Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Fejlesztő vagy? Negyedévente menj állásinterjúra!

Bodnár Ádám, 2014. április 07. 08:27
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Magyarországon és a világon is óriási a kereslet a képzett szoftverfejlesztők iránt, a felsősoktatás pedig egyszerűen nem tud lépést tartani az igényekkel. A jól kvalifikált szakemberek szinte annyit kérhetnek, amennyit nem szégyellnek.

hirdetés

Nagy a kereslet Magyarországon a szoftverfejlesztők iránt, az igény jó része pedig kielégítetlen, összegez Komár Balázs, az IseeQ fejvadászcég társalapítója. Balázs hobbiból tanult meg tájékozódni a szoftverfejlesztés világában, és az itt megszerzett ismeretei segítik hozzá ahhoz, hogy hamar közös nyelvet találjon az informatikai szakemberekkel.

Évente mintegy 2000-en végeznek a hazai felsőoktatásban informatikai területen, és a végzős hallgatóknak nem is mindegyike lesz fejlesztő, miközben az egyik legnagyobb magyar álláskereső oldalon több mint 800 fejlesztői, programozói pozíció nyitott jelenleg. Munkalehetőség tehát van bőven, Balázs szerint akár tízszer ennyi fejlesztőt is felvenne a piac, jelenleg a felkészült szakembereket egymástól és egymás elől halásszák el a cégek.

180 ezertől egymillióig

Fejlesztőként junior szinten nettó 180 ezer forint körül indulnak a havi fizetések a fővárosban, a plafon pedig az egymilliót is elérheti senior szinten - igaz, ezt az összeget már tényleg csak a kivételes képességű, a maguk területén penge programozók kaphatják meg. Balázs szerint a szoftverfejlesztés azon kevés terület közé tartozik, ahol csak a tudás számít, és a csapatmunkára való képesség, sok cég keres “okos fejlesztőt, a többi nem számít”. Egyes szektorokban jobban megfizetik a fejlesztőket (tipikusan ilyen a pénzügyi terület), de lehet, hogy itt a kihívás nem akkora, és hamar azt érzi az alkalmazott, hogy unalmas munkát végez.

Adódik a kérdés: hogyan lesz valakiből igazán jól fizetett programozó? Diplomát lassan már csak a multik kérnek, ennél sokkal fontosabb a tényleges felkészültség és a (ritkábban német, legtöbbször angol) nyelvismeret. A nyelvtudás nem csak a beszélt nyelvekre vonatkozik, hanem a programozási nyelvekre is: minél több programnyelvben járatos valaki, általában egy problémára annál többféle megoldást is tud találni és az algoritmizálási képessége is javul ezáltal. Emellett szükséges a folyamatos önfejlesztés, a tanulás, az igényesség és a nyitottság. Emellett persze nem árt pengének lenni keresett nyelvekből és paradigmákból, mint amilyen jelenleg a JavaScriptnek a Node.js libraryje, a funkcionális programozás (pl. Scala, Erlang), de Balázs szerint C/C++ fejlesztőkre is egy jó darabig nagy lesz az igény.

A “komoly nyelvek” (pl. C/C++, Java) ismerői és használói hajlamosak lenézni a webfejlesztőket, akik JavaScriptben dolgoznak, de a helyzet az, hogy a Magyarországon és a világon induló számos webes projekt miatt az ilyen szakemberek ázsiója mára jelentősen felértékelődött, ami a keresettségük mellett a fizetésekben is tetten érhető - mára a JavaScript-fejlesztők ugyanannyit vagy többet is keresnek mint a C/C++ vagy Java nyelvben járatos kollégáik. Ezért nem ritka, hogy a C/C++ nyelven dolgozó, korábban beágyazott eszközökre fejlesztő szakemberek nyergelnek át a webes világba - nekik meglesz az az előnyük, hogy a szoftver- és hardverstack alacsony szintjein jelentkező problémákat is átlátják és jobban odafigyelnek az optimalizálásra.

