Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Android vagy Windows Phone - hol tartanak ma?

Gálffy Csaba, 2012. január 12. 15:03
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Azonos hardveres alapokon dobta piacra a Titan illetve a Sensation XL nevű telefonjait a HTC, így elérkezettnek láttuk az időt egy olyan összehasonlításnak, amelyben a hardvert kihúzhatjuk a változók sorából. Mit tudnak a rendszerek és mit ad hozzá a HTC?

Azonos hardver

A HTC Titan és a Sensation XL burkolata különböző, a Windows Phone-t futtató készülék fekete, egy darabból mart alumínium házat kapott, míg androidos társának csak hátlapja készült fémből. Az anyagminőség mindkét esetben nagyon jó, a telefonok nem nyekeregnek, az illesztések pontosak. A különböző külső közel azonos belsőt takar. Mindkét telefon lelkét 1,5 GHz-en ketyegő Qualcomm MSM8255T processzor adja, amely egymagos kivitelű, az integrált grafikus feldolgozóegység pedig az Adreno 205. A processzor mellett eltérő mennyiségű memória található, a Sensation XL 768 megabájttal gazdálkodhat, a Titan azonban csak fél gigabájtot kapott.

Bal oldalon a Titan, jobb oldalon a Sensation XL

A kijelző is megegyezik, a 800x480 pixel felbontású, 4,7 hüvelykes panel S-LCD rendszerű. A nagy méret ellenére a relatív kis felbontás nem zavaró, a képek illetve betűk láthatóan, de nem zavaróan pixelesek. A kijelző fényereje és kontrasztja kitűnő, mindig, minden körülmények között jól látható maradt, a színek pedig meggyőzőek. A frissítési sebességgel is elégedettek voltunk, erre az értékre különösen a Windows Phone érzékeny, a sok helyen fekete-fehér elemekkel operáló felület sok függőleges és vízszintes mozgással operál, ami igényli a gyors panelt.

A Sensation XL képei (alapértelmezett 16:9 képarány)

Titan képei (alapértelmezett képarány 4:3)

Jó hír, hogy a beépített, 8 megapixeles hátsó kamera is azonos. A telefonokkal készült fényképek kifejezetten jónak számítanak, különösen gyenge fényviszonyok között teljesítettek jól az érzékelők, a képek jobbára mentesek a kromatikus zajtól, csak a jóval kevésbé zavaró fényességbeli aberráció tapasztalható. A zajtalanságnak ára van, az erős szűrő elmossa a finomabb részleteket, webes felbontásokban azonban kifejezetten jó képeket ad mindkét mobil. Mindenképpen fel kell rónunk azonban a gyenge dinamikatartományt, az árnyékban fotózva még a felhős ég is kiégett. Érdemes megjegyezni, hogy a Sensation XL nem kapott dedikált kameragombot, exponálni csak a képernyő megérintésével lehet - ez mindenképp visszalépés a Titan dedikált, két nyomáspontú gombjához képest, amelyet egyébként a Microsoft kötelezően előír minden Windows Phone-t futtató készülék számára.

Az azonosság a telefonok akkujára is kiterjed, mindkét készülék ugyanazt az 1600 mAh-s egységet kapta. A második generációs egymagos Snapdragon és a nagy kapacitású akku együttes hatása, hogy a telefonok meglepően sokáig, mintegy másfél-két napon keresztül húzták töltés nélkül. Bár részletesebb objektív mérést nem végeztünk, a két rendszer energiagazdálkodásában érdemi különbség nem volt, az esti töltést a készülékek 50 százalék körüli töltöttségnél fogadták.

Android versus Windows Phone

A két telefon csatája ennek megfelelően elsősorban a két operációs rendszer között dől el, miután a gyártó eszközök hiányában érdemben közelíteni nem tudta őket. Az operációs rendszerek értelmét pedig az őket körülvevő ökoszisztémák adják. A rendszer használat közben nyújtott sebességére nagy hatással van a megfelelő optimalizálás. Jellemző példa, hogy a Windows Phone böngészője a sebességtesztekben látványosan alulmaradt az Androidéval szemben, a Sunspider 0.9.1 teszttel a robotos rendszer 3076 ezredmásodperc alatt végzett, ez az Internet Explorernek 6363 ms-be telt. Browsermark alatt hasonló eredményt kaptunk, az Android böngészője 80361 pontot ért el, szemben az Explorer 34853 pontjával szemben.

