Szerző: Koi Tamás

2010. május 25. 14:27

Tavaly olcsóbb lett a telekommunikáció Európában

Ugyan bővül a szélessávú internetelérések piaca és az új technológiák bevezetésével egyre több európai számára érhető el a világháló, a valódi cél, az egységes piac (mind szabályozási, mind gazdasági szempontok szerint) azonban még messze van - szögezte le ma Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális politikáért felelős biztosa.

Kroes az uniós tagországok telekommunikációs piacának tavalyi fejlődési ütemét értékelő, frissen közzétett jelentés kapcsán emelte ki ismételten a szektor egységes, uniós szintű szabályozásának fontosságát. A politikus ezzel együtt felhívta a figyelmet, hogy a meglévő uniós szabályozások átvétele és alkalmazása bizonyos tagállamokban jelentősen elmarad a várakozásoktól, ennek a levét pedig egyértelműen a fogyasztók isszák meg.

A biztos mindemellett kiemelte, hogy a távközlési szolgáltatások uniós átlagára tavaly szinte minden téren csökkent. Az átalánydíjas ajánlatoknak és a gyorsabb szélessávú internet-hozzáférésnek köszönhetően 2009-ben alacsonyabb volt az internetszolgáltatás ára, a mobil telefonhívásokért pedig az EU fogyasztói 7 százalékkal kevesebbet fizettek, mint 2008-ban; az átlagos percdíj 14 eurocentről 13 eurocentre csökkent. A fogyasztók emellett a korábbi lehetőségekhez képest gyorsabban válthattak szolgáltatót számhordozással: a folyamat 2009-ben a mobiltelefonok esetében átlagosan 4,1 napot vett igénybe, a vezetékes telefonok esetében pedig 6,5 napot, összehasonlítva az előző év 8,5 és 7,5 napos átlagával.

A biztos álláspontjában kifejtette, ettől függetlenül még mindig jelentős árkülönbségek tapasztalhatók az egyes tagállamok között mind kis-, mind pedig nagykereskedelmi szinten. A legdrágább díjszabást alkalmazó tagállamok kiskereskedelmi mobilárai jóval magasabbak a legolcsóbb tagállami áraknál, például Lettországban 4 eurocent, Máltán 24 eurocent a percdíj. A kialakult helyzet részben az EU-n belüli különböző szabályozási megközelítésnek köszönhető.

A fogyasztók és a vállalkozások a biztosi álláspont szerint még mindig 27 széttöredezett nemzeti piaccal találják magukat szembe, mivel a távközlési piacot szabályozó nemzeti hatóságok gyakran akár éveket is késhetnek az uniós jogszabályok végrehajtásával. A nagykereskedelmi széles sávú piacokon például egyes nemzeti szabályozó hatóságok ellenőrzik a már jelen lévő piaci szolgáltatók üvegszálas hálózatait, míg mások a rézalapú hálózatok technológiájára korlátozzák a szabályozást.

Az ilyen, új generációs hálózatok (Next Generaiton Network, vagyis NGN) szabályozása kulcsfontosságú kérdés a kisebb piaci erővel bíró szolgáltatók további életben maradása szempontjából. Az európai uniós tagországok távközlési piacának éves fejlődését értékelő uniós jelentés hazánkkal kapcsolatban külön kiemeli, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) a tervek szerint rövidesen erre a területre is kiterjeszti a szabályozást. A jelentés kiemeli, hogy ettől függetlenül Magyarországon többet kell tenni a szektor jogbiztonsága és a befektetéseket jobban ösztönző távközlési politika érdekében.

Az NHH szóvivője, Márton György a HWSW-nek elmondta, napokon belül nyilvános konzultáció kezdődik a nyilvánosság és az érintettek bevonásával az új generációs hálózatok magyarországi szabályozási tervezetével kapcsolatban.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról