Szerző: Bizó Dániel

2010. január 13. 08:21:00

Kész kivonulni Kínából a Google

Jelentős feszültség pattant ki az Egyesült Államok és Kína közt, miután a Google jelentette, hogy tavaly decemberben kiterjedt támadás ért amerikai cégeket a kínai hálózatból, és azt sejtette, hogy az akció mögött a kormányzat áll. Megtorlásul a Google nem hajlandó cenzúrázni, és kész kivonulni az országból.

Támadás a szabadság ellen

A Google hivatalos blogján tette közzé, hogy 2009 december közepén támadást észlelt saját infrastruktúrája ellen, amelynek forrása Kína volt. Ez még önmagában nem szokatlan, hiszen teljesen természetes, hogy a Google hatalmas rendszerét lényegében folyamatosan támadják különféle módokon, és próbálnak rajta fogást találni. A vizsgálatok során azonban kiderült, hogy valójában sokkal többről van szó, mint egy szokásos támadásról, amely ráadásul nemcsak a Google ellen folyt.

A cég a helyzet kiértékelése közben felismerte, hogy a rendszerét ért támadások elsősorban olyan Gmail-fiókok feltörésére koncentráltak, amelyek emberi jogi aktivistákhoz tartoznak. A kínai támadók két fiók regisztrációs adatait meg is szerezték, ugyanakkor a levelek tartalmához egyetlen esetben sem fértek hozzá, állítja a cég. Ezzel párhuzamosan azt is feltárta a vizsgálat, hogy különféle amerikai, európai és kínai emberi jogi harcosok Gmail-fiókjaihoz rendszeresen hozzáférnek mások is, méghozzá valós belépési adatokkal. Ezekre a Google szerint nem a Gmail feltörésével, hanem más módszerrel tehettek szert az illetéktelenek, például a célszemély gépére telepített férgekkel.

A Google azt is felfedte, hogy ezek a támadások további legalább húsz nagyvállalat ellen folytak, beleértve internetes, pénzügyi, technológiai, média- és vegyipari társaságokat - igaz, hogy minderre hogyan derített fényt, nem ismertette. Ennek megfelelően értesítette ezeket a cégeket, valamint az amerikai hatóságokat is. A pletykák szerint egy közelebbről meg nem nevezett szoftverben lévő, foltozatlan hibát kihasználva jutottak be a hackerek a rendszerekbe, és ott információkat gyűjtöttek. Egyes források szerint legalább 30 amerikai cégről van szó, köztük az Adobe Systemsszel.

Az ügy már hivatalosan is nemzetközi politikai szintre emelkedett, a Google lépését követően az amerikai kormányzat hivatalosan is a kínai kormányzathoz fordul. Hillary Clinton külügyminiszter közleményben tudatta, hogy a Google tájékoztatta az általa feltártakról, amit rendkívül komolyan vesz, egyúttal közölte, hogy magyarázatot kérnek a kínai kormányzattól, és ennek fényében később tájékoztatást is ad majd a közvélemény számára.

Google: elég volt!

Az események hatására a Google amerikai vezetése úgy döntött, hogy nem hajlandó többé cenzúrázni kínai keresőjének találatait. Ennek köszönhetően például immár elérhetőek a 1989-es Tiananmen téri mészárlás részletei, valamint a tank elé álló férfiről készült kép is, amely egyszerre vált az elnyomás és szabadságjogi ellenállás jelképévé világszerte. Mindez arra utal, hogy a Google egyértelműen kormányzati cselekménynek tartja a támadásokat.

\"\"

A vállalat korábban rengeteg támadást kapott azért, amiért behódolt a kínai cenzúrának, a cég azonban kitartott azon álláspontja mellett, hogy több haszna van annak, ha segíti és maga is alakítja a kínai társadalom fejlődését, még ha kompromisszumokkal is, semmint távol marad, így elvesztve minden befolyását. Tagadhatatlan, hogy Kína a világ legnagyobb online nemzeteként és gyorsan növekvő gazdaságával stratégiai jelentőséggel bír lényegében minden globális vállalat számára, így a Google üzleti érdekből sem maradhatott ki. A cég 2006-tól működteti google.cn oldalát, amely így a nagy kínai tűzfalon belülre került, a cenzúrázásért cserébe.

Mindezt nyomatékosítva a Google közölte, hogy tárgyalásokat kezdeményez a kínai oldallal, és tudatában van annak, hogy az incidensnek messzemenő következményei lehetnek, történetesen a Google arra kényszerülhet, hogy megszüntesse kínai domainjét, vagy akár teljesen kivonulhat Kínából, így lényegében lemond a világ legnagyobb potenciállal rendelkező piacáról.

A cég úgy fogalmaz, hogy a mostani támadások, valamint az elmúlt időszakban a szólásszabadság ellen tett kínai lépések arra vezették a cég amerikai vezetését, hogy újra megvizsgálják, adottak-e feltételek ahhoz, hogy a Google a világ legnépesebb országában tovább működhessen. Ez alatt többek közt valószínűleg azt is érti, vajon megéri-e neki kompromisszumot kötni és erősödő kritikák középpontjában lenni, rombolva ezzel imidzsét Észak-Amerikában és Európában, egy olyan piacért cserébe, ahol nem sok babér terem számára, és ráadásul ellenséges a kormányzati környezet is.

A Google ugyanis csak a második legnagyobb kereső Kínában, a piacot a helyi Baidu vezeti, méghozzá toronymagasan, a kínai internetezők 90 százaléka a baidu.comot használja, és a keresések háromnegyedét végzi el. A kínai online reklámpiac nagysága 2009-ben 3 milliárd dollár körül alakulhatott, becsli az iResearch, és magas ütemű növekedés várható a következő évekre is, amit jól tükröz, hogy a piacvezető Baidu kapitalizációja a piac nagyságának többszöröse, 14 milliárd dollár.

a címlapról