Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

IBM: a szabadalom nem melléktermék!

Gálffy Csaba, 2012. március 19. 08:57
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az IBM 19 éve vezeti az új szabadalmakat jegyző vállalatok listáját, szellemi tulajdonával pedig jól sáfárkodik, évente egymilliárd dolláros bevételt generál licenceladásokból. A partnerek listájára nemrég a Google is feliratkozott, több lépcsőben több mint ezer szabadalmat vásárolt meg. Mit csinál jól az IBM?

HWSW: Az IBM hosszú évek óta élen jár a bejegyzett szabadalmak számát tekintve, a cég 19 éve az első helyen áll az amerikai Szabadalmi Hivatal listáján. A folyamatos elsőség arra utal, hogy ez nem a véletlen műve, az IBM valamit "tud", amit az iparágban kevesen. Mi a titok?

Bijan Davari: Nincs nagy titok. Az IBM egész egyszerűen ennyire innovatív vállalat [nevet]. Komolyra fordítva a szót, az IBM hagyományosan rendkívül aktív kutatás-fejlesztésben, évente 6 milliárd dollárt költünk erre és 250 ezer alkalmazottunk dolgozik rajta. Valahogyan a kezdetektől úgy alakult, hogy a kutatás a vállalat szellemiségének szerves részét képezi, a munkavállalóktól a vezetésig mindenki hisz benne, hogy a folyamatos befektetés a technológiába az IBM jövőjének kulcsa. Ezt a gondolkodásmódot jól jellemzi, hogy kinevezésük után az új elnök-vezérigazgatók mindig az IBM fő kutatási központját látogatják meg, Yorktownban. Így tett nemrég Ginny Rometty, előtte Samuel Palmisano és Lou Gerstner is. Ez a központ és az ott folyó kutatás fontos eleme az IBM önképének.

Bijan Davari

Az iráni származású kutató 1984 óta az IBM kutatóközpontjának tagja. Szakterülete a félvezetőtechnológia, nevéhez kötődik a nyolcvanas évek második felében az alacsony feszültségű CMOS-áramkörök kidolgozása.
Davari 1996-ban kapta meg az IBM Fellow státuszt, ez a kutatók és mérnökök számára elérhető legmagasabb pozíció a vállalaton belül.

Jellemző, hogy a kutatás-fejlesztési projektek költségvetési szempontból is szent tehénnek számítanak. A kilencvenes évek elején az IBM nagyon nehéz időszakot élt át. Pénzügyi nehézségek akadtak, felmerült a vállalat szétdarabolása is. Azonban a vezetés még ilyen körülmények között sem csökkentette érdemben a kutatásra fordított költségvetést, sőt, egyes ígéretes projektek büdzséjét a lehetőségekhez mérten emelték.

Ez a nézőpont azonban teljességgel idegen legtöbb versenytársunktól. Sokan nem képesek megérteni, hogy a közép- és hosszútávú fejlesztések leállításával jövőbeni aranytojást tojó tyúkjaikat vágják le, növekedési potenciáljukat csökkentik és kizárják magukat az új, ma még nem is létező piacokról. Az IBM-nél mindenki tisztában van vele, hogy a jól szervezett kutatás-fejlesztés hatalmas versenyelőny, hatása azonban nem azonnali, kihasználásához hosszútávon gondolkodó vezetésre van szükség. Ezért is fontos nálunk a vezetők kiválasztásánál az IBM-es múlt - nem bíznánk a cég vezetését olyanokra, akik nem tették teljesen magukévá a vállalat értékrendjét.

HWSW: Hogyan szervezi az IBM a kutatás-fejlesztést? Milyen elvek mentén működik a szervezet?

