Szerző: Bizó Dániel

2010. március 23. 13:49

Fujitsu: az x86 a jövő kritikus gépeinek alapja

A számítástechnika elmúlt két évtizedében az egyik leginkább meghatározó tendenciának bizonyult az x86 folyamatos térnyerése. Régóta heves szakmai viták folynak arról, hogy az x86 dominanciája meddig terjed, és hogy végül kiszorítja-e a csúcskategóriás kritikus technológiákat is. A Fujitsunál a válasz érzékelhető módon erősen az igen felé hajlik.

A Fujitsu múlt héten, Kölnben mutatta be a kifejezetten masszív virtualizált telepítések (wehosting, külső vagy privát cloud, HPC) számára tervezett újfajta rack infrastruktúráját, a Primergy CX1000-et, amelynek újszerű hűtési megoldásával másfélszeres racksűrűséget és a cég ígérete szerint költséghatékonyabb üzemeltetést lehet elérni az adatközpontban. A cloudok kapcsán szinte magától adódik a kérdés: és mi lesz a kritikus rendszerek sorsa?

Minden megy a cloudokba - majdnem

Reger József, a Fujitsu magyar származású műszaki vezérigazgatója szerint hosszú távon feltétlenül úgy hangzik helyesen a kérdés, hogy melyek azok a feladatok, amelyek nem mozgathatóak a számítási felhőbe, ami nem feltétlenül jelent külső szolgáltatónál üzemelő rendszert, hanem belsőt. Reger szerint a UNIX-ot futtató gépekre sokan úgy tekintenek, mintha UNIX mivoltukból automatikusan következne az, hogy rendkívül kritikusak volnának, pedig valójában egyáltalán nem azok, így ezeket könnyedén lehet mozgatni akár x86-os alapon virtualizált környezetbe is.

Reger szerint a valóban kritikus alkalmazások egy nagy része is kiszolgálható x86 hardveren egy cloudból a szoftveresen megoldott redundancia vagy hibatűrés révén, amelyekkel megfelelő rendelkezésre állási szintet lehet elérni. Azok a kódok, amelyek valószínűleg utoljára fognak a felhőbe költözni, az extrém megbízhatóságot vagy nagy osztottmemóriás SMP-működést igénylők, mint amilyenek a mainframe-eken és nagyobb rendszereken futnak. Ezekre a kihívásokra egyelőre nincs műszaki válasz sem, nem beszélve a biztonsági és gazdaságossági kérdésekről.

Az érzékeny kódokat és adatokat kezelő rendszerek esetében a cloudszolgáltatásoknak a jövőben el kell érniük azt is, hogy az ügyfél igénye szerint nyers vason is képesek legyenek fogadni az ügyfeleket, véli Reger. A mai publikus cloudok már egy kész,  a szolgáltató által üzemeltetett virtualizációs alapon fogadják az ügyfél szoftvereit, ami bizonyos esetekben, például egy banknál sokszor elfogadhatatlan feltétel. Reger úgy látja, hogy a jövőben megszülethet egy olyan megoldás, amely egy fejlett firmware révén távoli hozzáférést ad a vashoz, vagyis a teljes szoftverréteget az ügyfél hozhatja, és teljes kontrollt kap a gépek felett.

A Fujitsunál úgy gondolják, a cloud végülis nem mást jelent, mint egy minden eddiginél hatékonyabb, rendkívül magas fokon optimalizált informatikát, ahol az adatközpontokat figyelembe véve tervezik meg az IT-infrastruktúrát, integrálódik a hardver, a szoftver és a szolgáltatások - a hatékonyságnak pedig úgy tűnik, nincs alternatívája. Az alacsony költségek, egységes menedzsment és méretgazdaságosság pedig mind az x86 számára kedveznek minden más architektúrával szemben. Az x86 gazdaságossági előnye pedig a felhősítéssel még látványosabb lehet.

Rezeg a léc a SPARC64 alatt

Miután saját processzorfejlesztései kudarcot vallottak, az azóta az Oracle kezébe került Sun Microsystems 2004-ben a Fujitsuhoz fordult SPARC processzorokért, hogy áthidalja a saját fejlesztéseiben keletkezett űrt 2006-tól - ezzel megszületett a közös APL, azaz Advanced Product Line. Az azóta is tartó együttműködésben azonban valahogyan nem értettek szót a felek, pedig a SPARC platform érdekében pedig mindkét fél számára stratégiai fontosságú lett az erőforrások egyesítése. A Sun szerint a Fujitsu nem kötelezte el magát hosszútávon a SPARC processzorok fejlesztéseinek irányában, ezért saját processzorokra van szüksége, míg a Fujitsu azt érzékeltette, hogy a Sun garantált igénye nélkül nem biztos, hogy megéri nekik folytatni a fejlesztéseket.

A közös nevezőre jutást végleg ellehetetlenítette, hogy a Sun 2009 végén elkezdte kiárusítani magát, majd végül az Oracle bejelentette ugyan a felvásárlást, az Oracle máig tisztázatlan okokból késlekedő hatósági beadványa, majd az Európai Bizottság hosszas vizsgálódása azonban elnyújtotta a tranzakciót. Ez hosszú időn át súlyos bizonytalanságot okozott, gyakorlatilag egy teljes év elveszett ebből a szempontból, ezen idő alatt ugyanis egyik fél sem tudott érdemben tárgyalni a SPARC jövőjéről.

Továbbra is úgy tűnik, a Fujitsu számára nem világos, hogy az Oracle mihez kezd majd a SPARC64 rendszereivel, amelyeket a Sun SPARC Enterprise M-sorozatként értékesít. Reger a kölni eseményen egy interjú során úgy fogalmazott, hogy amennyiben az Oracle kiszállna a SPARC64 gépek mögül, úgy a Fujitsu számára ez egyet jelentene a termékvonal feladásával, és így kihátrál mögüle a cég. A Fujitsu a jelenlegi Jupiter mikroarchitektúrájú négymagos chipek finomhangolásával igyekszik játékban maradni, ami nagyjából 2012-ig elegendő, addigra azonban meg kell jelenni a következő generációval. Mindez annak a függvénye, hogy az Oracle elkötelezi-e magát az APL második generációja mellett, ezt azonban egyelőre teljes homály fedi.

Itanium? Köszönjük, majd értesítjük!

Kézenfekvő feltételezés, hogy a Fujitsu így az üzletileg kritikus igényeket a jövőben az Intel Itanium platformmal szolgálhatná ki. A cég 2005-ben jelent meg Itaniumra építő PrimeQuest termékvonalával, majd 2006 során frissítette azt a kétmagos chipek fogadására. A Fujitsu a jelek szerint ugyanakkor már nem jelenik meg a piacon a következő generációs Itanium (Tukwila) platformot használó PrimeQuesttel, a Tokiói Értéktőzsdén egy korábbi mainframe rendszert ez előző generációs PrimeQuest váltott idén, nem pedig egy új. A cikk korábban tévesen állította, hogy a tőzsdén egy Tukwila-alapú rendszer üzemelne.

Jens-Peter Seick, az x86 termékekért felelős alelnök azonban Kölnben úgy fogalmazott, hogy a Fujitsu már abban a fázisban van, hogy fokozatosan kivonja a piacról az Itaniumot - a cég valaha nagy pénzeket, dollármilliárdos forgalmat remélt a platformtól. Ez kivonás kétségtelenül nem azonnal, hanem a következő évek során történik meg, hiszen a vállalat most dob piacra egy éveken át fejlesztett és tesztelt generációt, ami több éves életciklussal rendelkezik, valamint a vállalat bármikor dönthet úgy, hogy megfordítja az események irányát, ha a piaci dinamika megváltozik. Seick azonban nyomatékosította, hogy az Itanium mögüli kihátrálás a cég feltett szándéka jelenleg.

X86 for the world

Ha bizonytalan a SPARC, és lecsengőben az Itanium, akkor mi lesz a kritikus igényeket támasztó ügyfelekkel? Eldöntött, hogy a Fujitsunál az x86 közvetlenül versengeni fog a Itaniummal és a SPARC-kal a kritikus rendszerek terén is. Seick elárulta, hogy a vállalat kifejlesztette a PrimeQuest x86-os változatát, amely az Intel napokon belüli bejelentésre váró Nehalem-EX (Beckton) chipjét használja, és a design fogadja majd a Westmere-EX frissítést is, amely már 32 nanométeren készül, pontos megjelenési dátuma azonban egyelőre nem ismert.

