Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Istent játszik az Internet Szolgáltatók Tanácsa

Dojcsák Dániel, 2010. november 09. 14:38
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A magyar domainregisztrálási eljárás világszinten kuriózumnak számít, nem elég, hogy két hetes várólista van a címbejegyzéseknél, de az ISZT fenntartja magának a jogot arra is, hogy eldöntse, milyen kifejezések etikusak, mik megbotránkoztatóak, s melyek nem biztonságosak.

Magyarország a világon szinte az egyetlen hely, ahol kéthetes várólista van a domain névbejegyzési procedúra elején. Ez azt jelenti, hogy ha valaki regisztrálni szeretne egy címet, akkor meglátogatja az egyik regisztrátorként is működő céget vagy honlapját, ott ellenőrzi, hogy a kívánt cím foglalt-e. Amennyiben nem, a regisztráció elkezdődhet, Ezután azzal borzolja az ISZT a kedélyeket, hogy a szerződéshez aláírás szükséges, azaz elméletileg postán kell küldeni, nem elég nyomtatni, szkennelni, faxolni kell a szerződés létrejöttéhez. A legtöbb regisztrátor szerencsére elfogadja a szkennelt változatot, az eredetire csak akkor van szükség, ha valamilyen probléma miatt az ISZT bekéri a szerződést. Majd 14 napon keresztül nem történik semmi.

A 14 napos várólista a terület szakértői szerint ennél nagyobb probléma, s igazi hungarikumként utal rá mindenki. A 14 nap alatt a bejegyezni kívánt nevet bárki megtámadhatja, ha saját márkanevét, védjegyét véli felfedezni benne, vagy valami miatt megtévesztő, félrevezető. Ez az eljárás domainenként 50 ezer forint letéti díjért indulhat meg, amelyet a kifogásolónak és a domain igénylőjének is be kell fizetnie és végül az kapja vissza az összeget, akinek igazat ad az ISZT. Amennyiben senki nem nyújt be ilyen igényt, akkor a 14 nap leteltével további 1-2 napos ellenőrzésre lehet számítani, a bejegyzés véglegesítéséhez pedig működő névszervernek és működő levelezőszervernek kell lennie "postmaster@" e-mail címmel. Ha ezek nem állnak készen, akkor a bejegyzés nem történik meg.

Lassú és bonyolult

Az 1-2 napos ellenőrzési időszakban az ISZT fenntartja magának a jogot, hogy kiszűrje a vulgárisnak, etikátlannak, sértőnek, félrevezetőnek, megtévesztőnek ítélt címeket. Az eljárás a társaság saját belső szabályainak megfelelően zajlik, ez egyfajta fekete doboz, aminek a mechanikájába betekinteni nem lehet, csak a korábbi példákból, állásfoglalásokból derül ki, hogy mit szabad és mit nem. Ezt a feladatot az Internet Szolgáltatók Tanácsának alkalmazottai hajtják végre.

Az egyik korábbi állásfoglalásból például kiderül, hogy a "buzi.hu" vagy a "luxuskurva.hu" címek nem elfogadhatóak, míg a "forropunci.hu" igen. A szöveg pontosan így fogalmaz: "A TT A buzi.hu domainnév delegálhatóságának tárgyában 8/2000. (VI. 21.) Állásfoglalása a kifejezés a Magyar Értelmező Kéziszótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992) nyelvészeti stílusminősítése („durva”) alapján találta úgy, hogy a „buzi” szó - melynek jelentése „homoszexuális”, az etimológiai tájékoztató szerint az az ugyanilyen jelentésű „buzeráns” szó rövidült alakja - a szóból képzett domain használata megbotránkozást keltő lenne, ezért az igénylést nem tartotta teljesíthetőnek."

Az ISZT eldöntheti, hogy mi a trágárság

Ugyanitt az ISZT rámutat arra az eshetőségre, amikor is a sértőnek is minősíthető szavak regisztrációja nem szabályellenes, mert előfordulhat, hogy az ügyfél megszerezte a szó használatának jogát, vagy éppen nem abban az értelemben kívánja használni a webcímet, ami miatt az megbotránkoztató lenne. Elméletileg ezekre az esetekre az igénylésben hivatkozni kell, s ezt a Tanácsadó Testület egyedileg elbírálja.