Állásinterjú: fontos a tapasztalat

Fontos az is, hogy a fejlesztők el tudják magukat adni egy állásinterjún, a jó fizetés kiharcolásához a felkészültségen és szakmai ismereteken kívül jó kommunikációs képességekre is szükség van. “A jól kommunikáló fejlesztők többet keresnek, még akkor is, ha nem olyan erősek szakmailag” - mondja Balázs, hozzátéve, hogy a jó kommunikációs képesség elengedhetetlen lesz a karrier későbbi szakaszában, ha valaki fejlesztőből egyszer technikai vezetővé vagy más menedzserré szeretne válni.

Rutin kérdése, hogy valaki jó benyomást tegyen egy állásinterjún, ez a képesség csak tapasztalattal szerezhető meg - Balázs szerint a fejlesztőknek akkor is érdemes elmenni negyedévente legalább egy interjúra, ha eszünkben sincs munkahelyet váltani. Tapasztalatszerzésnek, “tréningnek” tökéletes, és ha valóban élesben mennek a dolgok, a jelölt már pontosan tudja, mire számíthat. Az interjún nem csak a megjelenés és a kommunikáció fontos, hanem a szaktudás is, ezt ma jellemzően szakmai teszttel vizsgálják meg a cégek. Ha erre valaki alaposan felkészül és valóban jó eredményt is ér el, az a szakemberhiány miatt a béralku során is jobb pozícióba kerül.

Álláspiacról az IT kapcsán nem lehet úgy beszélni, ha nem ejtjük szóba a külföldi lehetőségeket. Ha egy fejlesztő külföldre megy, annek gyakori motivációja a kíváncsiság, szakmai érdeklődés, valamint a brandek körüli hype - a programozók számára általában fontos, hogy olyan projekteken dolgozhassanak, olyan problémákat oldhassanak meg, amelyek érdeklik őket és amelyet valódi kihívásnak élnek meg. Sokan többre tartják a karrierfejlesztésnél a szakmai fejlődést, legalábbis amíg nem állapodnak meg, nem alapítanak családot. Balázs úgy látja, a rosszul vagy közepesen megfizetett fejlesztőknek érdemes inkább itthon maradni. Igaz, hogy egy brit vagy amerikai fejlesztői fizetés azonos tudást és tapasztalatot feltételezve 30-50 százalékkal is magasabb lehet, de ezekben az országokban a megélhetés is jóval többe kerül.

A tehetségmegtartás fontos eleme az olyan menő belvárosi iroda, mint a Prezié

"Ha elég olcsó a tréning, maradhatsz"

Mit tegyenek azok a cégek, amelyek meg szeretnék tartani a jó szakembereket? A folyamatos szakmai kihívások biztosítása mellett fontos a jó légkör megteremtése és az “employer branding”, a vállalatnak kívül és belül is el kell tudni hitetnie, mennyire jó ott dolgozni. Az új állások felé kacsingató munkatársakat viszont csak akkor érdemes magasabb fizetés ígéretével házon belül tartani Balázs szerint, ha a távozásuk miatt végzetes csúszást szenvedne a projekt. A tapasztalat az, hogy ha valaki elhatározta a munkahelyváltást, az nagy valószínűséggel akkor is meglépi ezt, ha ideig-óráig egy nagyobb fizetéssel a cég a helyén tudja tartani. Egy meghatározó embert pedig sokszor egy egész csapat követ a másik céghez, ami felértékeli a tehetségmegtartás fontosságát.

A legnagyobb hiba, amit egy fejlesztő, vagy bármilyen informatikai szakember a karrierje során elkövethet, hogy nem halad a technológiával, ezzel saját érvényesülési lehetőségeit szűkíti be végletesen. Az IT-iparban “10 év alatt 40 év zajlik le, nem haladni a korral nagyon nagy hiba”, mondja Balázs. “40 évesen nyugdíjasnak számít majd az a 30 éves, aki nem haladt a technológiával.” Az ilyen szakemberek munkaerőpiaci lehetőségei lassan de biztosan lecsökkennek, egyszerűen nem fognak kelleni senkinek, sehová. “A fejed fölött vezetik be az új technológiát, és ha elég olcsó a tréning, maradhatsz.”

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.