Szerző: Koi Tamás

2013. március 05. 08:52:00

Így jön a tévé az interneten keresztül

Az IPTV, vagyis az internetprotokollon keresztül továbbított tévéadás népszerűsége itthon is vitathatatlan, az egyik legfejlettebb tévés műsorelosztó technológiában rejlő lehetőségek ráadásul távolról sincsenek még kiaknázva. A rendszer működésének hátteréről beszélgettünk a Magyar Telekom TV technológiai fejlesztési ágazatának vezetőjével.

A T-Home IPTV-szolgáltatásának történelme, ezzel együtt a magyar IPTV-korszak indulása immár lassan hét évre nyúlik vissza, akkora, amikor a Magyar Telekom még nem is használta átfogó márkajelzésként a T-Home brandet. Ebben az időben a szolgáltató egy kanapén ugráló gyerekkel (aki azóta már felnőtt fiatalember) reklámozta a megállítható tévéadást, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az előfizetők számára az IPTV interaktivitása sokáig egyet jelentett a megállítható, visszatekerhető műsorral.

Kezdődik!

Pedig ennél sokkal több lehetőséget rejt magában az internetalapú tévé, a működtetése viszont  rendkívül bonyolult háttérrendszert feltételez a szolgáltatói oldalról - a részletekbe Putz József, a Magyar Telekom TV technológiai fejlesztési ágazatának vezetője avatott be minket. A szolgáltató az összes tévés platformja esetében ugyanabból a forrásból dolgozik, a jelek a VIII. kerületi központi vevőállomásra érkeznek, mely egy integrált vevőplatformra irányítja az adásokat. Ennek három bemenete van: "A fő bemenet a tetőn lévő tizenhét parabolaantenna, a másik, kerülő, vagy tartalékirány a ViDaNet vételi platformja Győrben, a vett műsorainknak pedig körülbelül a felét a Victor Hugo utcából (BIX) hozzuk el" - sorolja a bemeneti forrásokat Putz. A külföldi műsorok jellemzően a műholdas vételről kerülnek be a rendszerbe, sok magyar gyártású tartalom, illetve csatorna (mint pl. az MTVA csatornái) azonban közvetlenül optikán érkezik a szolgáltatóhoz.


IPTV Enkóder platform, Cisco eszközökkel

A központi vevőállomáson elhelyezett átkapcsolórendszer a soridő törtrésze alatt képes a források közt kapcsolni, az előfizető számára észlelhetetlen sebességgel. A beérkező nyers jel a következő lépésben egy enkóder- és multiplexer platformra kerül, amit egyébként a Cisco szállított a Magyar Telekomnak. Az IPTV szolgáltatás esetében az enkódernek minden csatornát át kell kódolnia MPEG4-be, ezt a szolgáltatás induláskor egyedüli háttérinfrastruktúraként elérhető ADSL szűkös kapacitása határolta be - mondta Putz. A szolgáltatás indulásakor a bejövő, zömében MPEG2-jeleket 2 Mbps-os MPEG4 bitfolyammá kellett alakítani - az MPEG4-et egyébként akkoriban még nem is használták széles körben SD adástovábbításra.

Az enkóderről egy úgynevezett Acquisition Server farmra kerül az összes, multiplexelt jel, ami egyébként jelenleg összesen 106 SD- és 9 HD-csatorna az IPTV-szolgáltatás esetében. Ezeknek a szervereknek az a feladatuk, hogy a multicast jeleket titkosítsák és továbbítsák az előfizetők felé, vagyis egyfajta szétosztó szerverként működik egy ilyen kiszolgáló, mely végeredményben az összes IPTV előfizetőnek továbbítja az összes elérhető csatornát az IP-hálózaton keresztül.

A DOCSIS a legnépszerűbb

Az IPTV esetében az átviteli közeg jelenleg négy különböző technológiát különböztet meg. A kezdeti időkben, 2006-tól kizárólag ADSL-hálózaton keresztül lehetett elérni a, a HD-szolgáltatás később a nagyobb sávszélességű VDSL-hálózaton vált elérhetővé, majd optikai hálózaton, végül kábeltévé-hálózaton keresztül, EuroDOCSIS 3.0-technológiával is elindult. A szolgáltatás számára ez a pont jelentette az igazi technológiai áttörést, a Magyar Telekom a kábelhálózatokon keresztül lényegesen nagyobb és stabilabb elérést tudott kiépíteni mint a korábbi technológiákkal. Ma egyébként az előfizetők nagy része már kábeltévé-hálózaton keresztül néz IPTV-t.

A műsorjelet a végpontokon a hálózat típusától függően különböző típusú és képességű modemek, vagy modemekkel egybeépített routerek, más néven hálózati elosztók alakítják a beltéri egység számára értelmezhető IP-alapú jellé. Az első set-top boxok mindegyike rendelkezett merevlemezzel, vagyis képesek voltak a rögzítésre vagy a timsehift üzemmódra, később olyan vevőegységek is megjelentek a kínálatban, melyek nem rendelkeznek belső háttértárral (a rögzítési lehetőségért ezzel párhuzamosan felárat kezdett kérni a Telekom).

A szolgáltató dönthetett volna úgy is 2006-ban, hogy hálózati rögzítési formát alkalmaz (ilyenkor a set-top box nem a saját merevlemezére, hanem hálózati erőforrásra menti a tartalmat): "Azért döntöttünk a lokális rögzítés mellett, mert egészen más jogszabályok vonatkoznak az előfizető háztartására mint egy Magyar Telekom létesítményre, ahol a műsorok nagy részét nem tárolhatom rögzítve" - magyarázza a különbséget Putz. A szolgáltató Archív TV szolgáltatásánál éppen ezért például csak bizonyos tartalmak érhetők el visszamenőlegesen, azok is csak meghatározott ideig.

