Szerző: Koi Tamás

2009. november 10. 11:59

Továbbra is a Firefox a legsebezhetőbb?

Az év első felében felfedezett böngészősérülékenységeknek csaknem a fele a Mozilla Firefox böngészőjéhez kötődött - derül ki egy webes biztonsági technológiákban utazó cég statisztikáiból. Azt ugyanakkor még az összesítés készítői is elismerik, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a Mozilla böngészője rosszabb lenne bármelyik vetélytársánál.

A kaliforniai Cenzic által különböző publikus forrásokból összegyűjtött adatok szerint az idei év első felében felfedezett sebezhetőségek 44 százaléka a Firefox valamelyik verzióját érintette, a második helyre az Apple Safarija került 35 százalékkal, a harmadik helyet pedig a böngészőpiacot vezető Internet Explorer kapta 15 százalékos aránnyal. A cég weboldaláról letölthető elemzés az Opera helyzetét is értékeli, a norvég fejlesztésű böngészőhöz a felfedezett hibák 6 százaléka tartozott.

A cégnél ugyanakkor óva intenek attól, hogy a statisztikákból önmagában messzemenő következtetéseket vonjanak le a felhasználók a böngészők biztonságát és stabilitását illetően. \"A sebezhetőségek száma csak egy a számtalan biztonsági paraméterek közül. Semmiképpen nem akarunk ujjal mutogatni egyik, vagy másik böngészőre\" - kommentálta az elemzést a Computerworldnek Lars Ewe, a Cenzic műszaki igazgatója, hozzátéve, hogy a Mozillánál a felfedezést követően rendszerint nagyon gyorsan elkészül a javítást a Firefoxhoz.

Nem ez az első alkalom, amikor a Firefoxban felfedezett biztonsági rések aránytalanul nagy számára hívják fel a figyelmet szakemberek. Tavasszal komoly vihart kavart a dán Secunia nevű biztonsági cég elemzése, melyben többek közt az szerepelt, hogy 2008-ban négyszer annyi biztonsági rést fedeztek fel a Firefoxban, mint az Internet Explorerben. A Microsoft és a Mozilla már 2007-ben is összecsapott a bugok számával kapcsolatban, akkor Redmondban azt állították, hogy az azt megelőző három évben kevesebb mint feleannyi sérülékenysége volt az Internet Explorernek, mint a Firefoxnak.

A Mozilla a korábbi, hasonló összehasonlítások során kiemelten hangsúlyozta, hogy a böngészők fejlesztésének eltérő módja eleve nem ad esélyt a fair egybevetésre: mint mondták, a Firefox nyílt fejlesztése miatt sokkal több - valós veszélyt adott esetben nem is jelentő - hibát tárnak fel és tesznek közzé a fejlesztők, ráadásul ezekre hamar születik is javítás. A zárt fejlesztésű alkalmazások esetében ezzel szemben a fejlesztők nem hoznak nyilvánosságra minden változtatást, vagyis a sebezhetőségek egy részéről egyszerűen nem beszélnek, és vagy kijavítják azokat, vagy akár hónapokig nyitva hagyják a rést.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról