Szerző: Pinczés Dávid

2007. szeptember 27. 12:11

Szigorú ellenőrzés alatt a Hungaroring

A HWSW rendszeresen beszámol az autósport és az informatika kapcsolatáról, bár ez többnyire a versenyistállók által használt szuperszámítógépekre, illetve szponzori megállapodásokra korlátozódik. Lapunkat most Zettner Tamás, a versenyirányítás vezetője látta vendégül a Hungaroringen, és lerántotta a leplet a pálya technikai és biztonsági támogatását szolgáló kommunikációs rendszer kulisszatitkairól.

HIRDETÉS

A monzai Forma–1-es futam előtti hétvégén látogattunk el a mogyoródi pályára, aminek célegyenesén állítólag érkezésünk előtt alig félórával landolt kisgépével a műrepülő Besenyei Péter. Az ominózus napon egyébként éppen KTM Super Duke viadal dúlt a Hungaroringen, s ezzel párhuzamosan még krosszmotorok is nyűtték a terepet a kerítésen kívüli krosszpályán. Zettner Tamást így munka közben, folyamatos walkie-talkie csipogás kíséretében faggattuk.

Digitális kamerarendszer

A pályának nincs olyan szeglete, amit ne lehetne látni a race control szobából. Ez összesen 32 darab kamerát jelent, melyek harmada forgatható, zoomolható, a többi fix telepítésű.


A magyar pálya nyomvonala

A rendszer gyakorlatilag állandó igénybevételnek van kitéve, azaz márciustól novemberig minden nap használatban van. Ez szó szerint értendő, hiszen minden nap van valamilyen autós vagy motoros esemény a pályán. A rendezvények alapvetően két csoportra oszthatók: hivatalos rendezvényekre (autós és motoros bajnokságok, kupák, tesztek, edzések), illetve úgynevezett "hasznosításokra". Utóbbi kifejezés azokat a nem kifejezett sporttevékenységeket takarja, melyeket klubok, versenyzőiskolák, szponzorok szerveznek a ringre. A pálya tehát igen nagy népszerűségnek örvend, a nyár végén már nem is egyszerű szabad napot találni a következő esztendőre. A rendezvények csúcsa, természetesen -- immáron 1986 óta -- a Forma–1 Magyar Nagydíj.

A kilencvenes évek elején az F1-es versenyeket felügyelő FIA (Fèdèration Internationale de l’Automobile, Nemzetközi Automobil Szövetség) létrehozott egy szabályt, melynek értelmében ahol Forma–1 van, ott zártláncú tévéhálózatnak kell működnie. Az első évben ez 24 kamerás analóg rendszer volt, s gigahertzes nagyságrendű rádiófrekvencián keresztül érkeztek a képek. Ahogy az sejthető, a vételbe minden elképzelhető dolog -- katonai lokátorok, repülőgépek, stb. -- belezavart, így átálltak a vezetékes-kábeles megoldásra, de a rögzítés még mindig videomagnókra, kazettákra történt.


A race control szoba

2003-ban nagy felújításon esett át a Hungaroring, többek között ekkor módosult két ponton jelentős mértékben a pálya nyomvonala, s ekkor vezették be a digitális rendszert is. Üvegszálon keresztül érkezik jelenleg a 32 kamera jele a race control (versenyirányítás) szobába, a történéseket pedig kameránként egy, azaz összesen 32 számítógép rögzíti, hogy egy esetleges vizsgálat során minden visszakereshető legyen. Ez alatt szabálytalanságok megállapítását, illetve balesetek körülményeinek feltérképezését kell érteni. Ilyesmi a régi rendszerrel igen nehézkes volt, elég csak a videomagnók egyenkénti indítására vagy a kazettacserékre gondolni. A felügyelők a rögzített képsorok alapján határoznak, kinek és milyen büntetést kell kiszabni (F1-versenyek vagy egyéb hivatalos rendezvények alkalmával három steward ül a velünk szemközti helyiségben, a race control szobában csak a versenyirányítással kapcsolatos operatív munka zajlik).