Az egy háztartásban elhelyezett T-Home IPTV vevőegységek 2010 óta képesek egymással is kommunikálni, a multiroomnak nevezett technológia például lehetővé teszi, hogy a merevlemezzel nem rendelkező set-top box lejátsszon rögzített tartalmat a felvevős beltériről. Ehhez a Microsoft által szállított Mediaroom platform esetében mind kliens, mind szerveroldalon szükség volt fejlesztésekre. A platform 2.0-s verziójára egyébként várhatóan idén tér át a Telekom, a rövidesen induló kliensoldali frissítésekkel. Putz a beszélgetés során elmondta, amellett, hogy a Mediaroom 2.0 további új szolgáltatások bevezetését teszi lehetővé, a frissítésre valójában nem elsősorban ezért, hanem a korábbi verzió támogatási ciklusának lejárta miatt volt szükség.

Ezért gyors a csatornaváltás

"A Mediaroomban van néhány olyan szolgáltatás, ami az előfizetők többségének fel sem tűnik" - teszi hozzá a szakember. "Egy DVB-C beltéri egység jellemzően 2-3,5 másodperc alatt képes csatornát váltani, az IPTV esetén azonban erre, illetve hibajavításra úgynevezett D-szervereket alkalmazunk. Ezek lokális szerverek, amelyeket megyénként, településenként vagy kerületenként telepítünk. Ezeknek az egyik feladata a gyors csatornaváltás megvalósítása, a másik a már említett hibajavítás."

Csatornaváltás esetén a set-top box jelzi a váltást a D-szerver felé, ami emelt sávszélességgel azonnal elkezdi közvetíteni az első képet az előfizetőnek, ezzel 1 másodperc alatti csatornaváltási sebesség válik lehetővé. Másrészt pedig ha a set-top box azt érzékeli, hogy nem megfelelően kapott meg egy csomagot, akkor ezt újra tudja kérni a D-szervertől, ami egy hibajavító csatornán unicastban képes újraküldeni a hibás csomagot. A D-szerverek számát egyébként értelemszerűen az előfizetők számától függően kell bővíteni, idén a teljes park várhatóan száz kiszolgáló fölé emelkedik.

Probléma esetén a részben saját, részben Microsoft-fejlesztésű IPTV diagnosztikai rendszer a legapróbb részletekig képes egy esetleges hiba visszakövetésére. A rendszer egyrészt a beltéri egységből, másrészt a D-szerverek által biztosított információk alapján tudja felmérni, hogy egyedi hibáról, vagy átfogóbb hibajelenségről van szó, emellett a Telekomnak a közvetítő technológiától (xDSL, FTTH, DOCSIS 3.0) függően is vannak diagnosztikai eszközei. A rendszerrel szoftveroldalon átfogó, komoly probléma eddig nem volt, inkább az átviteli közegek hiányosságaiból, azok közül is elsősorban az xDSL-szolgáltatás korlátaiból fakadóan voltak hibák.

HBO Go a kínálatban

Március eleje óta az HBO mozicsatorna multiscreen over the top megoldása, az HBO Go is elérhető a T-Home tévés előfizetők számára. Az HBO megoldásával a csatorna legnépszerűbb filmjei PC-n, tableten és okostelefonon is megnézhetők.

A szolgáltatás szoftveres frissítése (ami a Mediaroom 2.0 esetében rövid távon esedékes) az ágazatvezető szerint inkább egy informatikai rendszer frissítéséhez hasonlítható. A különféle szoftververziók tesztelése először egy szűk fejlesztői rendszeren, majd megfelelés után egy belső tesztrendszeren zajlik, végül az éles rendszerre küldi ki a hálózat a frissítéseket. A frissítés szegmentálható, a Telekomnál egy új szoftververzió terítése körülbelül másfél nap alatt végbemegy a fogadóképes végberendezéseken.

A Telekom interaktív platformjainak on-demand videotárát, vagyis a videotékát szintén külön szerverpark szolgálja ki, melynek kapacitását tavaly háromszorosára bővítették, de idén is tervez kapacitásbővítést a szolgáltató - említette Putz. Az IPTV platform és a hibrid Interaktív Sat TV megoldás külön-külön rendszeren üzemel (utóbbit nem a Microsoft Mediaroom platformja szolgálja ki, hanem a Huawei megoldása), ezen kívül a tavaly elindított okostelefonos/abletes szolgáltatás, a Moziaréna számára is új rendszert kellett üzembe állítani, mivel utóbbi adaptív streaming technológiát alkalmaz az éppen elérhető sávszélességhez igazodva.

Van még a tarsolyban

Az IPTV platform idén első félévben esedékes rendszerfrissítésével érkező, felhasználói szintű újdonságokról Putz nem árult el konkrétumokat, de a Telekom alighanem továbbra is olyan új szolgáltatások felé fordul majd, melyek a többképernyős tévézést támogatják. A technológiai újításokkal párhuzamosan komoly feladat elé állítja a szolgáltatót a HD-műsorkínálat folyamatos bővülése is, ahol jelenleg a Telekom szolgáltatás-egységesítési törekvése révén a választék más szolgáltatókhoz viszonyítva meglehetősen szűkös.

A vállalat számára ez azonban már inkább stratégiai-üzletfejlesztési kérdés, mely magával vonhatja a fentebb említett egységesített szolgáltatási modell megbontását, vagy a műholdas kapacitás bővítését egyaránt.

a címlapról