Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Ősszel is lesz HWSW free! Alkalmazott AI meetup és agilis fejlesztői meetup a módszertanok dzsungeléből, szeptember 24-25-én.

Tökéletes fájlkompatibilitás sosem lesz

Bizó Dániel, 2010. szeptember 01. 12:08
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A budapesti Közép-Európai Egyetem rendezik meg az idei nemzetközi OpenOffice.org Konferenciát, ahol összegyűlik a szoftver köré szerveződött közösség. Az eseményen ismét előad a Microsoft egyik szoftvermérnöke is, Moritz Berger, akivel ennek kapcsán ültünk le beszélgetni a miértekről és hogyanokról.

hirdetés

Le kell szögezni

Az OpenOffice.org konferencia természetesen elsősorban a nyílt forráskódú, szabadon hozzáférhető irodai programcsomaggal kapcsolatos munkáról, és a fejlesztések, a problémák és a jövőbeni irányok publikummal történő ismertetéséről szól. A piacon azonban rengeteg más irodai programcsomag van, amelyekkel esetlegesen együtt kell tudni működnie a felhasználóknak, ezek közül pedig toronymagasan kiemelkedik a Microsoft Office, amely messze a legnagyobb felhasználói bázissal rendelkezik.

Emiatt fontos aspektus, hogy az OpenOffice.org, a legnépszerűbb szabad irodai szoftver, és a Microsoft Office a lehető legnagyobb mértékben legyenek kompatibilisek, vagy kevésbé szép szóval interoperábilisek. Moritz Berger, a Microsoft szoftvertechnológiai mérnöke többek közt azért van itt a konferencián, hogy világossá tegye, hogy az alapvető architekturális és funkcionális eltérések miatt lényegében lehetetlen, hogy tökéletes kompatibilitást lehessen elérni anélkül, hogy a mindkét szoftver funkcióinak nagy részét ki ne dobjuk. Emiatt bármelyik cég marketingje állítsa is azt, hogy tökéletes kompatibilitás és együttműködést lehet elérni, ez lehetetlen, és csak csalódottságot és elégedetlenséget fog eredményezni az ilyen próbálkozás. Berger ezért a felhasználók korrekt tájékoztatásának szükségességét hangsúlyozza.

Többek közt az Európai Bizottság által kikényszerített új, a szabványokat preferáló és a zárt formátumokat publikus dokumentálásra kényszerítő játékszabályok hatására a Microsoft 2006 óta támogatja az OpenDocument Formatot, vagyis az ODF-et, ami mára azt jelenti, hogy nemcsak az Office programcsomag, de a Windows 7 is támogatja már gyárilag, és a Wordpad képes szöveges ODF-dokumentumokat (.ODT) megnyitni, szerkeszteni, és menteni. Mivel ezekből a szoftverekből összesen havonta több tízmillió fogy, ezért ebből a szempontból a Microsoft az ODF legnagyobb támogatója, szögezi le Berger.

Minek jöttek ide?

De a jogi kötelezettségeken kívül mi is a Microsoft motivációja, hogy aktívan foglalkozzon az interoperabilitással, és részt vegyen egy OpenOffice.org konferencián is? Piacvezetőként miért volna érdeke a Microsoftnak támogatni azt, hogy megkönnyítse rivális szoftverek használatát? Valószínűleg nem a véletlen vagy csak egyszerűen hanyagság műve, hogy a Microsoft Office fájlformátumai hosszú évek keresztül zártak maradtak. Az alternatív irodai szoftverek térnyerése rendkívül limitált maradt, mivel gyakorlatilag csak korlátozott, sokszor nem elfogadható szintű fájlkompatibilitást lehetett elérni, megakadályozva a dokumentumok hatékony cseréjét a kvázi sztenderddé vált Microsoft szoftverrel.

Az egyik magyarázat abban rejlik, hogy az elmúlt években a vállalatok és egyéni felhasználók közt átívelő kollaboráció az internetnek és az ezt támogató eszközöknek köszönhetően hatalmas mértékben megnőtt. A vállalatokon belüli heterogenitás bár egyáltalán nem jellemző, a Microsoft nagyvállalati ügyfeleinek például csak 2 százaléka nem kizárólag Office-t használ, a vállalatok számára fontos, hogy a külvilággal történő kapcsolattartás és együttműködés gördülékenyen menjen. Mint Berger fogalmaz, a felhasználókat hidegen hagyja, hogy mikor egy Word, Excel vagy PowerPoint előtt ül, hogy a kapott fájlt kinek a hibájából nem lehet helyesen megjeleníteni, vagy szerkeszteni - fizetett egy termékért, és használni akarja.

Éppen ezért az interoperabilitásért felelős csapat alapvető feladata, hogy a szabványnak megfelelően implementálják az ODF dokumentumok kezelését, beleértve a helyes megjelenítést, szerkesztést, és mentést. A Microsoft elsődleges fókusza ezért az ODF, az OpenOffice.org csak az egyik projekt, amellyel egyeztetni kell. Berger szerint azzal közel sincs vége a munkának, hogy létezik ODF szabvány, annak implementációs részleteinek tisztázásához szükséges interoperabilitási párbeszédet tartani, ahogyan ezt meg is teszik az érdekeltek. Az OpenOffice.org projekt és közössége jelentősége abban rejlik, hogy vitatott esetben, mikor a résztvevő ODF-implementálók nem tudnak egyezségre jutni, az OpenOffice.org által választott implementációt veszi a Microsoft referenciának.

Azokon a képességeken túlmenően, mint amelyeket már szabványosított az ezért felelős OASIS (Organization for the Advancement of Structured Information Standards) tanácsa, a Microsoft azokat az OpenOffice.org által megvalósított kiterjesztéseket is követi, amelyek jelentős kihatással vannak a felhasználókra. Berger szerint az OpenOffice projektet különösen nehéz követni, mivel az egymást követő gyors verzióváltásokkal megváltozik akár a bevitt adatok, utasítások vagy metaadatok szemantikája, vagyis értelmezése is, így a megjelenés mellett akár számítási eredmények is megváltozhatnak. Az Office teljesen más, hároméves fejlesztési ciklusokkal dolgozik, ami tovább komplikálja a változások követését.

Az OpenOffice.org ráadásul magas is eltér a szabványoktól, ugyanis olyan ODF verziókat implementál 1.2 és 1.2 Extended néven, amelyek még nem is léteznek sztenderdként, kidolgozás alatt állnak. Utóbbi formátum ráadásul az OpenOffice.org legfrissebb kiadásainak az alapértelmezett verziója, sőt mi több, arra figyelmeztet, hogy nem ezt a formátumot használjuk, akkor információveszteség léphet fel - nyilván ez akkor is eltántorít, ha valójában semmi szükségük az Extended szolgáltatásira, és sokkal fontosabb volna számukra, ha korábbi OpenOffice.org verziókkal vagy más ODF-implementálókkal kompatibilis maradna, amennyire csak lehetséges.

Gyökeres különbségek

A kutya azonban igazán a szoftverek alapvető felépítésében van elásva, sokszor teljesen eltérő módon valósítanak meg funkciókat, vagy a másiknál nem létező funkciót használnak (gondoljunk csak a képekre, vektorgrafikákra, a dokumentumok globális formázásának kezelésére, animációkra, függvényekre) nem tudják értelmezni a másik szoftver által. Így hiába a fájlkompatibilitás, ha egy-egy szoftvercsomag legteljesebb képességeit kihasználjuk, akkor megjelenítési, szerkesztési problémákkal fogunk találkozni a másik oldalon, és vice versa. Ha tökéletesen biztosan akarunk lenni, akkor a legkisebb közös nevezőt kell megtalálni, ami még jelenleg is nagyjából a formázott szöveget, a rich textet jelenti.

A helyzet bár javulhat a jövőben, például a függvényeket egyértelműsítő OpenFormula kezdeményezéssel, a dolgok alapvető természete nem fog. Ahhoz, hogy ezek a problémák feloldódjanak, a szoftvereknek maguknak kellene egymáshoz közeledniük. A spontán konvergenciához az kellene, hogy különböző fejlesztőcsapatok hasonló válaszokat adjanak egy adott problémára, ami igen valószínűtlen, mivel más célokkal, prioritásokkal, preferenciákkal rendelkeznek.