Instrukciók a Nagy Testvértől
Példaként álljon itt egy rádióbeszélgetés, mely a versenyigazgató és pályabíró kollégája között zajlott le, miután előbbi a kameraképeken kiszúrt két, szalagkorláton belülre kerülő nézőt:

– 19-es poszt, sárgázzál! Kik állnak bent a pályán?
– Nem tudom, kik azok. Odamenjek?
– Hát, villámgyorsan. Szeretném tudni, kik ők és milyen nyelven beszélnek…
– Magyar nyelvű nézők.
– Nem is tudom, mit mondjak. Mindenesetre magyarázd el nekik, hogy azonnal meg kell állítanunk ilyenkor a motorozást, így kiszúrnak egy csomó motorossal. Hogy létezik az, hogy valaki a szalagkorláton belülre sétáljon?!
– Sárga kell még?
– Most már bevonható. Az embereink valamennyire vették az adást?
– Vették, nagyon remélem.
– Milyen volt a reakció, normális?
– Inkább csak nem törődtek semmivel…
– Rescue?
– Vétel.
– A szervizúton kb. a 20-as poszttal szemben sétál a két nézőnk. A nyomaték kedvéért ti is menjetek oda, és teljes terjedelmetekben mutassátok meg magatokat rövid eligazítás kíséretében.
– Megyünk! Viszek kalapácsot is
A kameraképek rögzítése a 32 darab számítógépen történik, 1 perces .avi-fájlokra bontva. A Forma–1-es versenyek és edzések anyagait egy évig őrzi merevlemezen a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség, egyéb rendezvényeken csak a kritikus eseményeket (baleseteket, szabálytalanságokat) tárolják a két vezérlő-számítógép saját winchesterén. Természetesen, ha szükséges, CD-re és DVD-re kiírják az adott történéseket. Zettner Tamás például versenyzői vagy sportbírói tanfolyamok szemléltetőanyagaként gyakran mutat be korábbi, jellemző eseményeket felvételről.

A stewardok egy külön számítógéppel rendelkeznek, amely hálózati kapcsolatban áll a rögzítőrendszerrel. Így bármelyik kamera képét ki tudják választani, és bármelyik korábbi felvételt vissza tudják keresni. Amikor hasznosítás keretében nem profi sporttevékenység zajlik a pályán, nincsenek tisztségviselők, akik a kivizsgálással foglalkoznának, de a rendszer ugyanúgy működik, természetesen a versenyirányítással egyetemben.

A pálya minden centimétere látható a monitorfalon, sőt, ellentétben a világ összes többi pályájával nálunk a hangsúly nem a pálya nyomvonalán van, mivel versenyigazgatói szempontból olykor sokkal lényegesebbek a pályacsíkon kívüli események (értsd: a bukótérben történtek). Így nem kell állandóan forgatni a kamerákat, mint azt a többi pályánál szokás. Amíg ugye az ember átkapcsol a megfelelő kamera vezérlésére, és elforgatja azt, jó pár másodperc eltelik, s lényegében le is maradt az eseményről – és ekkor még nem számoltuk bele a dologba, hogy az illető nem minden esetben veszi észre azonnal a számtalan kameraállás közül az éppen fontos történéseket.

A kamerák beállítása, elhelyezése szintén magyar specialitás: majdnem mindenhol teljesül az a feltétel, hogy amennyiben egy kamerát mégis el kell forgatni vagy rá kellett zoomolni egy esetre (pályára kerülő szennyeződés esetén, sérülés megállapításánál, stb.), a szektor egy másikon még mindig látható és figyelemmel kísérhető. Így akár egy következő baleset vagy egy mindeközben elkövetett szabálytalanság is rögzítésre kerül. Nem sok pálya rendszere mondhatja el ezt magáról, az üzemeltetők méltán lehetnek büszkék használhatóságában a világ egyik, ha nem a legjobb rendszerére.


Zettner Tamás akcióban

PC-boltból táplálkozó race control

A kamerairányítás is magyar specifikum, lényeges eleme az előzőekben említett apróbb "magyar okosságoknak". A török pályán, példának okáért, érintőképernyős rendszert vezettek be a kamerák kiválasztásához és mozgatásához, ami jól hangzik, de teljes embert igényel. Oda kell nézni, az ujjat pozícionálni kell, és mint tudjuk, vízszintes irányban az ember ujja nem igazán pontos. Fel kell nézni még a képernyőre is, hogy sikerült-e a kamera kiválasztása.

