Szerző: Bizó Dániel

2005. október 12. 12:10:32

Word helyett használhatsz Writert: itt a StarOffice 8

A szövegszerkesztés, táblázatkezelés vagy egy előadás összerakása egyet jelent a Microsoft Word, Excel vagy PowerPoint alkalmazásokkal. Iskolákban, munkahelyeken jogtiszta vagy kalózverzió formában, de többnyire ezek a szoftverek találhatóak, alternatíva nélkül. Alternatíva márpedig van, és egyre jobbak. De biztosan olcsóbbak.

A felhasználók többsége számára a szövegszerkesztés, a táblázatok létrehozása, vagy egy előadás összeállítása világszerte egyet jelent az irodai szoftverek piacát gyakorlatilag egyeduraló, 90 százalékos piacrészesedés felett rendelkező Microsoft Office valamelyik verziójának elindításával. Választás lehetősége sokszor fel sem merül, hiszen nagy eséllyel talán sosem hallottak alternatív alkalmazásokról.

Bevezető

Az elmúlt években a nyílt forráskódú szoftverek meglehetősen látványos fejlődésének lehettünk tanúi. A teljesen szabadon, ingyenesen hozzáférhető vagy akár tovább is terjeszthető szoftverek létezésének és fejlettségének köztudatba kerülését az olyan felhasználói programok segítik elő leginkább, mint a Mozilla és Firefox böngésző, a Linux operációs rendszerek, vagy az OpenOffice.org irodai alkalmazáscsomag, melyekkel egyre többen szereznek tapasztalatot. A szakmai sajtónak is egyik kedvelt témájává váltak, hiszen az állóvíz felkavarásával számtalan sztorilehetőséggel szolgáltak és szolgálnak a belátható jövőben is.

Az alternatíva ismerete egy szükséges, azonban messze nem elégséges feltétele a váltásnak. A Microsoft Windows platformja és Office szoftverei olyan mértékben terjedtek el, hogy gyakorlatilag kvázi szabványnak tekinthetőek PC-felhasználók számára. A kihívók számára, tetszik vagy sem, az elsődleges feladat az átállás pénz, idő és tanulásbeli költségeinek minimalizálása vagy akár teljes megszüntetése kell, hogy legyen. Hiába rejteget jobb, kifinomultabb lehetőségeket például egy szoftver microsoftos megfelelőjénél, ha mindez merőben újszerű grafikus felülettel párosul. Az eredetileg elcsábítani akart felhasználók többsége frusztrált lesz, ha nem a már megszokott módon használhatja a szoftvert, így az erőfeszítések visszafelé is elsülhetnek.

A funkcionalitás és felhasználói felület kérdésein kívül, melyeket egyébiránt többségünk részéről az egyszerűség iránti igény jellemez, kulcsfontosságú kérdés a már létrejött, a Microsoft saját fejlesztésű és zárt fájlformátumaiban tárolt információtömeg, dokumentumok garmadájának problémamentes kezelése, azaz a fájlkompatibilitás. De nemcsak saját dokumentumaink gondtalan olvasása és szerkeszthetősége kritikus jelentőségű, hanem a továbbra is Microsoft Office-t használók által termelt, valamint részükre küldött állományoké is.

A nyílt forráskódú OpenOffice.org és a kódbázisára alapozó StarOffice legújabb generációjukkal egyértelműen legfőbb céljukként tűzték ki a fenti kritériumokat. Az OpenOffice.org 2-es verziójának véglegesítése felé halad, jelenleg az RC2 (Release Candidate 2) kiadásnál tart, míg a Sun Microsystems néhány napja mutatta be a StarOffice 8. inkarnációját. A StarOffice 8 angol verziója már letölthető, és dobozos változatban is hozzáférhető, a magyarított pedig október végén jelenhet meg, miután a fordítást ellenőrzik és véglegesítik.

Ebből az apropóból megvizsgáltuk, hogy a Microsoft Office 2003-nál jóval olcsóbbnak ígérkező StarOffice 8 miként váltja be a hozzá fűzött reményeket. A következőkben az irodai programok három legfőbb elemét, a szövegszerkesztőt, a táblázatkezelőt és a prezentációkészítőt vesszük górcső alá. Tesszük ezt főként a hangsúly alapszolgáltatásokra való helyezésével, mivel jelen cikk alkalmatlan minden részletre kiterjedő vizsgálatra, továbbá elsősorban kiindulási alapot szeretnék szolgáltatni.

Szövegszerkesztők

Elsőként a StarOffice Writert és a Microsoft Wordöt hasonlítottuk össze. Ha a Microsoft alkalmazását vesszük etalonnak, akkor azt kell, hogy mondjuk, a Writer első benyomásra nem próbálja túlságosan leutánozni ellenfelét. Sőt a Word sokkal esztétikusabb látványt nyújt, főként, mivel a menük és eszköztárak ikonjai is felveszik a Windows témáját.

Alapbeállításban a Word egyszerűsített menükkel érkezik, azaz sok opció nem látható egyből, hanem csak a leggyakrabban használtak (ezt kezdetben nyilván a Microsoft határozza meg kutatásai alapján). Ez a funkció kikapcsolható, sokak szerencséjére. Ezzel szemben a Writer fordított elvet követ, minden menüpontot elénk tár, amin lehet változtatni a beállításokban.

Talán kötekedésnek tűnhet, de figyelemreméltó különbségek találhatóak az alapértelmezett betűtípusokban is, vagy például a margók beállításaiban is, amelyek a dokumentumok eltérő kinézetét és hosszát eredményezik. Sok helyen a formai követelmények között a Microsoft Word alapbeállításait találjuk.

A Writer főmenüi teljesen, azok tartalma pedig többnyire megfelelnek a Wordben látottakkal. Az elnevezések nem mindig egyeznek, azonban érthetőek. Előfordul, hogy egy funkciót nem ott találunk, ahol a Wordben, ésszerű keresgéléssel azonban pillanatok alatt rábukkanhatunk szinte mindenre. Erre példa az oldalbeállítások, amely Writer alatt nem a Fájl, hanem a Formázás menü alatt kapott helyet, vagy a szövegdobozok, amelyek a Writerben nem láthatóak a Beszúrás alatt, csak a Rajz eszköztárban.


Nagyobb felbontás a képekre kattintva érhető el

A fájlkompatibilitás mértékét elsőként egy viszonylag nagy méretű, 67 oldalas Word dokumentummal vizsgáltuk, amely a formázott szövegen kívül szokásos elemeket tartalmaz: táblázatokat, képeket, grafikonokat. A Writer érezhetően több ideig bíbelődött a megnyitással, ennek az az oka, hogy a .docokat először saját nyelvére fordítja és aztán jeleníti meg, azaz importálja.

A fájl megnyitását követően a dokumentum megjelenése Writerben elsőre teljesen normálisnak tűnik a szöveges részeken, minden formázás, a szöveg terjedelme tökéletesen megfelel a Word alatt látottakkal. Kellemes meglepetés, hogy a felsorolások, listák is ugyanazokkal a jelekkel kerülnek megjelölésre, mint Word alatt, így a kinézet itt is sértetlen marad.


Nagyobb felbontás a képekre kattintva érhető el

Az első eltérés a szövegbe ágyazott táblázatoknál található. Itt ugyanis a Writer által rendereltek általában valamivel kisebb helyet foglalnak, mivel az egyes cellákban a szöveg közelebb esik a cella széléhez, azaz kisebb a margó. Ez hatással van a táblázat egészének terjedelmére ugyan, így az azt követő szöveg elrendezése is változik, de az érthetőség, funkció szempontjából semmilyen csorbát nem szenvednek. Szintén hibátlanul jelenik meg a táblázatok összes formázása, cellák háttérszíne, vagy a keretek is.


Word bal-, Writer jobboldal; nagyobb felbontás a képre kattintva érhető el;

Látványosabb a képeket követő szövegek elhelyezkedése. Míg a képek, grafikonok szokott helyükön és tökéletesen jelennek meg, addig az őket követő szövegtörzs látványos űrrel következik. A probléma igen egyszerű és prózai, a StarOffice a képek horgonyát karakterként importálta. Bekezdésre állítva át ezt a jellemzőt, és a kép helyre rakásával ez a jelenség fél percen belül orvosolható képenként.

Ezt követően a dokumentumot elmentettük a legújabb verzióban már alapértelmezettként megjelenő nyílt OpenDocument szöveges formátumába(.odt), mely az Organization for the Advancement of Structured Information Standards (OASIS) felügyelete alatt került kidolgozásra, és amelyet az Európai Unió is ajánl, illetve a jövőben a tervek szerint általánosan alkalmaz, mint egységes, szabványos fájlformátum.

A .odt-be mentést követően pedig Microsoft .doc-ba mentettük el újra a Writerrel a dokumentumot, amivel célunk az volt,hogy ellenőrizzük a fájlkompatibilitást visszafelé is. Az .odt-t újra megnyitva a megjelenésben nem vettünk észre különbséget a Writerben látható .dochoz képest. Úgy tűnik, hogy minden, akár a .doc formátumban (Writerrel) eszközölt változást tökéletesen el tud tárolni .odt-ben, és később meg is jeleníti helyesen.

Word alatt megnyitva a dokumentum Writer által elmentett (exportált) változatát a szövegtörzs formázása tökéletes marad, tehát e téren most már viszonylag biztosan állíthatjuk, hogy a kompatibilitás szinte hibátlan. Az egyetlen megfigyelt különbség, a linkek formázása szolgáltat okot: míg az eredetiben feketén, addig az újra .docba elmentett változatban kékkel és aláhúzva jelennek meg. Ezt

Szintén leheletnyi "hiba", hogy az egyik kép alig észrevehetően, néhány pixellel, milliméterrel kissé odébb került, illetve az alatta lévő szövegtörzs egy sorral lejjebb kezdődik. Máshol ez nem jelentkezik. Ahogyan a legtöbb táblázat is ugyanúgy látható, mint az eredeti dokumentumban, néhánynál azonban ismét a cellák méretében figyelhető meg marginális változás. A 67 oldalas, ábrákkal, képekkel táblázatokkal és felsorolásokkal teli dokumentum Writerrel újra elmentve a végéig megtartja eredeti formázását Wordben nézve.

A 67 oldal alatt mindössze egyetlen vastag alcím volt, amely rossz helyre került, de ezzel együtt sem bontotta meg a dokumentum megjelenésének, terjedelmének pontosságát. Az egyetlen szarvashiba az oldalszámozás volt, amely teljesen hibásan kerül fel a lapokra, ez azonban néhány kattintással orvosolható probléma. Érdekes módon később ugyanez a hiba nem volt reprodukálható, és más dokumentumnál sem fordult elő.

[oldal:Táblázatkezelés, prezentáció, és zárszó]

Táblázatkezelés

A táblázatkezelők (Microsoft Excel és StarOffice Calc) megnyitását követően az első benyomás teljesen hasonlatos a szövegszerkesztőkéhez: az Excel jobban belesimul a Windows beállított színvilágába, valamint kecsesebben jelenik meg alapbeállításokkal. A Calc menüpontjai szintén kísértetiesen emlékeztetnek az Excelére, a funkciók többsége a megszokott helyen található. Zsonglőrök számára elsőként az ütközhet ki, hogy a függvények elnevezése az angol Excellel egyezik inkább meg, mivel angolul maradt a magyar StarOffice-ban is. Sokak számára ugyanakkor ez éppen hogy áldás, mint probléma.

A fájlkompatibilitást vizsgálva itt is először egy Excel által generált .xls állományt vizslattunk meg. A Writerrel szemben sajnos itt azonnal arcul csap, hogy más szoftvert használunk: bár az számítások eredményeként létrejött táblázatok alapján megjelennek az ábrák, és helyes értékeket is mutatnak, a megjelenés 3 dimenziós grafikonok esetében teljesen más képet mutat. Két dimenzióba visszalépve eltűnnek a feliratok az oszlopokról, ugyanakkor grafikailag a grafikonok tökélesetek maradnak.


Nagyobb felbontás a képekre kattintva érhető el

Itt is megnéztük, hogyan menti át OpenDocument formátumba, jelen esetben munkafüzetbe (.ods) a megnyitott anyagot az alkalmazás. A Writernél tapasztaltak alapján itt is ugyanúgy adja vissza, ahogyan az eredeti Microsoft-formátumból ki tudta olvasni. Ez azt jelenti, hogy ez esetben a helyzet változatlanul rossz maradt.

