:

Szerző: Bányai György

2009. június 3. 14:19

Hagyd, majd én vezetek!

Van olyan terület, melyben értelmetlen a jelenkor és a közelmúlt autóit összehasonlítani, 30 évvel ezelőtt a legbonyolultabb alkatrészek közé tartozott az indexkapcsoló és a mechanikus gyújtásmegszakító. A mai állapotok teljesen másról szólnak, többek között hibridhajtásról, és vezetést könnyítő, szórakoztató rendszerekről és az aktív és passzív biztonságról. Cikkünk megpróbálja bemutatni, az elektronika és az informatikai hogy teszi az autózást biztonságosabbá, kényelmesebbé.

Az autógyártók ma nehéz helyzetben vannak, és tovább ront a helyzetükön, hogy a kilábalás olyan területtől is várható, mely rengeteg pénzt emészt fel a fejlesztések során. A ma, vagy inkább a holnap autója jelentős mértékben különbözik a múltbéli, elektronikailag egyszerű gépektől, kis túlzással szinte csak a dugattyú az, ami összeköti őket. Jelenleg a fő fejlődési irány az utazással magával kapcsolatos, lényeg, hogy a vezető minél egyszerűbben, minél biztonságosabban és minél kényelmesebben jusson el a célhoz. E hármasnak komplett rendszerek próbálnak megfelelni, melyek aktív és passzív biztonság oldaláról, kényelmi téren, valamint információközlés területéről közelítenek.

Cikkünk nem a helymeghatározásról szól, bár érintőlegesen kapcsolódik ez a terület is a fő vonalhoz, sokkal inkább azokról az elektronikai fejlesztésekről, melyek súlyt vesznek le a vezető válláról, azokról a területekről, melyek biztonságosabbá és kényelmesebbé teszik a vezetést, közelebb hozva a sofőrt az utasok által megélt komforthoz. A rendelkezésre álló vezetősegédek természetesen egyelőre nem a kisautó-kategória legolcsóbb modelljeiben válnak elérhetővé, nagy többségük ma még a prémiumkategóriás autók drága extrái, de ahogy az a múltban is volt, idővel ezek is lejjebb szivárognak az alsóbb osztályokba, egyre többek számára elérhetővé válva.

Az ABS, mint első vezetősegéd

A vezetősegédek legfontosabb feladata, hogy kivédjék az emberi mulasztást, hiszen a balesetek nagy többsége nem műszaki hiba eredménye. Mindegyik segéd őse az ABS, melyet először 1978-ban lehetett rendelni a Mercedes Benz S-osztályhoz (W116), szériafelszereltségként pedig  1985-ben mutatkozott be a Ford Scorpióban. Az ABS-en,  az ezen alapuló menetstabilizálón, valamint kipörgésgátlón a mai biztonsági és kényelmi extrák képességei azonban jócskán túlmutatnak.

A fejlődés irányát a különféle rendszerek egységes hálózatba kapcsolása határozza meg, így az egyes elemeket más-más feladatokra is használhatja a komplett rendszer. Az ESP ma már arra is képes, hogy a stabilitását épp elvesztő autót kismértékű ellenkormányzással terelje vissza a biztonságos helyzetébe. A Volkswagennél ez az extra már nem a legmagasabb kategóriák kiváltsága, akár Golf-kategóriájú autókhoz is rendelhető. A VW-csoporthoz tartozó márkák közül az újdonságok egyébként először az Audiban jelennek meg, a Q5-nél például az ESP arra is figyel, hogy a kocsira szereltek-e tetőcsomagtartót, vagy húz-e vontatmányt, melynek kígyózó mozgását is képes akár csillapítani.

Biztonsági extrák

A biztonsági és kényelmi csomagok jellemző tartozéka az aktív sebességtartó automatika (tempomat) is, mely ma már álló helyzetre is képes fékezni az autót, ha arra az ütközés elkerülése érdekében szükség van. További, pár éve még szinte elképzelhetetlen lehetőség a sávtartó automatika, mely akár a vezető helyett is képes kormányozni egy ideig az autót, a VW-nél 100 másodpercig avatkozik be, ezt követően a rendszer éles hangjelzéssel figyelmezteti a sofőrt.  Ezeknek a rendszereknek megvalósításához leginkább az elektronikus rásegítésű kormányok illenek, ezért a legtöbb autógyártó a hidraulikus rendszereket fokozatosan elektronikusra cseréli. Elektronikus rásegítésű szervokormánnyal a parkolósegéd szinte teljesen önállóan be tud parkolni egy megfelelő méretű helyre, vezetői beavatkozást csak a fékpedálon igényel, és akár egy alsó-középkategóriás autóhoz is rendelhető, pár százezer forintos extraként.

Az Opel a közelmúltban bemutatott Insignia modelljébe jelzőtábla-felismerőt is épített, mely a műszerfal kijelzőjén mutatja azokat a táblákat, melyek mellett az autó épp elhaladt (ezt a rendszert a VW-csoport először a következő modellváltás során építi be Audi A8-ba). A műszerfalon nem csak a tábla látható, a rendszer annak hatályát is kijelzi, ez például sebesség- vagy előzési korlátozás esetén igazán nagy előny. A rendszer a fényszóróüveg alá épített kamerán alapul, mely a sávelhagyásra is figyelmeztet. Ahogy a VW, úgy az Opel is képes az aktuális forgalmi helyzethez igazítani a fényszórók erejét és fényterítési jellemzőit, a lámpák lakott területen és autópályán más-más intenzitással és területet világítanak

Az adaptív fényszórók az Opel Insignia esetében 8 különböző körülmény szerint világíthatnak, a számítógép aszerint vált, hogy az autó épp milyen forgalmi helyzet szerint közlekedik, ehhez az információkat az autó sebessége, a kormány elfordulásának szöge, az esőérzékelő, illetve a környezeti fényszenzor szolgáltatja. A lakóövezeti világítás 3-30 km/h sebességtartomány esetén lép életbe. Ennél nagyobb sebességnél -- ha az autó szenzora az utcai közvilágítást is érzékeli -- a városi világítás aktiválódik, ezt az országúti világítás követi, mely a hagyományos tompított fényszóróknál hosszabb és szélesebb területet világít meg, 100 km/h felett pedig az autópálya-mód kapcsolódik be. Az asszisztenssel ellátott távolsági fényszóró a környező autókat figyeli, ha előttünk, vagy velünk szemben egy másik járművet fedez fel, automatikusan tompított fényre kapcsol. A kanyarodást a statikus, vagy dinamikus kanyarvilágítás könnyíti, előző 40 km/h sebességig a kanyarodás irányába 90 fokkal tériti el a fényt. A dinamikus kanyarvilágítás 15 fokkal dönti a kanyarba a fénysugarat, ezt a módot a kerékelfordulási szög és a sebesség aktiválja. Ha az esőszenzor és az ablaktörlő működésbe lép, a ködlámpa-mód kapcsol be.

A BMW a biztonságot érintő úton a sötétben is jár, de közel sem csak tapogatózik, Night Vision rendszere hőkamerákat alkalmaz, a rendszer rossz látási viszonyok mellett is képes észrevenni az autó elé került gyalogosokat, állatokat vagy tereptárgyakat. A 2000 eurós áron rendelhető Night Vision hatótávolsága 300 méter. A BMW a jövőt illetően az autók közötti kommunikációban hisz, ConnectedDrive rendszere számos alrendszert fog össze. Az autók szenzorai nagy mennyiségű információt szolgáltatnak, melyek java része az úttal és a környezettel kapcsolatosak, a bajorok elképzelése szerint ezeket akár egy másik autó is felhasználhatja. A két gépkocsi közötti kommunikáció megléte természetesen ehhez elengedhetetlen, de segítségével a vezető egy már dugóban veszteglő autó jelei alapján a kellemetlen forgalmi szituációkról még akkor tudomást szerezhet, amikor az elkerülő útvonal még kiválasztható.

Hálózatba kapcsolódó autók

Természetesen e rendszer nem csak a forgalmi helyzetről adhat információt egy másik, szintén a hálózatba illesztett autónak, hanem például az időjárásról is -- zápor esetén az autó a bekapcsolt esőérzékelőjének jeleit éppúgy elküldheti, mint az ablaktörlő működésével kapcsolatos adatokat. A mobil adatkapcsolat a BMW-nél kétféleképp is létrehozható, az első ezek közül a vezető mobiltelefonját használja az adatok továbbításához, a másik pedig egy beépített egység segítségével üzemel, melynek saját SIM-kártyája van.

A rendszer egy esetleges ütközés során önmaga is segítséget hívhat, ez minden olyan esetben megtörténik, amikor a légzsák kinyílt. E hívások során (melyet az automatika mellett a vezető is kezdeményezhet) a mentők felé az autó pontos földrajzi koordinátái is közölhetők. A rendszer elektromos, az adatokat javarészt szenzorok küldik, így akadálya annak sincs, egy az autógyártó által működtetett telefonos szolgálat távolról kinyissa a véletlenül bezárt autót, vagy beindítsa a gépkocsi klímaberendezését az utazás megkezdése előtt. Ilyen rendszerrel a BMW 7-es sorozatának modelljei már rendelhetők. Az már nem is kérdés, hogy a meglévő adatkapcsolat és az arra alkalmas kijelzők segítségével az internet is elérhető vezetés -- tágabb értelemben az utazás -- alatt.

Érdekes és a tengerentúlon már ma is működő rendszer az Autonet, mely az  ezzel felszerelt gépkocsiból \"varázsol\" Wi-Fi hotspotot. A rendszer 3G-adatkapcsolaton éri el a világhálót és vezeték nélküli hálózati útválasztón keresztül továbbítja a jelet minden WLAN-adapterrel felszerelt noteszgéphez, mobilhoz, vagy játékkonzolhoz. A szolgáltatás díja 30 dollár havonta ebben 1 gigabájtnyi adatforgalom áll rendelkezésre, mellette 5 gigabájtos csomag is választható, mely havi 60 dollárért vehető igénybe. Természetesen a működtetéséhez mobilszolgáltatók által lefedett területre van szükség.

