A Sony kezébe került a Sony Ericsson

10 év után szakítottak

A Sony Ericsson 10 éve, 2001. október 1-én kezdte meg a működését azzal a céllal, hogy a Sony szórakoztatóelektronikai tapasztalatait egyesítse az Ericsson távközlési know-howjával. Az évek során a Sony legtöbb brandje átszivárgott a mobilpiacra, például a Walkman, a Cyber-Shot, a PlayStation és a Bravia és az együttműködésből több sikeres, a piacon útmutató készülék is született. Az együttműködés az évek során azonban komoly áldozatokat is követelt a felek részéről, mivel a veszteségeket az anyavállalatoknak kellett finanszírozniuk és a Sony Ericssont többször is fel kellett tőkésíteni, ami egyre kevésbé tetszett az Ericssonnak.

A két gyártó szakításához az eltérő célok és eszközök vezethettek. Míg az Ericsson elsődleges kompetenciája a rádióhálózatokhoz és az adatátvitelhez kötődik, a Sony a szórakoztató elektronika és a tartalomgyártás területén tartozik az élvonalhoz. A hálózati eszközök azonban mára mindennapivá, névértéken megvásárolhatóvá váltak (kommoditizálódtak), miközben az eszközökön elérhető tartalom, illetve a konzumerelektronikai elemek integrációja vált az egyes eszközök megkülönböztető elemévé.

Ez azt jelenti, hogy a Sony háttére fel, az Ericssoné pedig leértékelődött, miközben az androidos platform kiegyenlített versenyhelyzetbe hozta a gyártókat. A Sony hosszútávú elképzelései szerint a telefonok hozzáadott értékét nem az operációs rendszer vagy az alkalmazásprocesszor adja majd, hanem az eszközön elérhető szolgáltatások és a tartalom. A japánok ebben az üzleti modellben már többszö bizonyítottak, a játékok, a film- és zenegyártás területén pedig hatalmas mennyiségű tartalmat gyűjtöttek össze. A svédek azonban úgy tűnik nem tudtak (vagy nem akartak) hasonló értéket belevinni a közös vállalkozásba - így az egyetlen megoldásként a szakítás és a kivásárlás maradt.

A Sony 1,05 milliárd eurót fizet az Ericssonnak a mobiltelefonokat gyártó vegyesvállalat 50 százalékos tulajdonrészéért, ezzel a Sony Ericsson a japán cég 100 százalékos tulajdonába kerül és annak leányvállalataként működik tovább, ameddig nem integrálják a PlayStationökkel és VAIO PC-kkel is foglalkozó Networked Products részlegbe. A Sony célja, hogy egy egységes és kiterjedt kínálatot építsen ki tartalomfogyasztásra és tartalomelőállításra alkalmas készülékekből mint amilyenek a tabletek, okostelefonok, PC-k és játékkonzolok.

Hullámvasút

A 2001-ben alakult Sony Ericsson kezdettől fogva a felső kategóriás telefonok szegmensét vette célba és sikeresen tette alapkövetelménnyé a készülékekben a zenelejátszót vagy a fényképezőt. Ezeket az újításokat azonban a versenytársak gyorsan lemásolták, a Sony Ericssonnak pedig egyre kevesebb mozgástere maradt arra, hogy megkülönböztesse magát. A vállalat által értékesített készülékek száma az okostelefon-piaci forradalom kitörésével meredek zuhanásba kezdett, mivel a vevőinek jelentős részét ezek az eszközök szívták fel.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

A Sony Ericsson kezdetben a Nokia által is használt Symbian operációs rendszerre építette saját okostelefonjait, azonban az egyéni UIQ felület nem terjedt el széles körben, ezért a Sony Ericsson mobilok szoftverellátottsága messze elmaradt a Nokia S60-tól. A vállalat ráadásul gyakran saját vásárlóit, rajongóit is kellemetlen helyzetbe hozta egy-egy szoftverfrissítés elmaradásával. Ezeket azonban sikeresen kompenzálta egy-egy sikermodell, így a cég az évtized első pár évét alapvetően sikeresen zárta és beverekedte magát a legnagyobb mobilgyártók közé.

Az iPhone megjelenése után a Symbian túlhaladottá vált, a Sony Ericsson először a Windows Mobile berkein belül keresett menedéket, de a 2008-ban, mikor az első Xperia megjelent, már a redmondiak platformja is az utolsókat rúgta. A Sony Ericsson más elérhető megoldás hiányában az Android felé fordult és tömeggyártóból réteggyártóvá alakult át - ez persze a volumen jelentős csökkenésével is járt. Míg a megalakulását követő években a japán-svéd vegyesvállalatot a legnagyobb telefongyártók között jegyezték, mára kiszorult az elitligából - tavaly alig több mint 40 millió mobilt adott el, amivel az 1,2 milliádos világpiacnak mintegy 3 százalékát szerezte meg.

Mit hozhat a jövő?

Noha ezzel kapcsolatban hivatalos információ nem látott napvilágot, szinte biztosra vehető, hogy a Sony továbbra is az Androidra fogja alapozni az okostelefonjait, a platformot pedig exkluzív saját szolgáltatásokkal próbálja meg egyedivé tenni, amelyek más androidos gyártóknál nem érhetők el. Ilyenek lehetnek a PlayStation játékok, különféle filmek és zenék, amelyek a cég érdekeltségébe tartozó filmstúdióktól és lemezkiadóktól és a játékfejlesztő részlegről, valamint partnerektől származnak.

"Gyorsabban és szélesebb körben kínálhatunk az ügyfeleinknek olyan okostelefonokat, laptopokat, tableteket és tévéket, amelyek összekapcsolódhatnak egymással és az online szórakozás új világát nyitják meg. Ebbe beletartoznak a Sony saját hálózati szolgáltatásai is mint amilyen a PlayStation Network és a Sony Entertainment Network" - mondta a bejelentés kapcsán Howard Stringer, a Sony vezére. "Lehetővé tesszük az embereknek, hogy a tartalmainkat, legyen szó zenéről, filmről vagy játékokról, mindenféle eszközön elérhessék." Stringer hozzátette, hogy a felvásárlás révén a vállalat javíthatja hatékonyságát például a terméktervezés, a hálózati fejlesztések és a marketing területén is.