A világ összes pályáján erre külön embert alkalmaznak, így ha a FIA tisztségviselője vissza akar nézni valamit, akkor szól annak az embernek, akivel a helyiek közül a kapcsolatot tartja, majd az továbbítja a kérést kamerakezelő kollégájának. Amaz pedig vagy érti az infót, vagy nem, esetleg visszakérdez, de a lényeg, hogy értékes másodpercek pörögnek le ezalatt. Nos, a Hungaroringen mindez nem így működik. Van egy speciális doboz, rajta a megfelelő kamerák gombjaival. Oda se kell nézni, érzi az ember, hogy melyik gombon van az ujja, sőt, hallja is, ha megnyomott egyet. Furcsa, de ez egy jókora érv a fejlődő technika -- de legalábbis annak öncélú, mindenáron való használata -- ellen.


A kamerák kiválasztására használt doboz és a hétköznapi botkormány

A világ többi pályáján továbbá a kamerákat egy egészen kicsi joystickkel kell irányítani. Pár centis maga a "pálcika", és a zoomoláshoz csavargatni kell magát a "rudacskát". Mivel ennek kezelése meglehetősen nehézkes és sohasem lehet elég pontos, a magyarok egy mezei PC-joyt vásároltak -- egy jókora botkormányt, aminek gombjaival kényelmesen lehet zoomolgatni ide-oda -- egykezes kamerairányítás "fillérekből".

Zettner úr a jól bevált berendezések mellett nem is igazán tudna mit fejleszteni, hacsak nem a természetes elöregedés miatti, esetleg minőséget javító cserékről, és a sokéves tapasztalatok alapján végzendő apróbb módosításokról, újabb kényelmi funkciók bevezetéséről van szó. A jegyzőkönyvező szoftver -- gondosan szűrt -- adatait mindenesetre a csapatok, sőt a nézők számára is elérhetővé tenné és az interneten is megjelenítené. (Persze, a Forma–1 esetében ez jelenleg számos jogi akadályt felvet.)

[oldal:Verseny közben]

A televíziós közvetítés a versenyigazgatóság képeiből semennyit nem használ, mivel az szigorúan zárt rendszer, minden képkocka bizalmas információként kezelendő. A Forma–1-nek, pontosabban Bernie Ecclestone-nak van egy több, sci-fibe illő kamionból álló felszerelése, ami már jó ideje minden helyszínre kivonul, és digitálisan rögzíti az eseményeket, saját használatra, illetve ezen a rendszeren keresztül volt megoldható, hogy az ezredforduló tájékán az egyik német digitális tévétársaság választható kamerállásokkal kecsegtette előfizetőit. Olyan nézőpontok is voltak ekkor már, amik a "mezei", általunk is látható közvetítésekbe csak egy-két éve kerültek be (mint például a pilótafülkébe épített miniatűr kamerák, melyek a versenyzőt profilból mutatják).

Régebben a rendező ország valamely televíziótársasága kapta a megbízást, hogy a világ számára közvetítse az eseményt. Ez aztán átalakult, az idei évtől a Formula One Management (FOM) szállítja a tévéadást. A helyszínre települnek a stábjukkal, kameráikkal, közvetítőközpontjukkal, s ők adják ki a helyi tévétársaságok számára a műsort.

Verseny közben

A csapatok az autóikkal rádiókapcsolatban állnak. Előfordulhat, hogy versenyzőjük valamilyenféle takarásba/árnyékba kerül a pálya egy részén, de ez ritka, általában igen-igen tiszta a vétel. Maguk a csapatok önállóan építenek ki rádiós rendszereket, külön védett frekvenciája van mindegyikőjüknek. Ez az egész rádiós hálózat pedig össze van kötve az FIA kommunikáció rendszerével, hogy a versenyirányítás mindent hallhasson és digitálisan rögzíthessen, ami csapat és pilóta között elhangzik. A hírhedt 2002-es Osztrák Nagydíj óta (amikor Barrichello a befutónál átengedte az első helyet csapattársának, a világbajnoki esélyes Schumachernek) tilos ilyen jellegű csapatutasítást közölni a versenyzőkkel. Sokakban persze felmerülhet, hogy "virágnyelven" a csapat így is adhat tiltott parancsot pilótáinak, ám a valóságban erről nem igen lehet szó. A rádióbeszélgetéseknek ugyanis érthetőnek kell lenniük a versenybírák számára is, amennyiben pedig technikai jellegű információról van szó, azok helytállósága leellenőrizhető.