A BMW által elképzelt rendszer autómárkától is független megvalósulására is számíthatunk, az Európai Bizottság az 5,9 gigahertzes frekvenciát osztotta ki az autók közötti kommunikációs rendszerek adatainak vivőfrekvenciájaként. Az autók közti kommunikáció e márkafüggetlen rendszerében leginkább a forgalmi körülmények jelenidejű feltérképezése a cél, pár éve még sci-fi mozikban lehetett volna csak elképzelni, hogy a jármű kijelzőjén hirtelen a \"forgalmi dugó 10 kilométerre\" felirat jelenjen meg, melyet annak kikerülését célzó alternatív útvonal kijelzése követ. Ez a közeli jövőben már valóság lesz: az autók tömörülése, az alacsony fordulatszámmal és sebességgel kapcsolatos adatok egyértelművé teszik, hogy az adott helyszínen körülményes, vagy netán lehetetlen a haladás. Ha ismerjük a dugó autókra mért hatását, már csak a közvetítést kell megoldani és máris tudathatjuk a többi közlekedésben résztvevővel, hol kell lassú haladásra számítaniuk. Az Európai Bizottság reméli, hogy az autó-autó közötti kommunikáció globális szabvány szerint üzemelhet, főleg, hogy dedikált frekvenciasáv is a rendelkezésére áll.

Multimédia, szórakozás

Az amerikai Fordnál a közelmúltban debütált, a Microsofttal közösen fejlesztett Sync jó példája annak, hogyan lehet a nálunk levő mobiltelefon vagy zenelejátszó a fedélzeti szórakoztató és információs rendszer szerves része. A 400 dolláros felárért 21 különféle Ford-típushoz rendelhető Sync szinte az összes forgalomban lévő mobiltelefonnal és digitális médialejátszóval összekapcsolható, melyeket aztán a kormányon található kezelőszervekkel vagy akár hangutasításokkal is képes irányítani.

A Sync kiírja a műszerfalra a beérkező SMS-eket, de fel is tudja őket olvasni, sőt, megérti az üzenetekben gyakran használt rövidítéseket is (pl. GR8, LOL, XOXO), sőt néhány smiley-t is felismer. A Sync képes a mobiltelefonon tárolt zenéket is lejátszani az autó audiorendszerén, ezeket a funkciókat is lehet hangutasítással vezérelni, előadók vagy albumok hosszas keresgélése helyett elég csak annyit mondani például, hogy \"play Led Zeppelin\". A telefonokkal és a médialejátszókkal a kapcsolat Bluetooth vagy USB-kábel segítségével egyaránt kiépíthető.

Az első Sync-rendszert tartalmazó autó 2008-ban már kigördült az utakra, mára a gyártó épp az egymilliomodik ilyen jármű értékesítésén van túl. A használtpiacon is kelendőbbek az ezzel a rendszerrel szerelt Ford modellek, dupla annyi talál gazdára belőlük, mint az ezt nélkülöző változatok.Jelenleg a Sync angolul, franciául és spanyolul tud, de a 2010-es európai bemutatkozás idejére még további nyelvek csatlakoznak a trióhoz.

A 2009-es detroiti autóshown mutatkozott be a Chrysler 200C koncepcióautó. A hibridhajtással elképzelt 200C egy hatalmas, füstüveggel borított kombinált kijelzőpanelt tartalmaz, melyen nem csak a főbb műszerek adatai és a jelzőfények jeleníthetők meg szabadon, hanem a szórakozást és a helymeghatározást érintő adatok is. Az csak egy plusz, hogy a kijelzőn a virtuálisan megjelenő műszerek és mutatók a sofőr által testre is szabhatóak, a mobiltelefonok és a médialejátszó eszközök pedig vezeték nélkül kapcsolódhatnak az autó fedélzeti szórakoztató rendszeréhez. A 200C rendelkezik Teen üzemmóddal is, mely a kezdő vezető képességeihez igazítja az autó menetteljesítményét és bizonyos sebességet még lakott területen kívül sem enged átlépni.

A jövőt persze nem csak a cikkben említett autógyártók határozzák meg, mindegyik vezető márka lázasan fejleszt, legyen az európai, amerikai, vagy akár távolkeleti székhelyű. A jövő éppúgy kiszámítható itt is, mint ahogy arra más területeken már láthattunk példát. A mobilok elterjedése, vagy akár a számítástechnika hétköznapivá válása olyan jövőképet kínál, melyet az autós világot érintő fejlesztések terén is gond nélkül lehet alkalmazni. A vezetést könnyítő, vagy kellemesebbé tevő rendszerek, kiegészítők az idő múlásával egyre olcsóbbak, emellett kiforrottabbak lesznek, a működéshez szükséges infrastruktúra pedig egyre inkább közelít a teljes kiépítettséghez. Az ezeket alkalmazó autók pedig hamarosan a mindenki számára elérhető kategóriákból is kikerülhetnek.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról