Már mindent ráhagy riválisaira a Microsoft
Brüsszeli források szerint december 15-én végleg pont kerülhet annak a több mint két éve húzódó európai antitröszt-eljárásnak a végére, mely a Microsoft Windows operációs rendszerekhez használható böngészőszoftverek kiegyenlítettebb versenyét célozta.
A Microsoft az Európai Bizottság nyomására változtatott európai böngészőpolitikáján, miután az Opera Software előterjesztésére 2007-ben versenyügyi vizsgálat indult a cég ellen. A vizsgálatot követően a Bizottság hivatalosan is a verseny korlátozásával vádolta meg a Microsoftot, és tetemes büntetést helyezett kilátásba, ha a cég nem ad nagyobb teret az alternatív böngészőknek. Ezzel kvázi arra kötelezte az európai vezetés Redmondot, hogy más fejlesztők szoftvereit terjessze operációs rendszerével.
A szoftvercég először felvetette, hogy Európában Internet Explorer nélkül hozzák forgalomba a Windowsokat, ezt a tervet azonban később elvetették, helyette egy olyan panelt fejlesztettek, ahol a felhasználó a telepítést követően egy egyszerű választással eldöntheti, melyik böngészőt kívánja használni elsődlegesen a számítógépen. Az alternatív böngészők természetesen nem kapnak helyet a gyári telepítőcsomagban, azokat az első alkalommal az internetről töltené le a rendszer.
A nyár során többször átdolgozott böngészőválasztó panel október elejére az Európai Bizottság tetszését is elnyerte, a vita azonban ezzel még nem ért véget, a kompromisszumos javaslattal kapcsolatban Brüsszel egy hónapos időre nyilvános véleményezési lehetőséget adott nemcsak az iparági szereplők, hanem a felhasználók számára is. A november közepéig tartó nyilvános diskurzus során a Chrome webböngészőt fejlesztő Google, az Opera böngészőt jegyző Opera Software, valamint a Firefoxot gründoló Mozilla Alapítvány részéről is érkeztek módosítási javaslatok, kérelmek, melyeket a Microsoft az egyeztetések kapcsán kiszivárgott információk szerint gyakorlatilag egy az egyben átültetett az új, véglegessé átdolgozott böngészőválasztó panelbe.
A legnagyobb mértékű változtatást az antitröszt-eljárást elindító, és a böngészőpiacon egyébként elhanyagolható részesedéssel rendelkező Opera Software-nek sikerült elérnie: a cég képviselői egyrészt azt kifogásolták, hogy a böngészőválasztó panel az Internet Explorerben jelenik meg, ami eleve torzítja a választást, másrészt javasolták, hogy a panelen belül a böngészők véletlenszerű sorrendben jelenjenek meg.
Az eredeti, egyébként Brüsszel által is elfogadott megoldás a böngészőket a gyártók neve szerint rendezett ábécésorrendben tüntette volna fel, ez a megoldás azonban sem az Operának, sem a Mozillának nem felelt meg. A Mozilla részéről - nem hivatalosan - olyan javaslat is érkezett, hogy a böngészőket piaci részesedésük szerint kellene feltüntetni - az Internet Explorer kihagyásával.
A Microsoft böngészőszoftverének népszerűsége a böngészőpanel megjelenése nélkül is évek óta stabilan és folyamatosan csökken. A Net Applications novemberi felmérése szerint a platform 63,6 százalékos részesedéssel rendelkezik, a Firefox 24,7 százalékon állt, az Apple Safari 4,36, a Chrome 3,9, az Opera pedig 2,3 százaléknyi szeletet tudott kihasítani a tortából. A számokat némiképp torzítja, hogy a négy említett böngésző közül három (a Firefox, a Safari és az Opera) multiplatformos böngésző, azaz Windows mellett más operációs rendszerekhez is elérhető.