Rajtoltató pódium

Az FIA kommunikációs rendszerét amúgy egy német cég építette ki. Mindenki hall mindent, illetve a versenyigazgatóság kiválaszthatja, mit kíván éppen hallani. Az FIA tisztségviselőknek van egy 450 MHz körüli tartományban működő saját sávjuk is, ami szintén teljesen védett, illetéktelenek nem tudják lehallgatni. Hogy kik pontosan az FIA tisztviselők? Elsőként a versenyek állandó race directorát, Charlie Whitingot kell megemlítenünk: ő az, aki a "rajteljárás" során az úgynevezett rajtoltató pódiumról figyeli, minden rendben van-e a rajtrácson, rendesen elengedhető-e a mezőny. Egyébként a start teljesen automatikusan zajlik, de természetesen biztonsági okokból lehetséges a közbeavatkozás.

Az edzések teljes időtartama alatt, illetve a verseny első köre után Whiting úr a versenyigazgatói szobában, Zettner Tamás mellett foglal helyet (együttműködésük évek óta kiváló). Itt ül még a futam során Charlie Whiting helyettese, Herbie Blash, valamint a versenyirányítástól kimenő kommunikációért felelős Colin Hayward. Utóbbi tudatja a csapatokat írásban mindenről: piros zászló, safety car, csúszik az edzés, büntetések, stb., a nézők számára is megjelenik némi információ (például ha két autó incidensét a szomszéd szobában ülő stewardok vizsgálják), illetve a megsárguló körszámlálót is Colin intézi, amennyiben éppen sárga jelzés van érvényben a pálya valamely pontján.


Charlie Whiting

A közvetítések alatt láthatjuk, amint a csapatvezetők a boxutca "jelzőzónájában" felépített állomásaikon számos monitor képét figyelik. Az időmérés, meteorológiai adatok, race control információk, a televízióadás élőképe, belső kamerás képek jelennek itt meg választható módon, az autó telemetriai adatait azonban a titokzatosság jegyében kizárólag a kamionjuk mélyén figyelik (sokszor a telemetriai információk egyenesen a messze lévő gyárba is mennek).

Mindenható race control

A nem mindennapi dolgokra képes kamerarendszerről már esett szó, azonban a versenyirányítás feladata természetesen itt még nem ér véget. Az egyéb rendezvényeken a race control szobából történik a startoltatás, valamint a boxkijárati lámpa vezérlése. Ottlétünkkor mindez kézi üzemmódra volt állítva, de a Forma–1 során automatikus szekvenciák alapján működik a dolog.


A kamerakezelő rendszer

Két számítógép van, ami a hazai versenyigazgatóság igazi ékkövét jelenti. Az egyik a kamerákat vezérli, de a szoftverén keresztül különféle optikai és egyéb beállítások is eszközölhetők. Ezen a gépen lehet továbbá visszakeresni egy adott nézőpont adott időszakban történt eseményeit -- akár lassítva, kockázva, ahogy éppen a szükség hozza. Ez megjelenik egy nagyobb képernyőn is.

A másik érdekességet egy laptopon futó, a világon egyedülálló, saját fejlesztésű jegyzőkönyvező rendszer jelenti. Ez másodpercre pontosan rögzít mindent, ami a versenypályán történik. Ezt Zettner úr, jelentősebb eseményeken pedig az asszisztense kezeli. Pár kattintás alatt gyakorlatilag bármilyen információ (sárga zászló, annak oka, versenyzőkre vonatkozó büntetés, ismételt rajt, eső a pálya egyik részén, stb.) megjeleníthető rajta, s egy nagyobb képernyőn mindez a jelen lévő FIA-sok számára is látható. Példának okáért, ha a 8-as posztnál a 15-ös rajtszámú versenyző kicsúszott és némi olajat hagyott a pályán, a szoftver egyszerű kezelhetőségének hála szinte azonnal jegyzőkönyvezhető az eset, valamint a későbbiek folyamán egyszerűen visszakereshetővé válik. Colin is ezek alapján küldi le az információt a csapatokhoz (a boxutca fölött ülünk ugyebár a célegyenes mentén).