Bijan Davari: Az IBM innovációs stratégiája hosszútávú tervezésen alapszik. Társadalmi és műszaki jövőkutatóink 5-10-20 éves termékterveket készítenek, amelyekben kijelölik azokat a fontos technológiai áttöréseket, amelyekre megbízhatóan számíthatunk a jövőben. Nyilván minél hosszabb időre tekintünk előre, annál bizonytalanabbak az előrejelzéseink, de a megközelítés bevált, azt tapasztaljuk, hogy jó eséllyel azonosítani tudjuk a hosszútávú trendeket is. Ennek alapján pedig el tudjuk dönteni, hogy milyen rövid-, közép- és hosszútávú kutatásokat kell beindítanunk ahhoz, hogy az innovációban elöl maradjunk.

Az előrejelezhető áttörésekhez ugyanis ma már meg kell tenni az első lépéseket, így bizonyos értelemben önbeteljesítő jóslatokként működnek ezek a predikciók. Megnézzünk, hogy az adott áttöréshez milyen részeredményeket kell elérnünk, és azt, hogy azokon mikor kell elkezdenünk dolgozni. A kutatás-fejlesztési erőfeszítéseink tehát nem ad hoc módon működnek, hanem mindig kitűzött célokat próbálunk elérni meghatározott időtartam alatt. Ennek az alkalmazottak kiválasztásában is nagy szerepe van, ugyanis ha tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni, fel tudjuk venni az adott terület legjobb szakembereit, jóval azelőtt, hogy versenytársaink egyáltalán megfontolnák az adott kutatás beindítását.

Messziről figyelve a technológiai szektort úgy tűnhet, hogy a semmiből hatalmas, új technológiák tűnnek elő, amelyek alaposan felforgatják az iparágat. Az áttörésekhez azonban rengeteg apróbb részeredménynek rendelkezésre kell állnia, készen kell lennie, különben a technológia alkalmazása késést vagy egyenesen kudarcot szenved. A félvezetőgyártásban például egyszerre kell tekintettel lennünk az ügyfelek igényeire és a piaci helyzetre egyik oldalon, a másik oldalon pedig a rendelkezésünkre álló technológiákra, a tokozástól a gyártástechnológiáig és a mikroarchitektúráig. Ha nem azt kínáljuk, amire a piacnak szüksége van, vagy a technológia egyetlen eleme is hiányzik, az sikertelen termékeket és végső soron sikertelen vállalatot jelent.

HWSW: Visszatérve a szabadalmakra, hogyan termeli az innovációs szervezet a szabadalmakat?

Bijan Davari: A szabadalmakra visszatérve, az innovációs folyamatnak az IBM-nél fontos része a szabadalmak bejegyzése. A tévhitekkel ellentétben azonban nem a mennyiségre, hanem a minőségre figyelünk elsősorban. Kutatóink minden segítséget megkapnak a szabadalmak bejegyzéséhez, a szükséges jogi és adminisztratív apparátus hiánytalanul rendelkezésükre áll.

A bejegyzésben azonban a kereskedelmi szempontok kapják a legnagyobb hangsúlyt, a mennyiségre nem hajtunk. A kereskedelmileg sikeres szabadalmakat bejegyző alkalmazottaink azonban egyszeri és rendszeres pénzügyi juttatásban is részesülhetnek, a sikeres szabadalmak pedig a karrierlehetőségeikre is igen jótékony hatással vannak.

HWSW: Mire használja a cég a hatalmas szabadalomportfóliót?

Bijan Davari: Az IBM pontosan tudja, hogy a szabadalmak jól monetizálható értéket jelentenek az iparágban, ami egészséges bevételforrást jelent a kutatás-fejlesztés számára. Vannak piaci szereplők, amelyek rászorulnak, hogy vásárolják ezeket a szabadalmakat piaci jelenlétük megvédéséhez, mások értékes egyéb szabadalmakat tudnak kínálni számunkra cserébe. A számítástechnikai iparágban ezek régóta bevett módszerek, egyes új szereplők számára azonban újdonságként hat a szabadalmak és a szellemi tulajdon kialakult rendszere.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.