Bemutató: az Office 12 első bétája
Már közel húsz év telt el az első Microsoft Office alkalmazások megjelenése óta. Az első Office szoftverek még a Windows 1.0 megjelenése előtt érkeztek és megoldást kívántak nyújtani a leggyakoribb irodai feladatokra.
Akkor még egészen másképp nézett ki az irodai szoftverek, eszközök és megoldások piaca: a számítógép sok helyen az írógéppel és a papír-központú folyamatokkal versenyzett. Azóta az írógépet már sikerült maga mögé szorítania a számítógépnek; a papír központúság esetében ez már közel sem mondható ki ennyire egyértelműen, de a printerek például kétségkívül meghódították az irodákat -- talán ez is az egyik oka annak, hogy a teljesen papírmentes iroda még mindig nem valósult meg a legtöbb cégnél.
Egy kis történelmi áttekintés
Mi is változott az elmúlt több mint húsz év alatt? Cégek és termékek jöttek-mentek, fokozatosan rendeződött át a piac. Az első évtizedben a Microsoft Office, a WordPerfect -- amit később a Corel megvásárolt, aki saját maga is részese volt az irodai és grafikai piacnak saját termékcsaládjával -- és az IBM Lotus programcsomagja csapott össze; később egyre inkább előtérbe kerültek a nagyobb multik termékei mellett a nyílt forrású, gyakorta ingyenes megoldások is, mint például az OpenOffice.org is. Mindeközben a cégek termékei folyamatosan versenyeztek egymással árban, üzleti modellben, marketingben és természetesen funkciókkal. Ma már ott tartunk, hogy a teljesen internet-központú irodai és vállalati megoldások is kezdenek körvonalazódni a Microsoft és a Google háborújának eredményeképpen.
Az első évtized bőven elégnek bizonyult arra, hogy az irodai szoftvercsomagok alkalmazásaiban minden szükséges, sokak által kihasznált funkció megjelenjen, és egyre kényelmesebbé váljon. Ha például megnézzük a Wordöt, vagy az Excelt, láthatjuk, hogy az elmúlt közel 5-10 év alatt nem sok világrengető újdonság került bele, vagy ha mégis, nem gyakran használjuk azokat, vagy annyira el vannak rejtve egy menü mélyén, hogy nem is tudunk róluk. Az elmúlt évtizedben az irodai programcsomagok megpróbáltak túllépni az alapalkalmazásokon (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentáció-készítő, levelezés), hogy azokat további, főként nagyobb vállalati környezetekben használható megoldásokkal egészítsék ki.
Ekkor indult el a harc a teljesen papírmentes irodáért, ami egyszerre célozta a webet és az általános célú dokumentumkezelést (webszerkesztő alkalmazások, webszerverek, ECM -- Enterprise Content Management rendszerek), és a csoportmunkát (levelezés, portálok, online kollaboráció, EPM -- Enterprise Project Management). Eközben is folytatódott az alapalkalmazások fejlődése is: egyre nőtt a beépített funkciók és szolgáltatások száma, és ma már kezd egyre jobban elmosódni a határvonal az irodai alkalmazások, valamint a készen kapható, vagy saját fejlesztésű üzleti szoftverek között. Ennek részben az az oka, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektet a Microsoft az üzleti intelligencia megoldások támogatására, és az ezzel kapcsolatos technikákat nem csak a fejlesztők számára emészthető SQL Serverben és a Visual Studióban, hanem egyre inkább az Office termékeiben is kényelmesen el lehet érni.
Az új Office felülete
A Microsoft a jövőre megjelenő, következő generációs Office termékcsaládjával megkísérli új alapokra helyezni az irodai informatikai megoldásokat, és az új funkciók mellett jelentős mértékben javítani kívánnak a szoftverek kényelmességén, ezáltal növelve az irodai produktivitást. A Microsoft az elmúlt évek során rengeteg energiát ölt abba, hogy meghatározza, mire van szükségük az embereknek mindennapi munkájuk során, és számtalan funkciót épített bele az Office termékcsalád alkalmazásaiba. Azonban az Office 2003 elkészítése után született elemzések rámutattak, hogy az emberek többsége olyan új funkciókat szeretne látni az Office termékekben, amik már eleve megtalálhatóak bennük, csak éppen nem tudnak róla, mert nem találják meg azokat a menük és gombok egyre növekvő dzsungelében.
Ekkor döntött úgy a Microsoft, hogy szakít a közel évtizedes múltra visszatekintő felhasználói felülettel, és egy radikálisan újat épít a helyére. Az egyelőre Office "12" kódnévre hallgató szoftver megjelenésében elsőre igencsak újszerű és meglepő, azonban pár nap gyakorlás után egyértelműen kényelmesebben és sokkal gyorsabban használható, mint elődei.
[oldal:Új felület]
Az első szembetűnő változás az eszköztárak átalakulása, és a menüsor teljes eltűnése: az Office 12-ben egyetlen eszköztár található meg, és annak mérete, helyzete sem változtatható meg, azonban azon mindig azok a funkciók találhatóak meg, amikre éppen az adott helyzetben a leginkább szükségünk lehet. A menüsor helyét néhány fül vette át, amik segítségével jelezhetjük, mit is szeretnénk éppen tenni dokumentumunkkal: szerkeszteni a tartalmát, beszúrni egy képet vagy objektumot, illetve átnézni a mások által készített változtatásokat. Az eszköztáron a gombok és a legördülő menük nagyobbak, kényelmesebben kezelhetők lettek, és számos olyan eszközt is megtalálhatunk rajta, amik eddig csak almenükben és dialógusablakokban voltak megtalálhatóak.Az eszköztár egyes esetekben az általános füleken kívül bővülhet egy speciálissal is, ami az éppen aktuális feladatunkkal kapcsolatban kínál további funkciókat: táblázat esetében például annak formázásában és szerkesztésében kapunk segítséget az Office-tól. Ez a megoldás nem teljesen újszerű, hiszen már a Corel szoftvereiben, például a CorelDrawban már nagyon régóta találkozhatunk kontextus-függő eszköztárakkal, azonban ennek a megoldásnak az átvétele és tovább tökéletesítése jelentősen megkönnyíti az Office használatát is.
Ugyancsak újdonság, hogy nem kell minden egyes módosítást ténylegesen elvégeznünk, és ha nem tetszik visszavonnunk azt: az automatikus előnézet funkció segítségével amint elhúzzuk az egeret egy formázást befolyásoló opció fölött, azonnal láthatjuk, milyen hatással lesz az aktuális szövegrészre. Ha a betűk listájában nézelődünk, rögtön láthatjuk, hogyan néz ki az új betűtípussal a szöveg, vagy milyen, ha pár ponttal növeljük a méretét, ellátjuk egy effekttel, vagy megváltoztatjuk a stílusát. Ez a funkció jónéhány felesleges kattintástól kíméli meg a felhasználót, és lényegesen felgyorsítja a dokumentumok szépítését.
Az Office 12-ben gyakorlatilag szakítottak azzal a koncepcióval, hogy a menükben csak gombok és legördülő listák lehetnek, és az egyes funkciókhoz egysoros, szöveges segítség tartozhat csak a felületen. Mivel a fejlesztők keze már nincs megkötve, mindig az adott cél elérésére leginkább kézenfekvő megoldást választhatják. Elég meghökkentő elsőre, hogy a legördülő menük közel sem a megszokottak: tartalmazhatnak mini-eszköztárakat is, amik még kényelmesebbé tehetik a legtöbbet használt funkciók elérését -- például ha szövegen hozzuk elő a menüt, akkor megjelennek a betűformázáshoz használható eszközök is.
Az már csak hab a tortán, hogy az új eszköztáron nem csak legördülő menük, hanem teljes, gördíthető listák is lehetnek, ami azért előnyös, mert egyszerre több elemét is láthatjuk az eszköztáron, ami segít abban, hogy gyorsabban tudjunk választani a szomszédos elemek közül. Könnyebben kaphatunk segítséget is: amint egy adott gomb vagy eszköz fölé visszük az egeret, most már sokkal részletesebb információt olvashatunk az adott funkcióról, ráadásul azonnal láthatjuk, milyen billentyűkombinációval érhető el. Az alt gomb lenyomásával is azonnal megjelenik minden gombon az a betű, amivel az adott funkció elérhető.
Az egyedüli menü, ami megmaradt a felületen szinte változatlan formában, az a Fájl menü. Továbbra is innen menthetünk és olvashatunk be állományokat, exportálhatunk vagy importálhatunk, és innen érhetjük el a dokumentum tulajdonságait is. A fájl menü egyes pontjai azonban már jelentősen megváltoztak, sokkal bőbeszédűbbek, mint korábban. A státuszsor is átalakult: most már lehet megváltoztatni, hogy éppen milyen nagyítással nézzük a dokumentumunkat, és azonnal látszik az is, hogy hány szóból áll az állomány. Innen van lehetőség az aktuális nyelv átállítására és a makrók futtatására is.
Az Office 12 első bétájában érezhető, hogy be akarták mutatni, milyen sokféle lehetőséggel bővíthető a felhasználói felület, azonban még nem végleges, hogy melyik funkciót hogyan lehet majd elérni. Jelenleg sokszor véletlenszerűnek hat, hogy melyik legördülő menükön milyen mini-eszköztár jelenik meg, vagy hogy melyik funkciókhoz jelenik meg kontextus-függő eszköztár. Az automatikus előzetes sem mindenhol működik, bár a végleges verzióban ez feltehetően változni fog még. Olyan funkciók is akadnak, amiket jelenleg sehonnan sem lehet egérrel elérni, csak a régebbi billentyűkombinációval -- még szerencse, hogy minden korábbi billentyűkombináció változatlanul működik.
Az új Office felületének változásai miatt nagyon nehéz eldönteni, hogy az egyes előtérbe került funkciók újdonságot jelentenek-e, vagy eddig is megtalálhatóak voltak egy menü mélyén, vagy egy elvarázsolt billentyűkombinációval. Az azonban biztos, hogy egy-két gombnyomással olyan látványos dokumentumokat lehet készíteni, amire eddig vagy egyáltalán nem volt lehetőség, vagy csak több menü és dialógusablak részletes átböngészése után.
Egyelőre meglepő, hogy az új felület az Office 12 beta 1-ben csak a Word, Excel, PowerPoint, Access alkalmazásokban látható; az összes többi program továbbra is a korábbi menü és eszköztár-alapú megoldást alkalmazza. Kérdéses, hogy a végleges változatban is így lesz-e, azonban feltehetően nem, mivel ez nagyban növelné az egyes alkalmazások között inkonzisztenciát, és nagyon kényelmetlen lenne megszokni az ennyire különböző felületeket. Az is várható, hogy a Publisher, a FrontPage helyét átvevő SharePoint Desinger, valamint az Outlook, a Visio, a Project és a OneNote is követni fogja a kezdeti négy alkalmazás példáját, és hamarosan új felületet kap -- remélhetőleg ez nem csak a 13-as Office verzióban fog bekövetkezni.