A tudatos, összehangolt közeledés pedig valószínűleg senkinek nem érdeke, hiszen ezzel a technológiák, fejlesztések rivalizálása szűnne meg. Mindenki azt gondolja, hogy az ő megoldása jobb, de a Microsoft kétségtelenül kijelenti ezt, hiszen 100 millió dollárt öltek csak a felhasználó tesztekbe, közölte Ray Thomas marketing menedzser, és hatalmas "kattintási" adatbázist építettek a felhasználók aktivitásának elemzésére. Berger egy eye-tracking videóval igyekezett példázni, mennyivel is jobb az új szalagos Office felület, mint a régi - a szem sokkal kevesebb pásztázással, gyorsabban ráfókuszált a keresett menüpontra.

Az összefésülés ráadásul elképesztően nagy feladat is volna, a Microsoft Office jelenleg 50 millió sor kódból áll például, a komplexitás nagy részét pedig éppen a visszafelé történő kompatibilitás, a folytonosság biztosítása adja. Éppen ezért nem valószínű, hogy akár a Microsoft által létrehozott, és botrányokkal tarkított módon szabványosított OOXML formátuma és az ODF egységesedne. Ez a technológiai diverzitás, fűzte hozzá a maga részéről Klotz Tamás magyarországi műszaki vezérigazgató.

A webes kollaboráció a jövő

Ha az eltérő felépítés a probléma gyökere, akkor az inkompatibilitási tünetek kiváltója a dokumentumok szerkesztése és cseréje, vagyis a különböző irodai szoftvereket használók közti kollaboráció. Miközben jelenleg lehetetlen, hogy az általunk létrehozott dokumentumot egy másik alkalmazással újra elmentve ugyanazt kapjuk vissza, azzal elviekben semmi probléma nincsen, hogy egy Office által ODF-ben elmentett dokumentum helyesen jelenjen meg OpenOffice.orgban, és vice versa, valamint annak sincs, hogy tovább lehessen szerkeszteni. Az egyirányú interoperabilitás egy, ha nem kettő nagyságrenddel könnyebb kihívás.

Berger szerint éppen emiatt a kollaboráció jövője a webes felületű alkalmazásokban rejlik, mint amilyen Office Web Apps vagy a Google Docs, ahol megszűnik a különböző szoftverek által okozott feloldhatatlan problematika. Ha egy rezidens irodai szoftverben is hozzuk létre a dokumentumot, megoldható, hogy azt exportálni tudjuk egy webes alkalmazásba, és ott tovább szerkesszük, akár másokkal együtt, nem kell közös szerkesztés közben szoftvercsomagok közt átjárni - majd a végeredményt mindenki ízlése szerinti formátumban "viheti haza", ha szüksége van rá. Mindehhez azonban még így is rengeteg munkára, hogy ezek az exportálások helyesen működjenek, és konstruktív párbeszédre van szükség, szögezi le, nem pedig sárdobálásra.

Az OpenOffice.org Konferencia tegnap nyílt meg ünnepélyes keretek közt a Parlamentben, ma és holnap pedig reggeltől estig előadások tömkelegén vehetnek részt a megjelentek a CEU ötödik kerületi épületében. A három napos eseményre a világ minden részéről több mint 100 előadó és összesen várhatóan 300-nál is több vendég érkezik, főként szakmabeliek és a közösség aktív tagjai. Az OpenOffice.org idén ünnepli tizedik születésnapját, a Sun Microsystems 2000. október 13-án a StarOffice kódjának megnyitásával indította útjára az OpenOffice.org projektet. Az OpenOffice.org jelenleg száznál is több nyelven érhető el és a legújabb változatát világszerte több mint 160 millióan töltötték le.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
A HWSW októberben induló gyakorlatorientált, 10 alkalmas, 30 órás online képzéseire most early bird kedvezménnyel lehet regisztrálni!