Ezt megtette a női nemi szervek kapcsán is: "A TT A forropunci.hu és punci.hu domain nevek regisztrációjával kapcsolatos állásfoglalás kérés tárgyában született 63/2000. (XI. 29.) Állásfoglalása - a durvának, trágárnak minősülő kifejezésektől mintegy elhatárolva a kérdéses jelentéstartalmú szavakat - elvi éllel állapította meg, hogy a nemiségre, női szexualitásra utaló szavak a magyar köznyelvben széles körben elfogadottak, önmagukban megbotránkoztatónak vagy vulgárisnak nem minősülnek."

Az eljárás alapvető motivációi érthetőek, de az nyitott kérdés marad, hogy ki adott felhatalmazást az ISZT számára, hogy döntsön etikus és etikátlan, sértő és nem sértő domainnevek között és milyen iránymutatás mentén dönt a szervezet. A regisztrációs gyakorlat ráadásul számos helyen következetlen, s több fontos esetben is eltér a nemzetközi normáktól - ez alatt nem csak a .com, .net, .org és egyéb, az ICANN közvetlen kezelése alá tartozó domainek, hanem a többi európai vagy egyéb ország normáit is értjük. A két hetes várólista és a szubjektívnek tűnő elbírálás mellett például az Unicode-karakterek regisztrációjának tiltása is egyedi.

Ha a domaint igénylő nem ért egyet a döntéssel, az ISZT Tanácsadó Testületéhez fordulhat a már említett 50 ezer forint letétbe helyezése mellett. Ez a procedúra hetekig, hónapokig is eltarthat, és ha az igénylőnek igaza van, az ISZT semmiféle kártérítést nem fizet, függetlenül attól, hogy a domainbejegyzés elhúzódása komoly üzleti kárt, bevételkiesést is okozhat, ha például egy webáruház emiatt nem tud időben elindulni.

Fejlődhetne a web

Többször írtunk arról, hogy az ICANN jövőképe szerint a latin betűket és számokat tartalmazó domainnevek mellett az egyedi karaktereknek is helyet kell kapni a webes címezési gyakorlatban. Itt elsősorban nemzeti karakterekről, ékezetes betűkről és a nem latin betűs címekről beszélünk, de létezhetnek speciális esetek is, amik elsőre nem feltétlenül tűnnek komolynak, de ha egy marketinges fejével gondolkodunk, akkor kiderülhet, hogy mégis.

A magyar weben az ISZT szabályzata tiltja ugyanis a dupla kötőjelet, ezzel pedig kizárja az unicode karakterek használatát, leszámítva azokat, melyeket a magyar ékezetes domainek bevezetése érdekében külön engedélyezett a szervezet. Ezek értelemszerűen az á,é,í,ó,ö,ő,ú,ü,ű karakterek. Ezeken felül viszont a magyar tartományban semmilyen más Unicode karakter nem jegyezhető be, így a felvidéki magyarok sem tudnak szlovák ékezetes karakterekkel .hu címet készíteni, de ugyanígy megfosztja az ISZT a kreatívabb regisztrálókat például a ☺,♥, ☼, ►, ♣, ♠, ♀, ♂ speciális karakterektől.

Ezek a regisztrációkor értelemszerűen nem ebben a formában, hanem átkonvertálva szerepelnének, s így nézne ki: "http://♫.hu" helyett: "http://www.xn-m6h.hu/". A legtöbb böngésző és program ma már ezeket képes oda-vissza alakítani, így nem okozhat problémát a használatuk. A Firefox címsorába például akár be is írhatjuk a speciális karaktereket (például alt-14), míg a Chrome esetében beírni ASCII-kóddal nem lehet, de ha bemásoljuk, vagy linket követünk, akkor működik.

Rideg szabályok

A probléma értelemszerűen nem azzal van, hogy nem regisztrálhatjuk be a szívecskét vagy a hangjegyet egy domain névbe, a gyakorlatban sokkal inkább a hétköznapibb speciális karakterek kerülnének elő. A gond inkább az, hogy a nemzetközi gyakorlattal ellentétben a magyar domainregisztráció korlátolt és idejétmúlt. Az ISZT-t telefonon elérve megtudtuk, hogy egy "tudományos társaság" dönt minden .hu-t érintő kérdésben, s az ő szavuk mindenek felett áll. Ha valakinek nem tetszenek a szabályok, akkor beadvánnyal lehet hozzájuk fordulni, amit elbírálnak, de figyelembe véve az elmúlt évek történéseit, nem valószínű, hogy a felsorolt problémák bármelyike is megoldódna.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.