Szerző: Koi Tamás

2010. július 29. 16:27

Szabályozó és szolgáltató szerint is van verseny a mobilpiacon

Teljes volt az egyetértés a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja által szervezett, a magyar mobilpiacon zajló versenyről szóló beszélgetésen a szabályozói és a szolgáltatói oldal közt - igaz, utóbbit egyetlen cég képviselte.

Az interneten követhető beszélgetésen a Gazdasági Versenyhivatalt Basa Andrea, a hivatal fogyasztóvédelmi irodájának infokommunikációs csoportvezetője képviselte, míg szolgáltatói oldalról egyelten céget, a Vodafone Magyarországot sikerült megnyerniük a szervezőknek - az operátortól Söre Zsolt, a cég jogi és szabályozási igazgatója válaszolt a moderátor kérdéseire. A beszélgetés eredetileg a mobiltávközlési piacon tapasztalható verseny elemeit boncolgatta volna, néhány lényeges kérdésre azonban nem születtek valódi válaszok.

A verseny jó

A beszélgetésen mind a szabályozói, mind a szolgáltatói oldal egyetértett abban, hogy egészséges versenyhelyzet jellemzi a magyar mobilpiacot, ez pedig gyakorlatilag mindegyik piaci szereplő számára kedvező helyzet. Basa Andrea leszögezte, a magyar mobil hangpiac ma már telített, így a cégeknek kicsi a mozgásterük, emellett a piaci részarányok sem változnak számottevően, a mobilinternet-piacon azonban van még tér a növekedésre.

Söre Zsolt a Vodafone Magyarország képviseletében hozzátette, cégénél mind a mobil hangpiacon, mind a mobilinternet-piacon számítanak új előfizetőkre, ugyanakkor a piac növekedésének, illetve a technológiai előrelépésnek gátját képezik bizonyos szabályozási kérdések. Bár nem a GVH hatáskörébe tartozik, de Söre itt kitért a szolgáltatók, így elsősorban a Telenor által korábban többször is kifogásolt magas frekvenciadíjakra, valamint a közelgő 900 MHz-es tenderre is. "Elképzelhető, hogy a tendert még idén kiírják, a kormány elvárásait azonban a szolgáltatók túlzónak találják" - fejtette ki a szolgáltató jogi igazgatója.

Egy nézői felvetésre - miszerint a mobilszolgáltatók a háttérben megállapodnak a tarifák árszintjéről - reagálva Basa kijelentette, a piacon megfelelően érvényesülnek a verseny hatásai: "Nincs arra vonatkozóan információnk, hogy a mobilszolgáltatók kartell-megállapodásokat kötnének" - állította a GVH szakértője.

A beszélgetésen szóba került, hogy a dinamikusan növekvő mobilinternet-piac mennyire teremt versenyhelyzetet a vezetékes megoldások (ADSL, kábelnet) terén. Ezzel kapcsolatban a GVH határozott álláspontja az, hogy a mobilnet egyelőre nem tekinthető a vezetékes internet helyettesítőjének, kiegészítő jelleggel érvényesül egymás mellett a két szolgáltatás. "A mobilinternet megjelenése egyrészt a verseny fokozódásához vezet a mobilszolgáltatási piacon, másrészt 'versenybe hozza' a hagyományos kábel-, xDSL szolgáltatókat is" - mondta el a versenyhivatal csoportvezetője.

Jöhet a negyedik, de nem mindegy, hogyan

Basa a HWSW kérdésére válaszolva utalt rá, elképzelhetőnek tartja, hogy az új frekvenciatenderek kiírása után újabb, tényleges piaci szereplővel bővülhet a mobilpiac, az viszont az illetékes szabályozó hatóságtól függ, hogy új infrastruktúra-szolgáltató, vagy csupán egy virtuális mobilszolgáltató lép piacra. "Születhet döntés arról, hogy a fennmaradó frekvenciaállományt egy új fizikai szolgáltató számára kerül értékesítésre, de lehet az is, hogy a negyedik szolgáltató virtuális szolgáltatóként jelenik meg. Ebben az esetben véleményem szerint a jelenlegi mobilszolgáltatók kapják meg a fennmaradó helyeket, például a mobilinternet fejlesztésére" - hangzott el a beszélgetésen. A GVH szakértője nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy miért fulladhattak kudarcba a negyedik mobilszolgáltató piacra lépését kezdeményező, 2008-ban kiírt pályázatok.

Szintén lapunk kérdésére elhangzott, hogy a GVH 2004 óta 40-50 versenyfelügyeleti eljárást indított a három hazai mobilszolgáltatóval szemben. A legtöbb probléma a korrekt tájékoztatással adódik, az ezzel kapcsolatos elmaradások miatt egy-egy konkrét ügyben tavaly novemberben 15 és 10 millió forintnyi büntetést szabtak ki a Telenorra és a Vodafone-ra, utóbbi pedig egy tavaly nyári SMS-akció miatt kapott 40 milliós büntetést áprilisban. A legnagyobb mértékű büntetést mégis a T-Mobile-ra rótták ki, a Magyar Telekomnak a Domino Aktív szolgáltatási csomag megtévesztő kommunikációs kampánya miatt 100 millió forintot kellett fizetnie - ezt a büntetést végül a Fővárosi Ítélőtábla enyhítette.

A GVH illetékese nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy ezeket a büntetési tételeket elégségesnek tartja-e a hivatal ahhoz, hogy a szolgáltatók hosszabb távon is változtassanak gyakorlatukon.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról