Megjöttek a Haswell-generációs Intel processzorok

A megszokott menetrendnek megfelelően először a csúcskategóriában mutatkoznak be az Intel legújabb mikroarchitektúráját hordozó processzorok. A hétvégén a négymagos asztali és mobil processzorok kerültek terítékre, a kétmagos lapkák rajtjára még egy kis ideig várni kell.

Ahogy korábbi cikkeinkben már leírtuk, a Haswell processzormagjai az Ivy Bridge leszármazottai, némileg finomhangolva - az eltérések között érdemes megemlíteni a csiszolt elágazásbecslőt, a nagyobb puffereket, a gyorsítótárak sávszélességének növelését. Két új portot kapott a "Unified Reservation Station", így a Haswell elméletben már 8 utasítás egyidejű ütemezésére képes. Vannak új utasítások is: FMA3, AVX2, illetve a tranzakcionális memóriakezelést lehetővé tevő TSX.

A chip tervezői azonban elsősorban nem a teljesítményre, hanem az alacsony fogyasztásra gyúrtak: ezen a téren a legfontosabb változás az "active idle" állapot megjelenése, amely az aktív (S0) és alvó (S3, S4) állapotok között helyezkedik el. Az S0ix-nek elkeresztelt energiaállapotban a processzor ugyan aktív, de az üresjárati fogyasztása 95 százalékkal alacsonyabb az elődjéénél. A Haswellben az energiaállapotok közti váltás is gyorsabb mint az Sandy Bridge és Ivy Bridge esetében.

Asztali processzorok

A Haswellről szinte minden információt publikált már az Intel, a a mostani bejelentéssel végre lehullt a lepel az elérhető változatokról és azok paramétereiről is. Az asztali felhozatal csúcsán az i7-3770K-t váltja az i7-4770K, 3,5 GHz-es névleges frekvencián (3,9 GHz maximum), a K utótagnak megfelelően nyílt szorzózárral. A tuningbarát processzorban az Intel szokás szerint letiltja a fejlett képességeket (vPro, TXT, VT-d, SIPP), mivel azok működését extrém órajelen nem tudja garantálni. Ha ezek a funkciók fontosak, akkor a K jelzés nélküli kiadást érdemes választani, 27 dollárral olcsóbban, azonos névleges specifikációkkal. A processzorok hőkerete 84 watt, az S jelzésű modellek esetében ez 65 wattra, a T esetében pedig 45 illetve 35 wattra csökken, az órajelekkel együtt.

Az i7-es csúcsmodellek alatt az i5-ösök jelentik az új középkategóriát. A két alcsalád között két fontos különbség van, a 8 megabájtos harmadszintű gyorsítótár 6-ra csökken és eltűnik a Hyper Threading támogatás. A grafika marad itt is HD 4600 (GT2). A "foglalatos" processzorok mellé nem jár erős grafika, csak a meglehetősen visszafogott alapkiszerelésű HD 4600 GPU, 1200 MHz maximális órajelen. Ez a grafikus egység jelentős  előrelépést jelent az Ivy Bridge-hez képest, de a publikált tesztek szerint komoly játékra és komplex 3D-s munkára továbbra sem alkalmas igazán, akinek ilyesmire van szüksége, érdemes önálló videokártyába fektetnie.

Mobil processzorok

A noteszgépekbe szánt négymagos Haswell esetében most két család mutatkozott be, az MQ jelzés a HD 4600 jelű GPU-val szerelt négymagos modelleket jelenti, a HQ utótag pedig az erősebb, Iris Pro grafikára utal (két kivétellel). A nagyobb GPU-ért és a beágyazott memóriáért azonban a CPU teljesítményével kell fizetni: míg a legerősebb MQ, az i7-4900MQ névleges órajele 2,8 GHz, Turbo módban pedig egy-két-négy terhelt mag esetén rendre 3,8-3,7-3,6 GHz-re tud felpörögni, a szintén 47 wattos hőkeretű i7-4950HQ minden esetben 200 MHz-cel alacsonyabb sebességre képes.

Az M-osztályú négymagosok fogyasztása 57 watt (az Extreme Edition i7-4930MX) és 37 watt (i7-4702MQ) között változik, a névleges órajel 3 és 2,2 GHz között választható. A H-sorozatnál a fogyasztás 47 watt. Az M és H osztályú processzorok különbségtételébe némileg bezavar, hogy az Intel két MQ processzort kiad HQ foglalattal is, ezek nem kapják meg az Iris Pro grafikát. létüket valószínűleg a PC-gyártók igénye indokolja, így egyetlen alaplapra az igényeknek megfelelően kerülhetnek olcsóbb és drágább processzorok.

Korlátozott nagy dobás: Iris Pro grafika

Az asztali és mobil lapkák között is elérhető lesz a Crystalwell beágyazott memóriával csomagolt kiadás, de nem foglalatos, hanem kizárólag alaplapra forrasztott kiadásban. Az asztalon az R utótaggal jelölt processzorok a GT3e jelű, legerősebb grafikus egységet kapják, amelynek teljesítményén a nagyméretű, 128 megabájt méretű gyorsítótár is sokat dob. A negyedszintű gyorsítótár érdekessége, hogy dinamikusan megosztva használja a CPU és a GPU, vagyis ha a grafika épp nem fut, akkor a CPU akár a teljes cache-hez hozzáfér, ami látványosan növelheti egyes számítási feladatok teljesítményét.

Az Intel egyébként "jövőbiztosra" tervezte a Crystalwellt (ez a fizikailag különálló, a processzor mellé tokozott lapka kódneve). A gyártó szerint egyelőre 32 megabájt fölött elhanyagolható a teljesítménynövekedés (ezért is használ például az Xbox One ennyit), de lassan elkészülnek majd azok az alkalmazások is, amelyek a gyorsítótár nagyobb részét tudják kihasználni. A mobilprocesszorok között a Crystalwellt csak a legnagyobb TDP-vel rendelkező négymagos lapkák kapják meg, így egyelőre biztosra vehető, hogy az Iris Pro ultrabookokban nem tűnik majd fel - ahogy azt korábban is tudtuk.

^{Intel i7-4950HQ, mellékelt beágyazott gyorsítótárral. (forrás: Anandtech)}

Az Iris Pro 5200-at használó processzorok grafikus teljesítménye mindenesetre igen meggyőző. Az Anandtech tesztje szerint az i7-4950HQ mobilprocesszor az előző generációhoz képest mintegy kétszeres sebességgel rendelkezik és 50-60 százalékkal gyorsabb, mint az AMD leggyorsabb noteszes lapkája. A sebesség ugyanakkor nem éri el az Intel által emlegetett célpontokat, a GeForce GT 650M (mobil) és a GeForce GT 640 (asztali) diszkrét grafikák is jellemzően kényelmes előnyben vannak, a múlt héten bemutatott következő generációs GT 750M pedig tovább növeli az NVIDIA előnyét.

A NER-es informatika már összecsomagolt Egy esetleges kormányváltás után komoly változás jöhet az állami IT holdudvarában, amelynek jelentős munkaerőpiaci hatásai is lehetnek.

Az Iris Pro mellett szóló legfontosabb érv jelenleg az alacsony fogyasztás, a 45-55 wattos TDP-be a négymagos CPU mellett belefér az erős GPU is, ami jóval kisebb, mint az Intel processzor és NVIDIA GPU kombinációja. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a gyártók jóval egyszerűbb, kompaktabb hűtést használhatnak, vékonyabb gépeket és alacsonyabb gyártási költségeket eredményezve. Másrészt elkerülhetőek a kapcsolható grafika problémái, hogy a diszkrét GPU még egyszerű böngészésnél is folyamatosan igyekszik besegíteni, ami akár 25 százalékkal is csökkenteni tudja az akkus üzemidőt.

^{(A Core i7-4770K teljesítménye a Core i7-3770K-hoz mérve. Adatok forrása: Prohardver)}

Mire elég?

A Prohardver kimerítő tesztje szerint pusztán a teljesítményadatokat vizsgálva a Haswell nem hoz áttörést az Ivy Bridge-hez képest, a különféle CPU-tesztek alapján az átlagos különbség kevesebb mint 7 százalék a Haswell javára. Az integrált HD 4600 vezérlő sebessége azonban szűk harmadával növekedett a HD 3000-éhez képest, ami már jelentősnek nevezhető, de a Prohardver számai szerint a Core i7-4770K még így is látványosan elmarad grafikus teljesítményben az AMD A10-5800K modelltől.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ezek a benchmarkok asztali környezetben készültek, CPU-intenzív asztali alkalmazásokkal (videofeldolgozás, képfeldolgozás, tömörítés, renderelés, stb.) mobil felhasználás esetén jobban kidomborodhat a Haswell előnye, de az ilyen környezetben végzett tesztekre és a gyűjtött tapasztalatokra egyelőre várni kell, mire a haswelles notebookok elérhetők lesznek. A mostani bejelentéssel egyébként csak a Core i7 és Core i5 sorozatok újultak meg csak, az alsóbb kategóriákban (Core i3, Pentium) még várat magára a Haswell mikroarchitektúra érkezése.