[oldal:Új funkciók - Word, Excel]
Valamennyi Office alkalmazás szempontjából jelentős újdonság, hogy csakúgy, mint a következő generációs Windows, a Vista esetében, az Office bináris állományai is (pl. exe és dll fájlok) teljesen nyelvfüggetlenek lesznek. Ez több előnnyel is jár: egyrészt sokkal egyszerűbbé válik a javítások elkészítése és telepítése, hiszen nem kell minden nyelvhez külön javításokat elkészíteni, valamint könnyebben telepíthető lesz egy gépre több különböző nyelvű Office, mivel azok csak az alkalmazásokban előforduló szövegekben különböznek egymástól. Ugyan a Microsoft hivatalosan még nem erősítette meg, de várhatóan elérhetőek lesznek az Office alkalmazások 64 bites változatai is, ami figyelembe véve, hogy mennyire számításigényes szoftverekről is beszélünk, nagyon jó lépés lehet az újabb hardverek tulajdonosai számára.Word
A Word következő változatában nem csak a felület újul meg jelentősen, hanem sok olyan képesség is megjelenik, ami jelentősen meggyorsítja a mindennapi munkát. Az egyik leggyakoribb problémára, hogy megjegyzéseket, és a végleges dokumentumba nem való módosításokat felejtünk, egyetlen gombnyomással megoldást kapunk a File menü Finish menüjében, ahol a Word kielemzi, hogy mik azok az összetevők, amiket várhatóan nem szeretnénk bennefelejteni a dokumentumban, és lehetőséget ad mindezek eltávolítására is.
Végre lehetőség van a Word bővítményeit egy központi, könnyen elérhető dialógus ablakról konfigurálni, ahonnan a letiltott modulok listája is elérhető. Eddig, a korábbi Office verziókban ez -- egészen rejtélyes módon az about ablakból volt elérhető. Javítottak a dokumentum-korrektúrázás lehetőségein, és vizuálisan is sokkal kényelmesebb javítani mások irományait.
Rengeteg új kontextus-függő eszköztár jelent meg a Wordben, így például a fejléc és lábléc szerkesztésekor valamennyi gyakran használt funkció azonnal megjelenik az ablak tetején, nem kell különféle menükben keresgélnünk. Ugyanez a helyzet a táblázatok, képek, diagramok és referenciák esetében is. Az eszköztáron elérhető az új stílusválasztó menü is, ami egymás mellett egyszerre több stílust is megjelenít; természetesen itt is működik az automatikus előnézet, vagyis pillanatok alatt megnézhetjük, hogy melyik stílus néz ki a legjobban a dokumentumunkban. Megújult az egyenletszerkesztő is, ami további kényelmi képességekkel bővült, csakúgy, mint a dokumentumok új olvasási nézete -- bár ez utóbbi még közel sincs végleges formában, például olvasási nézetben a Word ablaka teljes képernyős, és sehogyan sem mozgatható, mivel még az ablak hagyományos fejléce sem látszik, de várhatóan ezen hamarosan javítanak.
Mind a Word, Excel és PowerPoint alkalmazásokban elérhető egy jelenleg IGX ábrának nevezett funkció, ami a folyamat és kapcsolati diagramok rajzolását teszi egyszerűbbé. Az IGX ábrák gyakorlatilag teljesen hagyományos, listaszerű felsorolásból indulnak ki, azonban azt egészen más formában jelenítik meg, például egy 5 lépésből álló folyamatábraként, vagy bármilyen diagram formájában, ahol az egyes elemek egymáshoz képest előre meghatározott pozícióban találhatóak. A megoldás előnye, hogy egyszerűen egy új elem hozzáadásával bővíthetjük az ábrát, és nem kell nekünk kézzel átrajzolnunk a diagramot, minden szükséges módosítást elvégez a Word. Természetesen ugyanígy törölhetünk és másolhatunk is elemeket egyik listából a másikba, a lista megjelenítése gyakorlatilag teljesen független a lista elemeitől. Várhatóan ez a végleges verzióban a kevéssé beszédes IGX diagramnál szebb nevet fog kapni, és lehetőség lesz saját diagramsablonok készítésére is.
Excel
Az Excelben minden lényeges adatkezeléssel kapcsolatos funkción javítani. Az Excel most már akár egymillió sort és 16 ezer oszlopot is képes kezelni, ami jelentősen növeli az adatfeldolgozás lehetőségeit a leginkább számításigényes környezetekben is. Az Excel szorosan integrálódik az SQL Server 2005-tel, és képes megjeleníteni az adatbázis-szerver teljesítménymutatóit (KPI, Key Performance Indicator) és az OLAP kockák legújabb tulajdonságait is. Mindkettő nagy segítséget nyújt az üzleti döntések meghozatalának informatikai támogatásában, amit további függvények, és ezek kényelmes elérhetősége egészít ki. Teljesen átalakult az adattáblák kezelése, szűrése is, ráadásul amennyiben az aktuálisan kijelölt adattábla fejléce már nem látszik az ablakban, akkor annak fejléce az Excel oszlopai között látható, aminek köszönhetően a hosszú listák áttekintése is egyszerűbbé válik.
