Szerző: Hertay Ákos

2011. March 07. 08:46:00

A kereskedő szemével: Pályázati források

Vajon melyik vállalkozás ne szeretné 20-45 százalékkal kedvezőbb áron fejleszteni az informatikai hátterét, vagy egy-két kategóriával magasabb műszaki színvonalon dolgozni, mint ahogy az anyagi lehetőségek megengednék? Ennek egyik lehetséges módja, ha igénybe veszi az állami és EU-s vissza nem térítendő támogatásokat.

Korábban nagy vonalakban már összehasonlítottuk a "hagyományos" vásárlás, a pályázati forrásokon, és egy finanszírozási formán keresztül megvalósított informatikai beruházás különbségeit. Jelen cikkben a 2011. március 1-jétől beadható Új Széchenyi terv keretében kiírt, széles körnek elérhető, információ-technológiai fejlesztésekre fordítható pályázatok főbb jellemzőit és követelményeit gyűjtöttük össze.

Lehetőségek mikrovállalkozásoknak

A most kiírt pályázatok közül a mikrovállalkozásokra kiírt, mikrohitellel kombinált, tárgyi eszköz és hardver/szoftver vásárlására kiírt pályázat tarthat számot elsöprő érdeklődésre, melyek közül a KMOP-2011-1.2.1/M kiírás a Közép-Magyarországi régióra (Budapest és Pest megye), a GOP-2011-2.1.1/M az ezen kívül eső részekre vonatkozik. A támogatást egyszerűsített módon, ún. egyablakos rendszerben igényelhetik a kevesebb mint 10 főt  foglalkoztató, 200 millió forint éves árbevételt el nem érő vállalkozások. Szélesíti a szóba jöhető kedvezményezettek körét, hogy nincs a követelmények között a 2 teljes lezárt évet megkövetelő kitétel, így az újonnan indult, de dinamikusan fejlődő cégek is részesülhetnek támogatásban, megfelelő fedezet mellett.

A konstrukció maximum 45 százalékos (minimum 1 millió, maximum 4 millió forint) vissza nem térítendő támogatásból, maximum 60 százalékos (maximum 8 millió forint), közvetítőkön keresztül nyújtott mikrohitelből, és 10 százalék önerőből tevődik össze, ahol a vissza nem térítendő támogatás nem lehet több mint az igényelt hitel.  Vagyis a teljes projektérték minimum 2.2 millió forint kell legyen, ami – ha csak informatikai fejlesztésben gondolkodunk – nagy valószínűséggel bőven elég.

A konstrukció kötelező elemeként előforduló mikrohitelnél a pályázatot kiíró 9 százalékban maximalizálta a felszámítható kamatot, és 50 ezer forintban az ügyintézés kapcsán felszámítható költségeket. A hitel futamideje akár 120 hónap is lehet, 24 hónap türelmi idővel, ahol a felvett összeg előtörleszthető anélkül, hogy a hitel kondícióinak romlását, vagy a költségek növekedését eredményezné. A pályázatoknál jellemző kötelező vállalások köre is meglehetősen nagyvonalú: a nyertesnek mindössze azt kell vállalnia, hogy az így megszerzett eszközöket 3 évig fenntartja és üzemelteti, valamint hogy a megvalósítást követő 2 évben a személyi jellegű ráfordítások összege eléri a vissza nem térítendő támogatás felét.

Machine learning és Scrum alapozó képzések indulnak! (x) A HWSW októberben induló gyakorlatorientált, 10 alkalmas, 30 órás online képzéseire most early bird kedvezménnyel lehet regisztrálni!

Nézzük most meg ezt konkrét számokkal is! Tegyük fel, hogy az amúgy minden feltételnek megfelelő vállalkozás 5 millió forintból tudja lecserélni a teljes informatikai infrastruktúráját. Ebben az esetben 500 ezer forint önrészt kell igazolnia, 2,25 millió forint vissza nem térítendő támogatásra jogosult és ugyanennyi hitelt kell felvennie. Ezért cserébe (azon felül, hogy üzemelteti ezt) csak az kell vállalnia, hogy az elkövetkezendő két évben a dolgozóknak minimum 1,125 millió bért fog összesen (!) kifizetni.

Lehetőségek kis- és közepes vállalkozásoknak

A KMOP-2011-1.2.1/A (Közép-Magyarország) és a GOP-2011-2.1.1/A (Magyarország, kivéve a Közép-magyarországi régiót) pályázatokon a 250 fő alatti, maximum 50 millió eurós éves árbevételű, és kettő teljes lezárt évet maguk mögött tudó cégek indulhatnak. Bár a kiírásban a mikrovállalkozások is szerepelnek, a vissza nem térítendő támogatás mértéke és a többi feltétel miatt számukra az előbb bemutatott, mikrohitellel kombinált konstrukció sokkal testhezállóbb lehet.

A megkövetelt, saját forrásokból biztosítandó önrész itt már 25 százalék, az elnyerhető támogatás minimum 3, maximum 20 millió forint lehet, mértéke pedig a régiótól függően változik. Budapesti mikro- és kisvállalkozások 30 százalékos, középvállalkozások 20 százalékos támogatásra pályázhatnak, a közép-magyarországi régióban ez egységesen 35%, míg ez a szám a fővárostól távolabb 40 százalék is lehet. A rendelkezésre álló keretösszeg is a vidéki vállalkozásoknak kedvez, a 2011-2013-as évekre összesen 30 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, míg a Közép-magyarországi régióra 2011-ben 4 milliárd forint. A fentiek alapján egy budapesti, 50 fő alatti kisvállalkozás minimum 10 millió forintos informatikai projekttel indulhat el, míg ez szám mondjuk Baranya megyében csak 7,5 millió forint.

Fontos kiemelni, hogy az elbírálás normatív jellegű, vagyis valamennyi, a feltételeknek megfelelő pályázó a rendelkezésre álló keret kimerüléséig támogatásban részesül, ennek is köszönhető, hogy a projekt megvalósítása a benyújtást követően azonnal megkezdhető. A nyertesnek vállalnia kell, hogy a foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma a 2010-es állapothoz képest nem csökken, és hogy a következő két üzleti évben a személyi jellegű ráfordításokat 5 százalékkal növeli a beadást megelőző üzleti évhez, vagy a támogatás mértékéhez viszonyítva.

Mi a következő lépés, ha pályázni akarunk?

Elsőként gondoljuk végig, hogy ésszerűen el tudunk és el akarunk-e költeni ennyi pénzt. Ha a válasz igen, keressünk egy tisztán sikerdíjért dolgozó, informatikai pályázatok terén is tapasztalt pályázatíró céget, kérjünk tőle előminősítést, és osszuk meg velük beruházási terveinket. Számos további pályázat van a fentieken kívül, amelyek közül akadhat olyan, ami összességében jobban szolgálja a céljainkat, ezek keretében akár piacra jutás, dolgozói oktatás, know-how licencek megszerzése, vagy ingatlannal kapcsolatos beruházás is támogatható.

Ezt követően kérjük fel a megfelelő kompetenciákkal rendelkező cégeket konzultációra és kérjünk árajánlatot. Hangsúlyozzuk ki előre, hogy támogatásokra pályázunk, mert ez jelentősen befolyásolja az ide ajánlható megoldások körét, egyben hosszabb lecsengésű, nagyobb adminisztrációs igényű folyamatról van szó, és kalkulálni kell többek között az árfolyamkockázattal, vagy például az esetleges modellváltásokkal is. Ezután a pályázatírónak az ajánlatokon felül át kell adnunk a szükséges egyéb dokumentumokat (nyilatkozatok, aláírási címpéldány, üzleti terv, stb.), amiből összeáll a teljes pályázati anyag.

A pályázat beadását követően lelkiekben készüljünk fel arra, hogy a kiíró hiánypótlást kér, és arra is, hogy az esetleges modellváltozások miatt változáskérelmet kell benyújtani, ami szintén meghosszabbíthatja a vissza nem térítendő támogatás kifizetését. De még a megvalósítást követően is van tájékoztatási kötelezettségünk (nyomon követés), és a kiírónak lehetősége van bármikor helyszíni szemle keretében ellenőrizni, hogy valóban arra és úgy lett fordítottuk a támogatást, amire igényeltük.

Érdemes iparkodni

A mikrohitellel kombinált támogatás esetén egyszerűsített módon, egyablakos ügyintézéssel adhatjuk be a pályázatunkat a kiválasztott finanszírozón keresztül, aki a hitelbírálat mellett megigényli a vissza nem térítendő támogatást, a beruházás megkezdésére csak ennek jóváhagyása után van lehetőség. A KMOP-2011-1-2-1/A és GOP-2011-2.1.1/A pályázatoknál már a befogadást követően is megkezdhető a fejlesztés, de ekkor kockázatot jelenthet, hogy végül biztosan elnyerjük-e a támogatást.

Néhányan szeretnek úgy gondolni a vissza nem térítendő támogatásokra, mint "ingyen pénzre", de ez nincs így, a pályázati úton történő pénzszerzés komoly adminisztratív terhet jelent, számos vállalással és kötelezettséggel. Mindenkinek érdemes megfontolnia, hogy él-e a kínálkozó lehetőséggel, ráadásul érdemes gyorsan dönteni, mert a pályázatok csak a rendelkezésre álló források kimerüléséig lesznek elérhetőek.

A szerző a Takforsys Üzleti Informatika Kft. ügyvezetője.

a címlapról