Az új x86 PrimeQuestek a Fujitsu saját fejlesztésű chipsetje révén 16 foglalatig skálázódik és particionálható, közölte Seick. A saját fejlesztésű chipsetre azért van szükség, mert a Nehalem-Ex natívan 8 foglalatig skálázódik, vagyis várhatóak a 8 foglalatos "tömegszerverek" megjelenése - ilyen Primergy is készül. A 16 foglalatos Nehalem-EX PrimeQuest azt jelenti, hogy egyetlen SMP-konfigurációban 128 nagyteljesítményű processzormagot és 256 utasításszálat kapunk a memóriakapacitás pedig legalább 2 terabájtot tesz ki teljes kiépítettségben, de méregdrága 16 GB-os DDR3 DIMM-ekkel akár 4 terarabájt is megcélozható lehet.

A Fujitsu dolgát megkönnyítette, hogy az új Itanium és Xeon MP platformok osztoznak a design nagy részén, mivel hasonló a memóriaalrendszer kialakítása (alaplapi pufferek a processzorok memóriavezérlői és a DIMM-ek közt), az összeköttetésekért felelős Quick Path Interconnect linkek implementációja is mérsékelten eltérő, míg a perifériákkal történő kapcsolódásért felelős I/O hub, az Intel Boxboxo-EX chipset is egyesített fejlesztés, az Itanium és a Xeon MP mindössze eltérő modellt alkalmaz.

Seick szerint a Fujitsu ezeket a Xeonra épülő PrimeQuest gépeket ugyanazokra a kritikus feladatok kiszolgálásra pozicionálja majd, mint amelyeket a hagyományos UNIX-rendszerek céloznak meg, mivel már megfelelően felkészült a kritikus feladatok futtatására, "nagyvállalati képességekkel rendelkezik". Az x86 PrimeQuest a cég Itanium és SPARC dobozainak is közvetlen versenyt támaszt, ugyanis Windowst, Linuxot és Solarist is futtathat. Az új PrimeQuestek a Nehalem-EX bejelentését követő hetekben válnak hozzáférhetővé.

Nem úgy megy az...

Kérdés persze, hogy a piacon mekkora igény mutatkozik majd a nagy x86-os gépek iránt. A piaci számok azt mutatják, hogy bár 8 vagy többutas x86-rendszerek már évek óta hozzáférhetőek, gondoljunk csak az IBM, Unisys a Sun vagy a HP fejlesztéseire, sikerük rendkívül korlátozott volt, valójában az elmúlt években már kevesebb fogyott belőlük, mint hasonló méretű RISC vagy Itanium gépekből.

A Nehalem-EX elérkeztével azonban egy újabb attakra indulhatnak az x86-os gépek a RISC-ek (és az Itanium) ellen, mivel immár aránytalan prémiumár nélkül képesek jól skálázódni 8 foglalatig, és addicionális szervergyártói chipsettel probléma nélkül abszolválják a 16-32 foglalatot is, miközben RAS szintjük is megfelelőnek bizonyulhat a kritikus alkalmazásokhoz.

A Fujitsu lépését természetesen nagyban magyarázza, hogy a vállalat sokkal kisebb UNIX-üzlettel rendelkezik, mint a három nagy szállító, és kétségtelenül az Itanium platform sem aratott bombasikert, miközben a cég kitűzte magának, hogy az x86-os területen részesedést akar szerezni (2012-re meg akarja duplázni jelenlegi volumenét, évi 500 ezer szerverre), egyúttal felvenni a versenyt az amerikai riválisokkal. Így a cég bár házon belül saját magának is versenyt támaszthat, alacsony részesedése miatt végül sokkal többet nyerhet, mint amennyit bukhat.

Európa egyik legnagyobb Atlassiannal kapcsolatos rendezvénye, immár kilencedik alkalommal, új lendületet ad a vállalati produktivitásnak és a hatékony ügyfélkezelésnek. A március 20-21-i rendezvényen is lesznek top nemzetközi vendorok, a fókuszban pedig a projekt menedzsment, az IT szolgáltatásmenedzsment, és a HR lesznek.

a címlapról

GITHUB

0

Elérhetővé vált a GitHub Copilot Enterprise

2024. február 29. 11:34

Az előzetes után általánosan hozzáférhetővé vált a GitHubon a Copilot új szintje, ami a szervezetek belsős kódbázisa alapján segíti a fejlesztőket.