A több mint kétszeres teljesítménykülönbség nem csak a tesztekből tűnik ki, mindennapi használatban az Android lényegesen gyorsabban rendereli le az oldalakat, mint az Internet Explorer. A Microsoftnak mégis jár valamilyen dicséret, a Mangóval szállított IE9 a relatív lassúságtól eltekintve kiválóan használható, a renderelés befejeztével a görgetés gyors és folytonos, a megjelenítésben pedig nem tapasztaltunk hibákat, szemben az eredeti Windows Phone böngészőjével.

A Windows Phone őszi, Mango kódnevű frissítése óta az operációs rendszer gyakorlatilag hozza az Android Gingerbread minden funkcióját, a redmondiak rendszerét használva semmilyen fájó hiányosságot nem tapasztaltunk. A felület intuitív, kényelmes, jól átgondolt és kifejezetten tetszetős. Sajnos a rendszer nem tudja érdemben kihasználni a gyorsabb processzor adta előnyöket, az átvezető animációk miatt minden funkció elérése több másodperces késedelmet szenved. Az animációk vitathatatlan előnye, hogy a felhasználói interakcióra azonnal érkezik vizuális válasz, nincs fél-egy másodperces szünet, amelyben azon töprengünk, hogy megismételjük-e az interakciót.

A HTC Titanhez hasonló, élvonalba tartozó telefonok esetén azonban az animációk erősen visszafogják a menüben és alkalmazásokban való navigáció sebességét, egy adott funkció eléréséhez ugyanis rengeteg pár tizedmásodperces effektust kell végignézni. Ez egyúttal a Windows 8 számára is intő jel lesz: amennyiben a kezelőfelület animációit a belépő szintű ARM-processzorokra optimalizálják, akkor a gyorsabb hardveren ez jelentősen visszafogja majd a használat sebességét. A megoldást az jelentené, ha az átvezetések kikapcsolhatóak lennének, esetleg több fokozatban lehetne állítani azok időtartamát, sebességét. Érdemes megjegyezni, hogy az Android lehetővé teszi az animációk mennyiségének állítását, semmi-némi-összes fokozatokban.

Ökoszisztéma-csata

A szó szoros értelmében vett operációs rendszerek ma már nem sokat jelentenek, megfelelő online szolgáltatok nélkül az okostelefon elveszti létezésének értelmét - és erre semmi nem emlékeztet fájóbban, mint a Windows Phone. A Microsoft hatalmas lendülettel fejleszti az operációs rendszert, a mögöttes szolgáltatások azonban mára igencsak lemaradtak a konkurensek mögött, legalábbis itt Magyarországon. Ennek leglátványosabb példája a telefonokon található gyári térképes alkalmazás: míg a Google Maps ma már a kereséstől a forgalomfigyelésig és beszélő navigációig mindenre képes, a Bing Maps ennek csupán töredékét hozza és néha azt is rosszul. A Microsoft szolgáltatása legtöbbször a magyar utcanevekkel sem képes megbirkózni - a tökéletesen helyesen, ékezetekkel beírt utcákat sem találja mindig. Bizony a Bing használata látványosan rádöbbenti a felhasználót, hogy amit a Google Maps esetében természetesnek és alapvetőnek veszünk, az a versenytársak esetében korántsem működik olyan zökkenőmentesen.

Hasonló élmények tucatjával érik a Windows Phone-felhasználót. Az alkalmazásboltban a divatos okostelefonos appoknak csupán részhalmaza található meg - Dropbox, Skype például ma sincs, ahogy a "hivatalos" csevegőkliensek is hiányoznak, de a lista hosszan sorolható. Van persze rendkívül hasznos Office-csomag és teljes SkyDrive-integráció, de ha már valamilyen online szolgáltatásoknak aktív felhasználói vagyunk, új telefonunktól is elvárnánk, hogy azt támogassa - ez pedig számtalan haladó felhasználót vissza fog tántorítani a Windows Phone használatától és feltehetően attól is, hogy a rendszert laikus ismerőseinek ajánlja.

Pedig kezdő, az online szolgáltatások terén még "szűz", el nem kötelezett felhasználók számára jó választás lehet a Microsoft rendszere, amennyiben a fontosabb online szolgáltatásokban hajlandó a Windows Phone-os elérhetőségnek megfelelően választani. A Gmail vagy a Google Calendar a redmondi operációs rendszeren is jól használható, az emaileket beszélgetésekbe rendezi a kliens, a naptárbejegyzéseket pedig jól szinkronizálja (azonban csak egyetlen naptárat ismer).

Látni kell természetesen azt is, hogy a Microsoft feleszmélt, és elkezdte gyorsabb ütemben fejleszteni online szolgáltatásait - amelyek kliensalkalmazásai adják majd a Windows Phone sikerét. Az Egyesült Államokban a Bing Maps feltehetően sokkal jobban muzsikál mint nálunk és a Mangóban debütált új lokációs szolgáltatások is elérhetőek - logikus módon ezek a változások idővel nálunk is elérhetőek lesznek majd. A helyzet dinamikusan változik, így jósolni nem is érdemes, egyelőre azonban a Google-Android tandem szolgáltatáskínálata és ökoszisztémája veri a Microsoftét.

Mennyi HTC?

A kérdés ezek után adja magát: mennyit képes a gyártó hozzátenni ezek után a felhasználói élményhez? A válasz tovább tolja a mérleg nyelvét az Android irányába. Míg a Windows Phone-on csupán néhány alkalmazást tud a gyártó előre telepíteni a telefonra, az Android szinte szabad kezet ad a gyártónak a felhasználói élmény testreszabására. A spekulációk szerint ez a jövőben változhat, ahogy a Google egyre szigorúbb feltételekhez kötheti a Markethez való hozzáférést, jelenleg azonban a HTC Sense a rendszer legmélyét is eléri.

A Sensation XL a Sense 3.5-ös verziójával érkezik, amely az Android 2.3.5 tetején ül. A felülettel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, van, akinek jobban tetszik, mint a "gyári", a tesztelő szerint azonban a Sense mára vizuálisan túlbonyolítottá vált és az Android 4.0-hoz képest (de az eredeti Gingerbreadhez képest is) visszalépés. Ez csupán a felület vizuális elemeire vonatkozik, a HTC által integrált szolgáltatáskínálat hozzáadott értéke vitathatatlan.

A Titan a szokásos HTC-s alkalmazáskínálattal érkezik, ugyanazok az előtelepített eszközök találhatóak meg rajta, mint a korábban általunk tesztelt Radaron. A kínálat elemei bármikor eltávolíthatóak a telefonról, a nem telepítettek pedig a Piactér HTC Apps névre keresztelt exkluzív szegmenséből bármikor letölthetőek. A leghasznosabbnak a HTC Hub-ot ítéltük, amely egyben időjárás-előrejelző, tőzsdei árfolyamfigyelő és hírközpont. A legjobb, hogy az érdekes elemek közvetlenül a kezdőképernyőre tűzhetőek aktív csempe formájában, így nem kell a Hubot megnyitni az információ eléréséhez - pontosan erre tervezte a Microsoft a nyitóképernyőt.

A két operációs rendszer között némi átjárás azért megtalálható, a tőzsdei és valutapiaci változásokat figyelő, vagy az időjárásjelző alkalmazás vizuális elemei nagyon hasonlítanak, a LED-es vakuból "elemlámpát" varázsoló alkalmazás pedig meg is egyezik. Szintén mindkét telefonon megtalálható a DLNA-alkalmazás, ennek felületét azonban az operációs rendszerhez igazította a HTC. Az alkalmazás roppant hasznos, két irányba is működik, így küldhetünk a telefonról tévére vagy média-PC-re zenét, filmet, képet, illetve játszhatunk le hálózati tárolóról médiát.

Konklúzió

A TIitan és a Sensation XL nem is lehetne különbözőbb, annak ellenére, hogy azonos hardverplatformot használnak és azonos gyártótól érkeznek. Ugyan funkcionalitás tekintetében van némi átjárás a két telefon között, az operációs rendszer illetve az általa támogatott szolgáltatások alapjaiban meghatározzák a telefon használati értékét és a felhasználói élményt.

Tapasztalataink szerint pusztán az operációs rendszert tekintve a Titan (és a Windows Phone) egyszerűbben használható és kényelmesebb - összességében jobb. Az Android és a hozzá kapcsolódó Google és HTC szolgáltatások azonban teljesen a Sensation XL felé döntik a mérleg nyelvét, a Microsoft egyelőre nem érte el a körítés tekintetében a funkcióparitást.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.