Látványos és könnyen használható újdonság a feltételekhez kötött formázás, amivel a kijelölt adatsorok az adatok egymáshoz képesti nagyságának függvényében különféle színekkel láthatóak el. Ez ugyan egy meglehetősen egyszerű képesség, azonban hihetetlenül gyakran van szükség arra, hogy gyorsan lássuk, melyek azok a mezők, ahol az adatok az átlaghoz képest lényegesen alacsonyabbak, vagy kiemelkedően magasak --például üzleti elemzés során, vagy egy döntés előkészítésekor. A diagramok szépítése is sokkal egyszerűbbé vált a diagramok kontextus-függő menüjével és az egy kattintással alkalmazható gyors-stílusok használatával. Ezen túl arra se lesz feltétlenül szükség, hogy fejből tudjuk az összes formula nevét, mivel a formula-eszköztáron valamennyi elérhető, ráadásul logikusan, kategóriákba szervezve, és mindegyik használatához részletes, könnyen értelmezhető segítség jelenik meg.
Egy külön eszköztár érhető el csak arra, hogy beállíthassuk a kinyomtatandó munkalap méreteit és azt, hogy hogyan szeretnénk több oldalra törni igényeinknek megfelelően. Ugyancsak ezen az eszköztáron van lehetőségünk arra, hogy az egész dokumentum valamennyi munkalapjára alkalmazzunk egy közös sémát: ezzel a dokumentum valamennyi vizuális tulajdonsága egyszerre változik meg. Lehetőségünk van természetesen arra is, hogy az egyes munkalapokhoz vagy azon belül az egyes táblázatokhoz külön vizuális sémát rendeljünk.
Természetesen az új felületen kívül számos újdonsággal találkozhatunk az egyes alkalmazásokban is, valamint megjelenik néhány új program is az Office csomag részeként, és tovább javítanak a különálló szoftverek integráltságán. Sokkal nagyobb hangsúlyt kap a Microsoft szervertermékinek és üzleti alkalmazásainak az Office platformmal történő összekötése is, és immár lehetőség lesz szinte valamennyi Office alkalmazást testre szabni és programozni a .NET keretrendszeren keresztül, megszabadulva a sokak számára kényelmetlen Visual Basic for Applications nyelv nyűgeitől.
[oldal:Új funkciók - levelezés, csoportmunka és egyebek]
PowerPoint, AccessA PowerPoint és az Access is megkapták az Office új ruháját, így felhasználói felületük lényegesen kényelmesebbé vált, mint elődeié. A PowerPointban nagyon sokat segít a logikusan átgondolt felület, és az, hogy bármely változtatás előtt használható az automatikus előnézet, akár az animációkra is. Az IGX diagramok itt is elérhetőek, ami nagy segítség, mivel általában innen szokott a dinamikus kapcsolati és folyamatdiagramok használatának lehetősége a legjobban hiányozni.
Az Access ismét egy fokkal közelebb került a SharePointhoz. Az Access azon kívül, hogy egy nagyon könnyen kezelhető, kliensoldali adatbázisok elkészítésére alkalmas eszköz, már a 2003-as változatában szorosan összekapcsolódott a SharePointtal, és meg lehetett vele oldani, hogy a SharePoint listáit összeköthessük egy kapcsolt Access-es táblával, aminek módosításai vissza is vezetődtek a SharePoint listába. Most már arra is lehetőség van, hogy eleve Accessben hozzunk létre egy SharePoint listát (legyen az akár kapcsolatokat, eseményeket, vagy testreszabott sorokat tartalmazó lista) egy tábla képében, vagy egy meglévő adattáblát lássunk el a SharePoint listák képességeivel.
Az Access adatbázisokat most már nem csak SQL adatbázisokká, hanem SharePoint adatbázisokká is átalakíthatjuk az Upsize varázslóval, ami szintén jelzi a SharePoint integráció mértékét. Arra is lehetőségünk van, hogy nulláról létrehozzuk a leggyakrabban használatos adatbázis-struktúrákat, például könyvek listáját, vagy egy ügyfélnyilvántartó rendszer alapjait.
InfoPath, Publisher, Project, Visio
Ez a négy alkalmazás az első bétában nem sok észrevehető újdonsággal szolgált, vagy legalábbis nem sikerült észrevennünk őket. A Projectben vizuálisan kicsit másképp, szebben jelennek meg az ütemtervben az aktivitások, a Visioban lehetőség van egységes témákat alkalmazni a diagramokra, a Publisherben pedig még több kiindulásnak használható sablon található meg.
Nagyobb újdonságot egyelőre egyedül az InfoPath-ban találhatunk, ugyanis az űrlapok testreszabhatóságának javítása mellett végre lehetőség van arra, hogy az űrlapokat e-mailben is el tudjuk küldeni, és azt közvetlenül az Outlookon keresztül ki lehessen tölteni, valamint az is megoldható, hogy az űrlap a weben is elérhetővé váljon, anélkül, hogy külön kliensszoftverre lenne szüksége az azt kitöltő felhasználónak. Ehhez azonban az InfoPath szerveroldali összetevőjére is szükség lesz, ami a jelenlegi információk alapján Forms Server névre hallgat, azonban jelenleg nem része az első bétában megtalálható alkalmazásoknak.
Outlook
Az Office 12 Outlookja a feladatkezelés és az időbeosztás terén nyújt sok újdonságot, valamint ismét szorosabbá vált a SharePointtal történő integrációja, és gyorsult a levelek közti keresés. Most már lehetőség van arra is, hogy az Outlookot RSS olvasóként használjuk, és a végleges változat várhatóan képes lesz a naptárak iCal formátumban történő szállítására. A Microsoft az RSS kiterjesztéseként megkezdte az SSE (Simple Sharing Extensions) szabvány bevezetését is a levelező-szoftverébe, ami a különféle listák (például naptárak, feladatok) közötti szinkronizációt oldja meg, így például kényelmesebben megoldhatóvá válik a család valamennyi tagjának személyes naptárának központosított szinkronizációja, vagyis mindenki láthatja, mikor elfoglaltak szerettei.
Az Outlook új naptára és feladatkezelője sokkal plasztikusabb, szebb lett, és jónéhány új képességgel is bővült. Valamennyi beérkező, vagy kiküldött levél esetében beállítható, hogy mikor szeretnénk vele foglalkozni (ha van vele valami további teendő), aminek következtében automatikusan megjelenik egy feladat a feladatlistánkban, valamint a naptárunkban is azon a napon, amikor vissza akarunk rá térni. Azt is megoldhatjuk, hogy az így felvett feladatokat a naptárban tényleges elfoglaltságként is megjelenítsük, ehhez mindössze rá kell húzni a feladatot a naptár megfelelő helyére, és meg kell adni, mennyi időt fogunk eltölteni vele. Nem csak a naptár segít abban, hogy lássuk és rendszerezzük a feladatokat, hanem az új feladat-nézet is, ami a leveleink mellett is megjelenhet, jelezve, mik a következő feladataink az adott napra, illetve mit sikerült már elvégezni közülük.
Ezen kívül újdonság, hogy több, egymás mellett megnyitott megosztott naptárat vizuálisan is összefésülhetünk, ami sokat segít abban, hogy átlássuk, melyek azok az időtöltések, amin a kiválasztottak mindannyian részt vesznek, vagy hol vannak olyan üres helyek, amikorra egy megbeszélést érdemes lehet beütemezni. A levelek most már nem csak egyszerű színes zászlókkal láthatóak el, hanem megadhatunk saját, elnevezett kategóriákat is, amikhez természetesen a kényelmesebb átláthatóság kedvéért színt is rendelhetünk. Szintén újdonság, hogy egy levél egyszerre akár több kategóriába is tartozhat.
A SharePoint listák, amiket megjelenítünk az Outlookban (kapcsolatok, naptárak) most már kétirányú szinkronizációval vannak felruházva, vagyis amit az Outlookban módosítunk rajtuk, az automatikusan átíródik a SharePoint oldalakon is -- ezzel érdemes nagyon óvatosan bánni, mivel ennek használatával könnyedén törölhetünk egy központi listából, még ha nem is állna eredetileg szándékunkban. Az Outlook képes megjeleníteni InfoPath űrlapokat is, valamint kifejezetten látványos, hogy a levelekhez csatolt állományok jelentős részét (például képek, Office dokumentumok) képes a levél felületén megjeleníteni, anélkül, hogy ahhoz külön alkalmazást kellene nyitni.
A FrontPage új ruhája: a SharePoint Designer
Az Office FrontPage névre hallgató alkalmazása korábbi formájában a jelek szerint megszűnik létezni, és ahogy már a 2003-as Officeban már várható volt, különválasztják két külön termékbe a SharePoint oldalak szerkesztésének, és az általános weboldalak készítésének lehetőségét. Az Office részeként a SharePoint Designer nevezetű alkalmazással találkozhatunk, ami kifejezetten a csoportmunkára kihegyezett oldalak szerkesztésére és testreszabására készült.
A hagyományos weboldalszerkesztő funkciók ezentúl az Expression Studio részeként, a 2006 végén megjelenő Expression Studio Web Designer alkalmazásban lesznek újra megtalálhatóak. A komolyabb weboldalak készítésére pedig a Visual Studio, és az ingyenes Visual Web Developer fejlesztőeszközök lesznek alkalmasak. Az Expression Studio a Microsoft első lépése abba az irányba, hogy megvesse a lábát a professzionális grafikus szoftverek piacán, és egyértelmű alternatívát kíván nyújtani az Adobe, és az Adobe által frissen megvásárol Macromedia szoftvereivel szemben, mint például a Photoshop, az Illustrator, vagy éppen a Flash. Az Expression Studio család tagjai szoros integrációban lesznek a Vistában debütáló WinFX prezentációs rétegével is, és lehetőség lesz az elkészül animációkat, képeket, oldalakat és felhasználói felületeket XAML-ben is elmenteni, ami valamennyi új generációs alkalmazás és weboldal alaptechnológiájává fog válni az elkövetkezendő évek során.
OneNote, Groove
A OneNote az Office 2003-ban jelentkezett elsőként, és abban kívánt segítséget nyújtani, hogy a mindennapi jegyzetelést a számítógépen keresztül is meg lehessen valósítani, anélkül hogy feleslegesen pazarolnánk el papírt, és hogy könnyen újrahasználhassuk azokat a jegyzeteket, amiket egyszer már "papírra" vetettünk. Az új OneNote lehetőséget ad arra, hogy könnyedén megosszuk másokkal jegyzeteinket, valamint az is megvalósítható, hogy egy jegyzettömbbe egy időben egyszerre ketten, vagy többen is írhassanak, csakúgy, mint egy valódi papírlapon. A jegyzeteinket ezentúl nem csak szekciókba, hanem akár külön füzetekbe is szervezhetjük, ezáltal még inkább megközelíti a valódi jegyzettömböket.
