesztett szerverchip azonban továbbra sincs piacon. A csúszást a vállalat nem magyarázta, de elismerte, hogy komoly késésben van a termék. Utalt azonban arra, hogy a Seattle-től nem várja a szerverpiac felborítását, az inkább a tanulást szolgálja majd, mind az AMD, mind a gyártópartnerek, mind a szoftverfejlesztők számára, így az A1100 inkább úttörő lehet a K12 előtt. Ez részben magyarázza, hogy az eredeti tervekkel ellentétben miért nem egyszerre rajtol a Zen x86-os kiadása és a K12 - utóbbiban a cég szeretné még az A1100 és a Zen tanulságait is hasznosítani a gyártás beindítása előtt. Ennek megfelelően a K12 csak 2017-ben lesz elérhető, az eredeti 2016-os rajt helyett.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Beszéljünk kicsit az áldozatokról is. A legnagyobb meglepetés, hogy az AMD a következő generációs Skybridge processzorokat is leseperte az asztalról. A Skybridge már a fejlesztés végső fázisában lévő processzorpáros volt, amely 20 nanométeren x86-os és ARM-os "ízben" is piacra került volna. A processzormagok a Skybridge esetében nem rokonok (tehát nincs Zen-K12-szerű kapcsolat), egyszerűen a saját "macskás" magok helyére az ARM-tól licencelt magokat illesztett az AMD. A fejlesztés leállítására valószínűleg azért került sor, mert a megcélzott olcsó notebookok és tabletek piaca már nem vonzó a cég számára (lásd a fenti gondolatmenetet).
Ahogy említettük, a Zen kifejezetten nagy teljesítményű CPU-mag lesz, amelyet kimondva-kimondatlanul az Intel Core mellé, sőt, fölé céloz az AMD. A cég elismerte a pénzügyi elemzők előtt, hogy a nagy teljesítményű szegmenst túlságosan elhanyagolta az elmúlt években, ennek köszönhetően a szerveres piacon élvezett, egykor tisztes (és busásan jövedelmező) piaci részesedése összeomlott, mára 1,5 százalék közelébe esett. Ezt fordítaná vissza a 14 nanométeren, csúcstechnológiás eljárással készülő Zen, amely a szerverek oldalán és a játékra kihegyezett PC-k területén is versenyképesnek ígérkezik - persze ilyen ígéreteket már korábban is hallottunk az AMD-től. A cég szerint a Zen hatalmas ugrást hoz majd a teljesítményben (az órajelenként végrehajtott utasítások száma például 40 százalékkal emelkedik), architektúrája pedig az általános célú végrehajtásban is tündökölni fog.