A jegyzőkönyvező rendszer

A magyar stáb
Természetesen a Hungaroringnek saját rádiórendszere is van. Egy Forma–1-es rendezvényen összesen 70-80 főről van szó, akik mind egy csatornán kommunikálnak. A világon másutt mindenütt szétdarabolják ezt a rendszert is, ennek azonban Zettner Tamás szerint csak hátránya van: az egyik csapat nem tudja, mire készül a másik, pedig teljes összhangban kell dolgozniuk.

A hungaroringi rádiózás speciális szabályainak megfelelően 5 másodpercnél hosszabb közlendő nincs, bizonyos rövidítések így szükségessé váltak. Egy csomó feladatot úgy old meg a hazai csapat, hogy az FIA-sok hüledeznek, hogyan sikerült egy olyan problémán 20 másodperc alatt úrrá lenni, ami a világ más pályáin hosszú perceket vesz igénybe.
Az események kategorizálva vannak a szoftverben: pályaelhagyások, megpördülések, műszaki hiba, előzések, boxkijárati záróvonal átlépése, egyéb szabálysértések, etcetera-etcetera. Az ikonszerű elrendezésnek köszönhetően a másodperc törtrésze alatt minden esemény betáplálható, és természetesen tetszőleges további információ megjeleníthető, akár megjegyzésekkel kiegészítve. Ha a Wi-Fi hálózat kiépül, ezen a rendszeren keresztül különféle üzenetek küldhetők majd a csapatoknak, de az is elképzelhető, hogy -- természetesen szűrt információk formájában -- a nézők is élőben követhetik majd az eseményeket laptop vagy PDA segítségével.

A jegyzőkönyvező rendszer beüzemelése egy újabb pont volt, amin az FIA-sok álla leeshetett. Egy ideig Zettner úrék versenyeztek, ki a gyorsabb: Colin az élőkép figyelésével vagy ők a bejegyzés rögzítésével – kivétel nélkül "hazai" győzelem született. Érdekesség, hogy Charlie Whiting mindeközben csinálgatja a saját kis jegyzőkönyvét is, méghozzá Wordben Ebben csak a fontosabb események szerepelnek, pl. hol esett ki autó, milyen beavatkozás volt szükséges az eset kapcsán. Zettner úrtól pedig a nap végén megkapja a teljes jegyzőkönyvet, jóval bővebb tartalommal, azaz minden eseményt másodpercről másodpercre.


Visszakeresett esemény

Az időmérés

A race control szobában egy nagyobb képernyőn jelennek meg az időeredmények. Maga az időmérés transzponderes alapon működik, azaz egy-egy jeladó van a járműveken, amikhez egy rajtszám, név, csapat és nemzetiség van hozzárendelve. A pályán jelfogók találhatóak, amik tulajdonképpen egyszerű hurkok: elindul egy rézkábel az aszfaltcsík egyik oldalától keresztbe a másikig, 30 centit előremegy, majd visszajön. Amikor a jelfogó fölött elhalad a jeladó, a képernyőn azonnal megjelenik a mért információ.

Ilyen hurokból (úgynevezett loopból) aztán annyit lehet telepíteni, amennyit éppen a költségvetés elbír. Vannak pályák, ahol rendszeres tesztek zajlanak (Paul Ricard, Jerez, stb.), rajtuk akár kétszáznál is több loop található. Ezekre azért van szükség, hogy tudják a csapatok, melyik kanyarban, hol lehetne még javítani az időeredményen, mi lett egy adott beállítás valódi hatása, de az autók (vagy motorkerékpárok) pillanatnyi helyzete is nyomon követhető. Szoftveresen aztán könnyen megoldható, hogy azonnal riasszon a rendszer, ha egy jármű megállt vagy túlságosan lelassult.


