Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Világszínvonalú a magyar mobilnet

Koi Tamás, 2010. július 07. 13:23
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A hazai mobilszolgáltatók mobilinternetes hálózatának fejlesztése az utóbbi időszakban új irányt vett: míg a technológia hajnalán a települések lefedésével versengtek a szolgáltatók, ma már a szolgáltatásminőség, valamint az átviteli sebesség az elsődleges szempont. A verseny itt is kiélezett, és többé-kevésbé kiegyenlített.

A hazai mobil hangpiac telítődése, és a piaci részarányok bebetonozódása után a három magyarországi mobilszolgáltató, a Telenor, a T-Mobile és a Vodafone az adatszolgáltatások terén vív egyre kiélezettebb csatát egymással. Az ügyfelekhez többnyire csak a hangzatos marketingüzenetek jutnak el, a háttérben ugyanakkor milliárdos beruházásokkal zajlanak a fejlesztések azért, hogy a szolgáltatások ne csak árban, hanem műszaki színvonalukat tekintve is versenyképesek legyenek egymással.

Egy számos európai és a három itthoni mobilszolgáltató műszaki paramétereit mérő, kiterjedt felmérés szerint mi magyarok szerencsésnek mondhatjuk magunkat, a három hazai operátor ugyanis átlag feletti teljesítményt nyújt a nemzetközi mezőnyben. Bár egyértelmű sorrendet nem lehet felállítani a szolgáltatók közt, kijelenthető, hogy a felmérés a 3G-s hálózatának kiépítését a konkurenciához képest egy év késéssel elindító Vodafone Magyarország számára kifejezetten pozitív kicsengésű - még akkor is, ha a kutatást a szolgáltató brit anyacége rendelte meg.

A felmérést végző német P3 Communications szakemberei idén március 26. és április 15. között vizsgálták a három hazai mobilszolgáltató hálózatának műszaki paramétereit Budapesten, Debrecenben, Györben, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, valamint a forgalmasabb úthálózatok körzetében. Fontos szempont volt, hogy a szakemberek csak olyan területeket vizsgáltak, ahol mindhárom szolgáltatónak volt hálózati lefedettsége, valamint ez alapján a kutatást végző cég maga választotta ki a mérési helyszíneket is.

Élményre utaztak

A felmérés nyilvánosságra hozott számadatai közül akad olyan, amelyik csúcsértékeket próbál meghatározni (letöltési és feltöltési sebesség), míg mások inkább a valós felhasználó élményt (webes böngészési sebesség, válaszidő) igyekeznek tükrözni. Fontos szempont lehet a mobil adathálózatoknál a terhelhetőség, skálázhatóság kérdése, vagyis nem mindegy, mikor készültek a mérések: a szakemberek 8:00 és 19:00 között mérték fel a hálózatokat, bizonyos esetekben kifejezetten a csúcsidőszakra (délután négy és este hét óra közé eső időszak) koncentrálva.

A P3 Communications webes böngészés gördülékenységéről képet adó HTTP letöltési sebességtesztjében 1900 mérés átlagát tekintve kiugróan jól teljesített a Vodafone hálózata. A mérést végző szakemberek átlagosan több mint 1100 kbps sávszélességet mértek a Vodafone-nál, miközben ennek a sebességnek nem egészen a fele volt csak meg a Telenornál és a T-Mobile-nál (előbbinél 545 kbps, utóbbinál 534 kbps volt az átlagos mért érték).

Az adathálózat csúcsteljesítményét mérő FTP letöltési és feltöltési tesztekben már jóval kiegyenlítettebbé vált a mezőny. Az értékek itt 1700 mérés átlagát tükrözik, a letöltéshez egy 2 MB méretű ppt/pdf fájlt, a feltöltéshez pedig egy 1 MB méretű Word-dokumentumot használtak. A letöltési sebességet tekintve a tesztben - hacsak hajszállal is - a T-Mobile bizonyult elsőnek (2772 kbps), a Vodafone második lett (2726 kbps), szembetűnő ugyanakkor a Telenor jelentős lemaradása (2037 kbps).

