ARM-alapú Opteronok gyártásába kezd az AMD
Az AMD egy tegnap esti sajtótájékoztatón bejelentette, belép az ARM-alapú szerverchipek piacára és 2014-ben piacra dobja első Opteronjait, amelyek 64 bites ARM magokat tartalmaznak. A vállalat az ultrasűrű szerverek szegmensét célozza, amely várhatóan a teljes szerverpiac mintegy 10 százalékát fogja kitenni néhány éven belül.
Nem sok konkrétummal szolgált az AMD a tegnapi tájékoztatón, amikor bejelentette 64 bites ARM szerverprocesszorainak érkezését. A vállalat 2014-re ígéri az első ilyen chipeket, az addig hátralevő idő szűkössége miatt ezek szinte biztosan az ARM-tól licencelt magokra fognak épülni, ennyi idő alatt egy saját processzormag kifejlesztése még akkor sem tűnik kivitelezhetőnek, ha tudjuk, hogy a vállalat még tavaly kötötte meg az ARM-mal a licencmegállapodást.
A három közül az egyik stratégiai irány
A bejelentés távolról sem váratlan vagy meglepő: a vállalat vezetője, Rory Read a múlt héten, gyászos harmadik negyedéves eredményeinek közzétételekor már elmondta, az AMD számára a növekedési lehetőséget az ultramobil eszközök és a beágyazott rendszerek mellett az ultrasűrű szerverek jelentik. Ezek a kiszolgálók olyan, jól párhuzamosítható, de alacsony szálszintű teljesítményt igénylő "scale out" feladatokat futtatnak mint például a web- vagy emailkiszolgálás, a közösségi szolgáltatások, vagy a "big data" feldolgozás.
Az ARM-alapú szerverek ötlete nem új, több startup is foglalkozik ilyen chipek fejlesztésével, például a Calxeda. Az AMD azonban már komoly tapasztalattal rendelkezik a szerverchipek tervezése és fejlesztése terén, ráadásul a SeaMicro tavaszi felvásárlásával egy fejlett "interconnect fabric" birtokába is került. "A fabric technológia a titkos összetevőnk" - mondta az eseményen Lisa Su, a cég alelnöke. "Ez különbözteti meg az AMD megoldását a többi gyártótól, amelyek szintén kínálnak AMD-alapú rendszereket az adatközpontokba." Az AMD vezetői mindenki számára világossá tették, az ARM-mal kötött megállapodás nem jelenti az x86-os fejlesztések végét, továbbra is készülnek x86-os Opteronok is.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Az irányt tehát kijelölte a vállalat, a nagy kérdés az, vajon sikerrel végre tudja-e hajtani a terveit - az AMD története sajnos ambiciózus, ám rosszul kivitelezett, ígéretes koncepcióból eladhatatlan termékké silányuló tervekkel van kikövezve, amelyek a vállalat bizonytalan helyzetét is okozták. A végrehajtás kritikusan fontos, az ultrasűrű szerverek piacáért az olyan innovatív startupok mellett, mint a Calxeda, már bejelentkezett az Intel is, amely egy Atom-leszármazott processzorral próbál meg vevőket szerezni. A Centerton kódnevű szerveres Atomra a HP már épít kereskedelmi forgalomba kerülő gépet is.
Az x86 mellett egy másik utasításkészlet-architektúra támogatása komoly szoftveres kihívást is jelent az AMD számára, amit kezelnie kell. Igaz, a vállalatnak vannak szövetségesei ezen a területen, a nagy vállalati Linux-disztribúciók fejlesztői például már dolgoznak az ARM-optimalizáción, az AMD megjelenése a szegmensben pedig további hitelt ad az erőfeszítéseiknek. Nem véletlen, hogy a bejelentés két évvel megelőzi az első termék piacra dobását, az ARM-alapú szervereknek és az AMD-nek szüksége van a szoftveres infrastruktúra fejlődésére, hogy annak kiforratlansága ne gátolja az ilyen rendszerek elterjedését. Ugyan az operációs rendszerek vagy éppen a fordítóprogramok fejlesztése nem az AMD feladata, de a platformközeli szoftvereket, drivereket el kell készítenie, mégpedig olyan minőségben, amilyet a szerverpiac elvár.
Miért nem a Jaguar?
A vállalat az augusztus végén tartott Hot Chips félvezetőipari konferencián mutatta be vadonatúj architektúráját, a kimondottan alacsony fogyasztásra optimalizált Jaguart. A vállalat a tegnapi eseményen azonban nem beszélt arról, miért nem az elődjéhez képest jelentős teljesítménynövekedést ígérő, szerverfeladatokra is felkészített, x86-os felépítéséből adódóan hatalmas szoftveres infrastruktúrával bíró, 2013-ban piacra érkező Jaguarra építi alacsony fogyasztású szerverchipjeit.
Lehet hogy az AMD már tudja, a Jaguar nem lesz igazán alkalmas szerverfeladatok futtatására, túl alacsony teljesítményt nyújt vagy túl sokat fogyaszt? Ennél a banális válasznál sokkal valószínűbb, hogy az ARM-ot találták olyan hívószónak, amely a cégre tudja irányítani a média és a befektetők figyelmét. A vállalat egyébként az elejtett megjegyzések szerint nem csak a szerverpiacra tekint az ARM licenc birtokában, a vezetők nem zárták ki, hogy akár saját grafikus maggal megtámogatva kliensekbe szánt processzorok is érkezzenek idővel.