Teljesen hatástalan a francia kalóztörvény
A francia warezolókat megregulázni akaró Hadopi ma már köznevetség tárgya, a kudarc nyilvánvalóbb nem is lehetne, de egy friss kutatás még azt is kiderítette, hogy az eljárás nem csak az aktív ügyekben torkollott kudarcba, de még csak elrettentő ereje sem volt.
Az online kalózkodás megfékezésére tett kísérletek az elmúlt évtizedben sorra kudarcot vallottak és minél komolyabb előkészület és intézményesítés vette körül az adott próbálkozást, annál nagyobb csőd lett a vége. A Delaware Egyetem és a Rennes Egyetem gazdasági szemléletű kutatása szerint a Hadopi nevű törvény az érintetteket nem riasztotta el az illegális fájlcseréléstől, és nem is csökkentette a törvénytelen aktivitások intenzitását.
Ugyanakkor a legális alternatívák és a jó felhasználói élményt adó digitális szolgáltatások a törvény bevezetése előtt is komoly javulást hoztak a zenei tartalmak eladásában - egy másik, szintén idén publikált kutatás szerint a francia zenék eladása az iTunes-on 20-25 százalékkal nőtt éves szinten még a törvény implementálása előtt. Ott a szerzők úgy találják, hogy nem az előzetes rémületkampány miatt kezdtek a franciák zenét vásárolni, hanem az egyéb, pozitív edukációs kampányok hatása volt az, hogy a fogyasztók felfedezték, hogyan juthatnak egyszerűen muzsikához az interneten keresztül.
Van másik!
A két egyetem közös kutatása rávilágít arra, hogy azok a felhasználók, akik notórius fájlcserélők voltak eddig is és tájékozottak voltak a Hadopi törvény működésével és lehetséges következményeivel kapcsolatban, azok egy része valóban felhagyott a peer-to-peer hálózatokon keresztüli kalózkodással, viszont ők nem a hivatalos csatornákra migráltak, hanem közvetlen letöltéseket kínáló oldalakra, klasszikus warez hírcsoportokra és egyéb, nehezebben követhető technológiára álltak át.
A kutatás alapja személyes megkérdezés, aminek során 2000 francia internethasználót kérdeztek meg arról, hogy mit tudnak a Hadopi törvényről és mi a véleményük róla, illetve hogyan befolyásolta ez az ő szokásaikat. A jelentés szerint a megkérdezettek több mint harmada, 37,6 százalék vallotta be, hogy szokott illegális letöltésekhez folyamodni, 22 százalék használ p2p megoldásokat, 30 százalék alternatív csatornákat, tehát a törvény csupán átterelte a nem ellenőrizhető protokollokra a letöltéseket, egyre több warezoló képezte ki magát az új helyzetre.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A Hadopi ügynökségtől érkező figyelmeztetésbe viszont csupán a megkérdezettek 16,4 százaléka futott bele, vagyis a felhasználók több mint fele, aki bevallottan használ illegális forrásokat zenék beszerzésére a neten, soha még első körben sem került a hatóságok célkeresztjébe. A tavalyi beszámolókból pedig tudjuk, hogy a kiküldött 2 millió figyelmeztetés 16 millió dollárba került, aminek végeredménye nevetséges 1000 dollárnyi büntetés lett.
A törvénynek még csak azt sem sikerült elérnie, hogy a letöltések intenzitása láthatóan csökkenjen, a megkérdezettek válaszaiból az derül ki, hogy ugyan csökkent némileg a használat rendszeressége, de jelentéktelen mértékben. Ráadásul a kiemelt figyelem és a francia közbeszédben való aktív jelenlét számos félreértéshez is vezetett a törvénnyel kapcsolatban. A legtöbb megkérdezett sokkal kiterjedtebb és alaposabb monitoring tevékenységet feltételezett a törvény mögött, mint ami valójában volt. Ez még kínosabbá teszi az akciót, hiszen a franciákat még a valósnál komolyabbnak gondolt intézkedések sem riasztották el, ha tudták volna, hogy a megfigyelés enyhébb, talán még bátorította is volna őket a rendszerrel való packázás lehetősége.
A Hadopi egy nagyon népszerűtlen intézménnyé vált Franciaországban már a megjelenése előtt is, amin az sem segített, hogy később az internetmegvonás intézményét, mint a legutolsó büntetési lehetőséget visszavonták. Mostanra a koordináló ügynökség költségvetését is minimálisra csökkentették, de teljesen még mindig nem szállt ki belőle a francia állam, az ugyanis rossz üzenet lenne a lemezkiadók felé. Közben azonban a legális alternatívák egyre több embert térítenek meg, a warezzel szintén fertőzött skandináv országokban a zenei tartalmak illegális letöltése folyamatosan csökken.