A Groove korábban nem volt része az Office programcsomagnak, azt a Microsoft idén vásárolta meg a hasonló névre hallgató, csoportmunka-eszközöket készítő céggel egyetemben, aminek egykori vezetője, Ray Ozzie -- aki egyben a Lotus Notes alkotója is -- most a Microsoft egyik informatikai vezetőjeként ténykedik, és ő a felelős a szolgáltatás-orientált gondolkodás elterjesztéséért a Microsofton belül. Az ő nevéhez köthető a Windows Live és az Office Live kezdeményezések kikristályosodása, valamint a szabványokon alapuló, nyitott megoldások támogatása, mint például az RSS, és a rá fejlesztett szinkronizációs technológia.
A Groove maga egy olyan csoportmunkát támogató eszköz, ami ellentétben az Office többi tagjával, és a SharePointtal, nem a tárolás és a hosszú távú adatmegosztást helyezi előtérbe, hanem a valós idejű, közös munkát. A szoftver segítségével olyan online munkaterületeket lehet kialakítani, amin egyszerre többen is dolgozhatnak: írhatnak egymásnak, vagy éppen ugyanazt a dokumentumot szerkeszthetik. A Groove ezen felül képes számtalan olyan képességre is, amire az Office család többi tagja kombináltan alkalmas csak: projektmenedzsmentre, feladatkezelésre, naptármegosztásra.
A Groove továbbá arra is használható, hogy internetes, vagy hálózati könyvtárakat vagy oldalakat le tudjunk szinkronizálni a merevlemezünkre, ami után az internet-kapcsolat és a vállalati hálózat elérhetetlensége esetén is működőképes marad. Ezáltal akár a SharePoint oldalak is leszinkronizálhatóak offline használatra, amire eddig nem adódott kényelmes megoldás. Az, hogy a Groove milyen módon fog integrálódni az új generációs Office csomagba, még többnyire kérdéses, azonban az jól látszik, hogy szinkronizációs, és valós idejű csoportmunka-lehetőségeivel olyan területeket is lefed, amiket az Office eddig elkerült.
[oldal:Új fájlformátumok támogatása]
Alapértelmezett XML formátumokAz Office 12-es változatában a korábbi, bináris dokumentum-formátumokat végleg leváltja az XML-alapú formátum, aminek használata ráadásul már alapértelmezett: az Office alkalmazások az új XML formátumokban próbálnak meg elmenteni minden újonnan létrehozott, vagy régi, bináris formátumú dokumentumot. Természetesen továbbra is lehetőség lesz arra, hogy a korábbi bináris formátumban mentsük el a dokumentumokat, hogy azok kompatibilisek legyenek az 2000, XP és 2003 programcsomagokkal is.
Az új XML formátumok támogatása a korábbi Office rendszerek esetében is meg lesz oldva: egy XML formátumú dokumentum megnyitásakor az alkalmazás jelezni fogja, hogy a dokumentum megjelenítéséhez és szerkesztéséhez szükség van az XML-formátum kezelésének telepítésére. A telepítés végeztével az Office 2000, vagy annál újabb Office csomagok is gond nélkül képesek lesznek használni az új formátumot, és élhetnek annak minden előnyével is.
A Microsoft az önkormányzatok és az állami szervek egyre növekvő nyomására elhatározta, hogy maga is kifejleszti saját, valóban nyílt, szabványos megoldásokon épülő, XML-alapokon nyugvó fájlformátumát. Ma már a Microsoft XML formátuma szabvány képében nemzetközi szervezetek jóváhagyására vár. Ha sikerül elfogadtatni szabványnak az új formátumot, akkor lényegesen csökken a nyílt forrású irodai csomagok lehetősége arra, hogy támadják a Microsoft megoldásait az állami szegmensben.
Az XML formátumnak számtalan előnye adódik: amellett, hogy szabványos, emészthető és könnyedén, platformfüggetlen módon feldolgozható, nagyon könnyen transzformálható is. Az XML állományok egy speciális transzformációs nyelv, az XSLT segítségével gyakorlatilag bármivé átalakíthatóak, így akár weboldalakat, vagy WAP-os oldalakat is készíthetünk meglévő, XML-alapú tartalmainkból. Ennek köszönhetően az XML-ben tárolt dokumentumokhoz pillanatok alatt definiálhatunk egy transzformációt, ami valamennyi, adott sémának megfelelő tartalmunkat ugyanolyan módon fogja megjeleníteni akár a weben, akár máshol.
Ha továbbgondoljuk ennek lehetőségeit, rögtön adódik, hogy a weboldalak és a dokumentumok szerkesztése a jövőben sokkal szorosabban összefonódhat, hiszen elegendő egyszer elkészíteni egy általános, dokumentumból weboldalt készítő transzformációt. A transzformáció pontosan olyan stílusokat és színeket tartalmaz, amilyeneket szeretnénk, és ezek után egyszerűen, akár közvetlenül is módosíthatjuk a weben található dokumentumainkat, az abban bekövetkező módosítások rögtön életbe léphetnek az éles weboldalon is, anélkül, hogy más formátumba kellene elmentenünk azt (például HTML-ben). Azáltal, hogy megmarad a dokumentum XML-ben, a weben lévő dokumentumban továbbra is megtalálható lesz minden olyan információ, ami az adatok felhasználási lehetőségeit, típusát, rendeltetését írja le, és nem degradálódik a webes tartalom egyszerű, mindössze megjelenítésre alkalmas fájllá -- hanem továbbra is szerkeszthetjük azt Excelben, Wordben, vagy akár PowerPointban.