Időmérés, ahogy a versenyigazgató látja

A magyar pályán a három szektoridőt mérik, valamint fontos még a boxbejárati és a boxkijárati hurok (ki van éppen a pályán és ki a boxban). A csapatoknál, a boxaik előtt az aszfalton fémfóliák fekszenek, amolyan érzékelő "leffentyűk". Amikor a versenyautó fölöttük van, zárják az áramkört, elinduláskor pedig nyitják -- innen lehet tudni, ki mennyit töltött a boxban. A korai rajt-érzékelő (kiugrásfigyelő) berendezés szintén be van építve az aszfaltba (ugyebár csak a piros lámpák kialvása után mozdulhat meg az autó, igaz, van pár ezred-másodpercnyi tűréshatár). A "sebességcsapda" ugyanígy működik, miután mérhető, hogy két meghatározott pont között mennyi idő alatt (azaz milyen sebességgel) tette meg az utat a versenyző.


Boxkiállás

A mai autókban már GPS is helyet kapott, ezt éppen az idei Hungaroringen vetette be élesben az FIA. A számos kamera mellett ez egy újabb kiegészítő eszköz a kocsikban, de csupán néhány grammnyi pluszteherről van szó. Segítségével centiméteres pontossággal lehet tudni, hol jár az autó, de időmérésre ez a rendszer nem alkalmas, miután a GPS tízezred-másodperces pontossággal egyelőre nem képes mérni. A GPS-információ egyébként nem a csapatokhoz érkezik, hanem a központba, s ha esetleg valami elkerüli a sportbírók figyelmét, a GPS-adatokat megjelenítő grafikus képernyőn azonnal észlelhető, ha egy autó nem abban a pozícióban van, ahol lennie kellene (áll a bukótérben, esetleg csak elhagyta a pályacsíkot).

Ez a rendszer már arra is alkalmas, hogy a versenyző számára a zászlójelzések mellett egy, a látóterében elhelyezett LED piros, sárga vagy kék fénye segítségével információt közöljön. Például, ha versenyfutam alatt az egyik versenyzőt egy gyorsabb lekörözni készül, a LED kék fénnyel figyelmeztet. Ennek ugyanaz a jelentése, mint a kék zászlójelzésnek: gyorsabb versenyző követ, a lehető leghamarabb engedd előzni! Ugyanígy, egy súlyosabb esetben, ha az edzést meg kell szakítani, a LED is figyelmezteti a versenyzőt a piros zászlós szituációra. Mindezek az információk (adott esetben utasítások) a race control informatikai rendszeréből indulnak ki, vagyis a csapatok nem tudnak hozzáférni.


A kenguru-tévé

Zárásként megjegyzendő, hogy a nézők igényeit messzemenőkig kiszolgáló vadonatúj eszköz, az Amerikában már bejáratott kenguru-tv az idén debütált az F1-lelátókon. Ez gyakorlatilag egy teljesen digitális elven működő tévészolgáltatás, ami kizárólag a pálya területén fogható. A jegyáron felül egy bizonyos díj fejében az emberfia tenyérnyi készüléken láthatja az eseményeket, méghozzá tetszőleges kamerapozícióból. Nem elhanyagolandó tényező, hogy -- a digitális televíziózás szolgáltatásait kihasználva -- a futammal kapcsolatos bárminemű információ (köridők, pilóták közötti különbségek, kiesettek listája, stb.) előhívható a kijelzőn. Ez tehát a jelen, a jövőben pedig mindez már a háztartásokban is elérhető lesz.

Véleménye van?

A Beckhoff ultrakompakt, C6025 típusú ipari PC az Intel Core i processzorcsalád nagy számítási teljesítményével rendelkezik, ventilátor nélküli, kisméretű kivitelben. A rendkívül alacsony fogyasztású, új Intel Core i U processzorok teszik mindezt lehetővé.

a címlapról

Hirdetés

Csúcstechnológia pár koppintással: ezt tudja a Huawei nova 9

2021. december 1. 23:32

Manapság egyre-másra jelennek meg olyan új mobilok, amelyek hihetetlen funkciókat ígérnek, de ezeket szinte műszaki diplomával lehet csak előcsalogatni. A HUAWEI nova 9 igazi ereje abban rejlik, milyen egyszerű előcsalogatni a mobil tudását.