Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Július 19-én SYSADMINDAY: egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket!

Idén költözik mobilra a legtöbb online kereskedő

Dojcsák Dániel, 2013. április 17. 07:43
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Körülbelül 5000-6000 olyan webáruház van a weben, aminek van magyar nyelvű felülete. Ebből 3600, ami legális gazdasági tevékenységet folytat, 1200 darab pedig legalább havi rendszerességgel frissülő tartalommal, katalógussal, kínálattal várja a vásárlókat.

Az eNET és az Árukereső.hu közös kutatásának célja a Magyarországon működő és rendszeresen frissített, valódi kereskedelmi tevékenységet végző webshopok működésének vizsgálata. Ugyan számtalan egyedi, akár mikrovállalkozások által üzemeltetett speciális webes vásárlási felület van a fent említett 5-6 ezres becslésen belül, az online kereskedelem fejlődésének szempontjából a valódi kereskedelmi tevékenységet végző, “kosaras” vásárlási megoldást használó, fizikai, telefonos és emailes elérhetőséggel rendelkező webboltok alkotják a gerincet.

Több ezer magyar webshop

A kutatás nem veszi figyelembe a magyar nyelvű felülettel nem rendelkező, külföldi, akár EU-s, akár egyéb gyökerű webes kereskedőket, illetve a szűkített listában nem szerepelnek azok a boltok sem, amik a Távol-Keleten vagy az Egyesült Államokban működnek és sok nyelvre, így magyarra is lefordított felhasználói felülettel rendelkeznek. Az eNET becslése szerint Magyarországon egy 2-300 ezer fős réteg az, akik külföldi webshopokban, aukciós oldalakon vásárolnak rendszeresen, ezek közül is túlnyomó részt eBay és Amazon tranzakciók vannak, de a hazai kereskedelmi piacot jelenleg még nem határozzák meg a nem hazai üzletek.

Az eNET éppen ezért a fenti kritériumoknak megfelelő 1200 kereskedőnek juttatott el kérdőívet, hogy elkészítse a marketing- és értékesítéstámogató eszközök vizsgálatára irányuló kutatását. A mostani kutatásban szereplő válaszadók teljes online forgalma 16 milliárd forint, ami a jelenleg a becsült online B2C kiskereskedelmi piac forgalmának 10 százaléka, illetve a teljes célcsoporton belül a válaszadók számszerűen is körülbelül 10 százalékos részt képviselnek. Az eNET a kiemelt fontosságú szereplők esetében személyes megkeresést is alkalmazott, ennek eredményeképp a legnagyobb árbevételű szereplők felülreprezentáltak a kutatásban.

Fontos bejövő csatornák

A webáruházak látogatói és legfőképp a vásárlói többféle forrásból érkezhetnek. A webshopok árbevételének legnagyobb részét továbbra is a közvetlen forgalom teszi ki, ami valódi közvetlen vagy hirdetéseken keresztül bejövő vásárlók költéseiből adódik. 2011-ben ez közel 75 százalék volt, idén márciusban néhány százalékkal kevesebb. Az árösszehasonlító oldalak felelősek a forgalom körülbelül 20 százalékáért, az aukciós oldalak pedig közel 5 százalékért. Érdekes módon a kutatás szerint az apróhirdetési oldalak a 2011-es megugrás után mostanra szinte teljesen eltűntek a professzionális kereskedői piacon a forgalomforrások közül.

A direkt forgalom a webshopok számára hihetetlenül fontos, a fentiekből is jól látszik, hogy miért, így nem csoda, hogy kritikus szempont a meglévő vásárlók megtartása, amit többnyire hírlevél-feliratkozás vagy regisztráció révén kiviteleznek a boltok. A csak online felülettel rendelkező üzletek esetében a hírlevélre feliratkozók és a regisztrált felhasználók körülbelül 85 százaléka vásárol is. Ugyan ennek bizonyára oka az, hogy számtalan boltban szükséges regisztrálni a vásárláshoz, az eNET, illetve az Árukereső munkatársai szerint egyre jellemzőbb, hogy a vásárláshoz a tényleges (login/jelszó) regisztráció opcionális. Mivel már a magyar piacon is erős verseny van a kereskedők között, ezért nem megengedhető, hogy egy későbbi tranzakció reménye miatt a bolt a minimum szükségesnél magasabb falat húzzon a vevő elé. Minden egyes újabb akadály a vásárlók egy részének lemorzsolódását jelenti.

Az eNET kutatása kitér arra is, hogy milyen különbségek vannak a legkisebb 5 millió forint éves forgalom alatti kereskedők, a közepes 5-50 millió árbevételű és az ennél is nagyobbak között. Logikusan a kisebb kereskedők kisebb közönséget is vonzanak, a havi látogatószáma az 5 millió éves forgalom alatti boltoknak átlagosan 4 ezer, a közepes méretű boltoké 11 ezer, az 50 milliós éves forgalom feletti boltoknál viszont már havi 200 ezer. Érdekes módon az offline üzletekkel is rendelkező boltok átlagos látogatószáma jelentősen magasabb (85 ezer) mint a csak online boltoké (20 ezer), ami magyarázható az online boltok gyengébb ismertségével, márkaértékével.

A kutatás szerint az internetes boltok vélt vagy valós olcsósága húzóerő, de a lakosság jelentős része továbbra is megragad a helyi, offline kereskedők kínálatánál és árainál. A következő időszakban várható egy érezhető fejlődés, ami többek közt a Tesco piacra lépésének köszönhető. A széles körben ismert és nagy eléréssel rendelkező kereskedelmi lánc érdemben tud tenni az online vásárlás megismertetéséért, népszerűsítéséért, ugyanakkor komoly felelősség van a vállán, hiszen a korai szakaszban minden egyes negatív vásárlási élmény riasztó, jó időre visszafordíthatatlan hatású lehet az adott fogyasztóra és környezetére. Nem véletlen, hogy a Tesco félig-meddig fű alatt, nagyon óvatos lépésekben, korlátozott területen és korlátozott termékkörrel indul neki a szolgáltatásnak és csak lassan terjeszti ki a rendszert.

Mobiloldalt fejlesztenek a nagyok

A webes kereskedelem mellett még inkább sci-finek tűnhet a mobilos kereskedelem, ami jelenleg gyerekcipőben jár még hazánkban. Mérettől függetlenül 20-25 százaléka mondhatja el csak az online üzletek közül magáról, hogy rendelkezik mobilra optimalizált weboldallal. A nagy forgalmú kereskedők esetében viszont szinte mindenki, a már meglévőkkel együtt közel 90 százalék állítja, hogy idén év végére már megoldott lesz ez a kérdés. A mobilalkalmazás- és webfejlesztő-piacnak egy komoly lehetőség és kihívás lesz ez az év, ugyanis a meghatározó szereplők látszólag idénre időzítik a mobilra lépést hazánkban. Emiatt talán kevéssé számít, hogy a kisebb 5 milliós éves forgalom alatti kereskedőknek 30 százaléka tervezi csak idén a mobilos megjelenést, 20 százalék később, 22 százalék pedig egyáltalán nem, ugyanis a trendet diktálók megmozdulása biztosan magával fogja vinni a kicsiket is. A kutató szerint a mobilwebes felület kialakítására a vásárlási frekvenciában kisebb boltok érezhetnek nagyobb kényszert, míg a gyakoribb tranzakciókkal operálók valószínű, hogy a dedikált mobil appok mellett döntenek.

A különböző felületek kiszolgálása mellett a magyar kereskedők figyelmet fordítanak saját jelenlétük erősítésére is és számtalan marketingeszközt vetnek be azért, hogy a potenciális vásárlók náluk leljék meg a kiválasztott termékeket. A legtöbb kereskedő ma már rendelkezik Facebook-jelenléttel, ami vagy saját oldalt vagy hirdetést is jelent. A legnagyobb kereskedők kivétel nélkül jelen vannak a közösségi oldalon, a közepesek 81, a legkisebbek pedig 78 százalékban döntöttek úgy, hogy Facebook-oldalt tartanak fent. A kicsik ellenben erősebbek a Twitteren, az 5 millió forintos éves forgalom alatti kereskedőknek 30 százaléka van jelen a mikroblogon, szemben a nagyobb cégek 6-15 százalékos értékével. Az erőforrásigényes felületeken, mint a YouTube viszont a nagy cégekre jellemzőbb inkább a jelenlét, s ők aktívabbak is.

SEO és árösszehasonlítók a legerősebb marketingeszközök

Ha kizárólag a hirdetési módszereket nézzük, akkor a válaszadók kivétel nélkül mind használnak valamilyen keresőoptimalizáláshoz köthető megoldást, illetve részesei az árösszehasonlító oldalaknak is, több mint 80 százaléka az összes cégnek szinte folyamatosan futtat ilyen hirdetéseket a forgalom növelésére. Ezeket követi a használat gyakoriságában a fizetett szöveges hirdetés (AdWords, Etarget), a közösségi oldalakon való hirdetés, a hírlevélküldés. Népszerűségben némileg lemarad a kuponakció, a kereskedők 30 százaléka soha nem is használja ezt a marketingeszközt, de még ennél is kevésbé népszerű ma már a partnerprogramon keresztüli értékesítés és a klasszikus bannerhirdetés, a válaszadó kereskedők körülbelül fele nem él már ezekkel az eszközökkel. A megkérdezettek szerint ennek oka egyszerű, a legkevésbé hatékony eszköz ma a banner, nagyon rossz konverziót produkál a direkt termékeladások esetén a vizuális hirdetés.

A magyarországi kiskereskedelem ugyan nem éppen legjobb éveit éli, a 2008-as válság után a forgalom érezhetően csökkent és az utóbbi években látható növekedés sem a kereslet fellendüléséből, hanem az árak növekedéséből adódott. Ennek ellenére az online kereskedők derűsen látják a jövőt, bizakodóak. Az eNET által megkérdezettek 67 százaléka most is ugyanúgy belevágna a most működtetett üzletébe, ha újra kellene kezdenie. Sőt, további 15 százalék nem csak belekezdene, de a meglévőnél szélesebb termékpalettával futna neki a piacnak. Az eNET mostani kutatását a teljes hazai online kereskedelemről szóló újabb darab követi majd, ami május közepére lesz elérhető.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
A IT-üzemeltetők világnapján egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket az Ankertbe.