Brit per a Google tavalyi cookie-trükkje miatt
A múlt héten megjelent Black Hat analitikával foglalkozó cikkben több példa is volt a nagy webes szereplők személyiségi jogokat sértő botlásaira. Most egy újabb ügy fogja borzolni a kedélyeket, miután a Google beismerte, hogy kijátszotta az Apple biztonsági beállításait, hogy a felhasználók webes tevékenységét kövesse.
A Google egy újabb nagy per elé néz, ezúttal az Egyesült Királyságban, miután az Apple Safari böngészőjében lévő alapbeállításként működő korlátot kijátszva követő cookie-kat helyezett el a felhasználók okostelefonjain - írja a Guardian. Ezzel a módszerrel a keresőcég több millió iPhone-felhasználó internetezési szokásait naplózta jó ideig titokban. A becslések szerint körülbelül 10 millió brit felhasználót érinthet az ügy, s az angolszász jogrendszerben működő precedensjog alapján ez azt is jelenti, hogy a döntés következményeit ilyen skálával is kell mérni.
Már több mint 10 per indult el és még tucatnyi másik áll készen Dan Tench, az akció mögött álló londoni Olswang ügyvédi iroda képviselője szerint. Ez az első alkalom, hogy a Google-t egy csoportos keresettel támadják meg az Egyesült Királyságban. Különösen aggasztónak tartja a jogi szakértő, ahogyan a Google semmibe vette a biztonsági beállításokat, hogy hozzáférkőzzön a felhasználókhoz. "A Google annyira átszövi az emberek életét, hogy az ilyen hozzáállás nem elfogadható."
A brit aktivistákat inspirálta az amerikai rekordbüntetés
A per megindítása előtt a Google vezetőséget az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is tájékoztatták, a leveleket két felhasználó nevében írták meg, az egyik Judith Vidal-Hall, egy ismert személyiségi jogi aktivista és az Index on Censorship egy korábbi szerzője. Az eredeti mellett 10 további beadvány áll rajtra készen, s a tervek arról szólnak, hogy ezeket hamarosan egy közös gyűjtőperré formálják át.
Alig hűlt ki a legutóbbi privát szférát érintő botrány a Google körül, aminek következtében 22,5 millió dolláros büntetést kellett az USA-ban fizetnie 2011-es és 2012-es vétségek miatt, kezdődhet a következő menet. Olaj lehet a tűzre, hogy korábban a Google elismerte, hogy szándékosan kijátszotta az Apple biztonsági beállításait a Safari böngészőben.
A Safari alapértelmezésként blokkolta a website-okról érkező követő cookie-kat, amik egyébként a felhasználók böngészési előzményeit lennének hivatottak tárolni. Egy évvel ezelőtt, 2012 februárjában biztonsági kutatók fedték fel, hogy a Google a tulajdonában lévő DoubleClick hirdetési hálózaton keresztül ezt a tiltást megkerülve, nem egy hiba, hanem szándékos módszer révén mégis cookie-kat tárolt el a felhasználók számítógépén. A botrány kirobbanása után a Google természetesen visszakozott és felhagyott azonnal a tevékenységgel.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Alexander Hanff, egy másik személyiségi jogi aktivista szerint “ez a csoportos kereset nem arról szól, hogyan lehet meggazdagodni a Google beperlésével, hanem arról, hogy egy nagyon tiszta és érthető üzenetet küldenek a nagyvállalatoknak, hogy a személyes adatok kezelésének kijátszása komoly következményekkel jár”. Amennyiben a perben valóban sikerül egyesíteni több milliónyi felhasználót, akkor a Google akár több tízmillió angol fontnyi büntetésre is felkészülhet. A jogászok szerint ez lesz minden idők legnagyobb ilyen pere. Egyes várakozások akár 100 millió angol fontnyi nagyságrendet is elképzelhetőnek tartanának, ami már a Google tavalyi éves 10,7 milliárd dolláros (6,8 milliárd font) profitjához képest is jelentős.
Budapesten enyhül a jogi szorítás a Google-lel szemben
Eközben Magyarországon egy több éve húzódó huza-vona érhet véget, ugyanis Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság elnöke hétfőn az Adatvédelem Napja alkalmából tartott konferencián bejelentette, hogy sikerült megoldásra jutni a Google Street View és hasonló szolgáltatások bevezetésével kapcsolatban. A Fővárosi Közgyűlés Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere javaslata nyomán fogadta el az erről szóló előterjesztést 2012. november 28-i ülésén, most pedig az adatvédelmi hatóság olyan állásfoglalást adott ki, ami szerint a Street View működése figyelembe veszi az érintettek magánszférához fűződő jogait.
A Google örömmel fogadta a hírt, és közölte, minél hamarabb elindítja a Street View szolgáltatást Magyarországon is. Arra a kérdésre a Google szóvivője nem válaszolt, hogy ez mikor történik meg, annyit azonban elárult, hogy a Street View-t országos lefedettséggel szeretnék elindítani egyszerre. A Google három évvel ezelőtt már elkezdte lefényképezni az utcákat, de az akkori adatvédelmi biztos leállíttatta az autókat. Jóri András volt adatvédelmi biztos az akkori szabályozásra hivatkozva adta ki állásfoglalását, amely nem tette lehetővé a Street View szolgáltatást. Azóta azonban megváltozott a jogi környezet, így már nincs akadálya az indulásnak.