Az operátorok ugyan az utóbbi időszakban kivétel nélkül továbbfejlesztették hálózatukat a nagyobb feltöltési sebességet lehetővé tevő HSUPA technológiának megfelelően, az átlagos feltöltési sebességek a rendszer korlátaiból fakadóan jóval elmaradnak a letöltési sávszélességhez képest. Alighanem a 2 Mbps maximális sávszélességet biztosító uplinknek köszönhetően ebben a tesztben a Vodafone szerepelt a legjobban, 1075 kbps átlagos sávszélességgel, a második a Telenor lett 926,5 kbps-sel, míg a letöltési sebességét tekintve első helyezett T-Mobile ebben a mérésben az utolsó helyre szorult vissza 900 kbps-sel.

A felmérések a mobil adathálózat válaszidejét is igyekeztek tükrözni, ami a végfelhasználó szempontjából szintén kritikus paraméter lehet, különösen bizonyos alkalmazások (VoIP, IPTV, online játékok) esetében. Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy a P3 Communications szakemberei a saját, külföldi szerveiket pingelték ennél a mérésnél, így mivel az adatok nem feltétlenül tükrözik a mobilhálózatok valós képességeit, ezt a mérési eredményt nem közöljük.

Jók vagyunk

A hazai mobilhálózatok műszaki paramétereinek - így kvázi "minőségének" - vizsgálatára korábban is történtek független kísérletek. Emlékezetes az ARCchart tavaly őszi felmérése, mely a magyarországi T-Mobile hálózatát világelsőként aposztrofálta a feltöltési és letöltési sebességek és a késleltetési értékek mérései alapján. A nagyjából kétmillió mérésből összeálló nemzetközi felmérést az ügyfelek segítségével végezte a cég: az előfizetőknek egy mobilos alkalmazást kellett futtatniuk, az így született eredményeket dolgozták fel. Az ARCchart mérési eredményeinek publikus részletei nem terjedtek ki arra, hogy a T-Mobile két hazai riválisa hogyan teljesített a tesztben, úgy tudjuk azonban, hogy a Vodafone és a Telenor (akkor még Pannon) szintén az élvonalban szerepelt.

Itthon egyébként mindegyik operátor méri a saját és a konkurencia hálózatának minőségi mutatóit, az adatbázis azonban nem nyilvános, a nagyközönség így legfeljebb a Nemzeti Hírközlési Hatóság havi jelentésében vethet össze bizonyos paramétereket (szerződésben garantáltan vállalt le- és feltöltési sebesség, beltéri lakossági és kültéri földrajzi százalékos lefedettség), ám ezek több okból sem mérhetők össze teljesen objektív szempontok szerint.

Túl sok az eszkimó...

A hálózatok működésének sajátosságaiból adódóan ezzel együtt előfordulhat, hogy egyes szolgáltatók esetében adott körzetekben az ügyfél által tapasztalt, vagy saját maga által mért értékek akár jelentősen eltérnek a felmérésekben szereplő átlagértékektől. Tipikus probléma lehet a letöltési és feltöltési sebességek drasztikus csökkenése a sűrűn lakott területeken, vagy csúcsidőszakban - a szolgáltatók ezt az adathálózat főbb komponenseinek a finomhangolásával, optimalizálásával, illetve hardveres vagy szoftveres továbbfejlesztésével próbálják kiküszöbölni bizonyos keretek közt.

A mobil adathálózatok különböző minőségi paramétereinek értékelése kapcsán tehát nem lehet minden kétséget kizáróan sorrendet felállítani a három, Magyarországon szolgáltató operátor hálózata között. Mindez leginkább azzal a tanulsággal járhat, hogy - legalábbis a szolgáltatás műszaki színvonalát tekintve - alapvetően egyik céggel sem járhat rosszul az ügyfél, különbségek legfeljebb lokálisan lehetnek (például ha az előfizető lakóhelyén nem szolgáltat mindhárom cég).