Az XML fájlformátum felépítése
Az új, XML-alapú formátum jelenleg a Word, Excel és PowerPoint alkalmazásokban érhető el, ahol a korábbi .doc, .xls és .ppt kiterjesztések egy x betűvel egészültek ki (.docx, .xlsx, .pptx), jelezve, hogy XML-ben vannak. Ezek az x-re végződő dokumentum-formátumok nem egyszerű XML állományok, hanem tömörített, ZIP fájlok, amik különféle XML és egyéb típusú állományokat tartalmaznak a belsejükben.
A dokumentumok szöveges és adatokat tartalmazó részei XML-ben, míg a csatolt dokumentumok, képek és objektumok natív formátumukban találhatóak meg az új tárolási módszer szerint. A technika előnye, hogy a strukturált adatok XML-ben vannak, aminek köszönhetően kényelmesen programozhatóak, feldolgozhatóak és transzformálhatóak, a képek és csatolt állományok pedig sima másolással kiemelhetőek a dokumentumból, anélkül, hogy egyetlen Office alkalmazást is meg kellene nyitni.
Az új Office dokumentumformátumokban a stílusok, beállítások, témák és sablonok is külön XML fájlokban találhatóak meg, így ezek szintén egyszerű másolással áthelyezhetőek egyik dokumentumból a másikba. Az XML-alapú fájlformátum arra is lehetőséget biztosít, hogy más, szintén ZIP-pel tömörített XML dokumentumokat tároljon el, tetszőleges egymásbaágyazási szintet támogatva. A tömörítés és az XML-ként történő tárolás előnye továbbá, hogy az új formátum átlagosan közel fele akkora, mint a korábbi bináris formátumok, de természetesen ez függ a dokumentum tartalmától, és az abba beágyazott képek, objektumok minőségétől, tömöríthetőségétől is.
A fix oldalkép megtartása
Az Office 12 szinte valamennyi alkalmazásában lehetséges a kész dokumentumokat PDF formátumba exportálni, elmenteni, aminek legnagyobb előnye, hogy megjelenítése teljesen független az adott számítógép printer- és egyéb beállításaitól, kifejezetten egész, meghatározott méretű oldalak megjelenítésében gondolkodik. A PDF formátum tervezésekor kifejezetten törekedtek arra, hogy alkalmas legyen a benne tárolt tartalom nyomdában történő felhasználására is -- vagyis kiemelt figyelmet kapott a színhűség, a színekre bontás, a méretek pontos megtartása és a lehető legszebb görbék, betűk megjelenítése.
Hasonló célokat fogalmazott meg a Microsoft is, amikor elkezdte fejleszteni saját, egyelőre Metro kódnévre hallgató megoldását, ami nagyban hasonlít felépítésében az Office XML-alapú formátumaihoz. Ez is ZIP-pel tömörített, és egyszerre tartalmazza a szöveget és az adatokat XML-ben, a csatolt objektumokat pedig a megfelelő bináris formátumban, azonban ezen kívül képes akár beágyazottan eltárolni a dokumentumban használt betűtípusokat is. Mindemellett a dokumentum tényleges megjelenítését, oldalképét az elsőként a Vistában jelentkező XAML állományokban tárolja el, ami az XML egy speciális dialektusa, aminek több típusa is létezik: külön XAML séma létezik a folyószövegek kezelésére (mint amilyen egy hagyományos HTML dokumentum), és a fix méretű oldalak, ablakok leírására. A Metro ez utóbbit használja, vagyis pontosan eltárolja, hogy az egyes oldalakon minek és hogyan kell szerepelnie -- mindezt pixel pontosan, és olyan színhűséggel, hogy a Metro-kompatibilis nyomtatók minden eddiginél élethűbb képeket képesek előállítani.
Ennek több előnye is lehet a jövőben. A Microsoft gyakorlatilag mindent, ami megjelenítéssel kapcsolatos XAML-ben szeretne tárolni, legyen az egy dokumentum, egy fix méretű oldal, egy animáció, kép, vagy egy felhasználói felület, ami egyben azt is jelenti, hogy nagyon egyszerű lesz az átjárás a különféle programok között. Képesek leszünk arra, hogy egy alkalmazásunk felületét dokumentumként mentsük el, vagy egy dokumentum egy adott oldalát megjelenítsük a weben, vagy alkalmazásunkban anélkül, hogy ahhoz az Office alkalmazásokra lenne szükség. Még nem teljesen világos, milyen felhasználási lehetőségei lesznek ennek az integrációnak, mindenesetre bizonyos, hogy a Microsoft jelentős erőkkel dolgozik minden elképzelhető, ebből adódó előny kihasználásán.
[oldal:Mi várható még?]
Az új Office igencsak nagy dobásnak ígérkezik, amire szüksége is van a Microsoftnak, hogy az egyre gyorsabb ütemben fejlődő, részben nyílt forrású megoldásoknak megfelelő ellenfelet jelentsen. Az Office azonban nem csak a kliensoldalon, hanem a szerveroldalon is jelentős újdonságokat tartogat. Az ugyan még mindig nem teljesen világos, hogy milyen szervertermékei lesznek az Office csomagnak, de az mindenesetre bizonyos, hogy érkezik a Windows SharePoint Services és a SharePoint Portal Server harmadik változata, és a hírek szerint találkozhatunk majd egy Forms szerverrel és egy Excel szerverrel is.Szervertermékek
Ugyancsak szó volt róla korábban, hogy érkezik egy üzleti intelligenciával kapcsolatos szervermegoldás, ami a Biz# néven futott -- ez azonban már meg is jelent, Microsoft Office Business Scorecard Manager 2005 néven. Ennek a szoftvernek az elsődleges célja, hogy a számszerű adatokból olyan kimutatásokat, és mérőszámokat adjon, ami jelentősen gyorsíthatja a döntéshozás folyamatát.
Az új Office szervertermékek központja azonban kétségkívül a SharePoint lesz. A Microsoft IT Forum rendezvényén a SharePoint készítői valamennyi Office szerverterméket egyszerűen "SharePoint szervereknek" hívták, ami jelzi, hogy a csoportmunka-szerver kiterjesztéseként lesznek elsősorban elérhetőek ezek az új megoldások.
Az új felület is sok szempontból jelentős újdonságnak számít, és előrejelzi azt is, hogy a jövő alkalmazásai hogyan is fognak kinézni. Megfigyelhető, hogy mindig az új Office állítja be az asztali Windows alkalmazások felületének trendvonalát, amit a rá következő években mindenki szorgosan igyekszik lemásolni. A Microsoft saját fejlesztőeszközei is hasonlóképpen reagálnak, és az Office után megjelenő változat szinte mindig képes az irodai programcsomag felületének előállítására az újonnan lefejlesztett alkalmazásokban történtő használatra is. A soronkövetkező Visual Studio változat, ami jelenleg Orcas névre hallgat előreláthatólag 2007 elején jelenik majd meg, és ez lesz az az eszköz, amivel a Vistára és az új Officera lehet majd kódolni.
Munkafolyamatok támogatása
Ami még nem látszik az Office 12 bétában, de már gőzerővel dolgoznak rajta, az a munkafolyamatok kezelésére szolgáló Windows Workflow Foundation (WWF) felhasználása. A technológia segítségével az Office szerverek és dokumentumok életciklusa kényelmesen vezérelhető lesz előre definiált, és könnyen módosítható folyamatokkal. A WWF bétája már elérhető a Visual Studióhoz, és már készíthetőek vele munkafolyamatokra épülő megoldások. A Microsoft hosszabb távon mindent a WWF-re fog építeni, így jelenlegi legerősebb folyamat és adatintegrációs szerverét, a BizTalkot is erre az alapra fogja helyezni valamikor 2007 után.
Már régóta nem jelent meg friss verzió a Microsoft jónéhány korábbi szervertermékéből sem, mint amilyen például a Content Management Server, vagy a Commerce Server. Az Office 12 megjelenése körül mindkettőből várható új kiadás, bár a tartalomkezeléssel foglalkozó Content Management Server funkcióinak jelentős része várhatóan a SharePointban lesz megtalálható. Ugyancsak nem sokkal az új Office után érkezik a már kizárólag 64 biten elérhető új Exchange Server is, valamikor 2007 legelején.
Az azonban sok mindent előrejelez, hogy a Microsoft a felsővezetés szintjén, Jeff Raikes irányítása alatt összevonta az üzleti alkalmazásokat gyártó üzletágat, a Dynamics-re átkeresztelt Microsoft Business Solutions-t, és az Information Worker divíziót, ami elsősorban az Office fejlesztését végzi. A jövőben sokkal nagyobb kapcsolat alakul ki az Office és a Dynamics termékek között, és a Microsoft egyre nagyobb figyelmet fog arra is fordítani, hogy az egyes iparágaknak specifikus megoldásokat adjon.
Az iroda jövője
Hasonlóképpen jelentős újdonságot fog jelenteni, hogy ismét elterjedni látszik a hostolt szolgáltatások modellje: például a Microsoft Dynamics CRM 3.0 felhasználónkénti havidíjjal előfizethető, ha a Microsoft partnereinél üzemeltetett szerverre kapcsolódunk rá. Ugyanez a trend figyelhető meg az Office Live esetében, ahol az a végső cél, hogy a kisvállalatok anélkül legyenek képesek az informatika vívmányait használni, hogy saját szervereket és IT személyzetet kellene fenntartaniuk -- helyette a Microsoft és partnerei által üzemeltetett levelező és egyéb szolgáltatásokat használhatják.
Ami még kérdéses, hogy az Avalon, vagy új nevén Windows Presentation Foundation (WPF) miként fog beépülni az új Office verzióba, már ha egyáltalán felhasználásra kerül benne, azonban egyértelmű, hogy az Office is ki tudná használni a felbontásfüggetlen megjelenítés előnyeit. A WPF ugyanis képes arra, hogy főként vektoros alapokon kerüljön ábrázolásra egy dokumentum, vagy egy felhasználói felület, ami így akár rendkívül nagy monitorokon is mérethelyesen látszódhat, és nem mini méretben.
Az Office 12 a jelenlegi információk szerint valamikor 2006 nyár végén készül el, de várhatóan nem fog a Vista előtt megjelenni, csak utána, vagy azzal egyidőben. A második béta ha minden a menetrend szerint alakul, közel egyszerre érkezik a Vista második bétájával, április végén. Az első béta közel három hét használat után meglepően stabilnak bizonyult, csak néha vannak kisebb hibái, és néhol még hiányoznak egyes funkciók. Ez pedig meglehetősen kellemes csalódás, mivel még elég messze van a végleges verzió megjelenése.
Véleménye van?