A .ods anyagból az Excel natív formátumába való exportálás egy harmadik változat megszületését eredményezte, amelynek 3-dimenziós ábrái emlékeztetnek ugyan az eredeti grafikonokra, akár megengedően azt is mondhatnánk, egészen elfogadható, hiszen lényegében a perspektíva más egy kicsit, ez azonban sokak számára már elfogadhatatlan lehet. Öröm az ürömben, hogy a 2-dimenziósak megegyeznek a Calcban látottakkal, viszont az oszlopokban található feliratok végleg elvesztek így.

Sajnos konstatálnunk kell, hogy fizetett programozók és a nyílt forráskódú közösség több évi munkáját követően is még rengeteg van hátra az észrevehetetlen kompatibilitás létrehozásáig. Az Excelben létrehozott grafikonok nem helyesen jelennek meg a Calcban, és vica versa.

Előadás

Az irodai szoftverek alapvető elemei közül utolsóként a prezentációk elkészítésére szakosodott Microsoft PowerPoint és StarOffice Impress következik. Indításkor a két szoftver kezelői felülete gyakorlatilag teljesen megegyezik, amikor egy új bemutatót nyitunk.

Egy nagy méretű, 22 megabájtos, képekkel, háttérképekkel és egzotikusan formázott szöveggel teletűzdelt .ppt-t az Impress kellemes meglepetésként gond nélkül megjelenít, el is menti saját formátumba, majd abból képes ismét az eredetivel megegyező .ppt-t exportálni.

Jó esetben ez megfelel egy szokványos előadáshoz, azonban a tesztelés érdekében összeraktunk egy horror slide-ot is, amely Microsoft sablont, és ClipArtokat tartalmazott, rajzolt objektumokkal. Az Impress majdnem hibátlanul teljesítette az akadályt, ugyanis mind a sablon jelentette megjelenés, mind a mozgó, grafikus ClipArtok és rajzolt objektumok helyesen jelentek meg. Kizárólag a beágyazott hangokat nem sikerült megszólalásra bírni, helyükön egy sötét négyzet volt található.


Nagyobb felbontás a képekre kattintva érhető el

Zárszó

Mindhárom alkalmazás, a Writer, a Calc és az Impress is képes PDF formátumba exportálni, ami azt jelenti, hogy az anyag pont ugyanúgy fog megjelenni a világ bármely számítógépén az ingyenesen letölthető Adobe Reader segítségével, mint nálunk. Sőt az Impress, tekintettel a multimédiás felhasználásra, Macromedia Flashben is képes anyagot produkálni, melyet egy böngészővel, valamint a szintén ingyenesen hozzáférhető Flash pluginnel megintcsak bárhol képesek leszünk változatlan formában prezentálni.

Az ingyenesen hozzáférhető OpenOffice.org 2-re épülő StarOffice 8 egy igen jól használható és funkciógazdag irodai programcsomag, a Microsoft Office 2003-nál jóval kedvezőbb áron. Ráadásul olyan funkciót is tartalmaz, amely az átlagfelhasználók számára nem igazán, ám vállalati alkalmazásban nagyon jól jöhet, történetesen adatbázis-kezelőt, amely csak az MS Office drágább verzióiban hozzáférhető. Szintén nagy segítség lehet a tartalmak megalkotásában a viszonylag sokoldalú rajzprogram, a Draw is. A csomag ráadásul jól kezeli a HTML formátumot is, igaz, a kézzel írt kódhoz képest, mint minden grafikus szerkesztő, szemetel.

Véleményünk szerint azoknak, akik valamilyen okból kifolyólag új irodai programcsomag beszerzésén törik fejüket, figyelemre méltó alternatíva a már 15 000 forintért is letölthető StarOffice 8, mely hamarosan teljesen magyarul is, magyar támogatással és dokumentációval is hozzáférhetővé válik. Tartalom, dokumentumok előállítására, adatok feldolgozására, dokumentumkezelésre kiválóan alkalmas, és PDF- valamint Flash-kezelő képessége, melyek az MS Office-ban egyelőre tervezett funkciók csak, bárki számára egyszerűen olvashatóvá teszi ezeket a dokumentumokat.

Tekintettel kell azonban lenni arra, hogy a fejlesztők minden erőfeszítése ellenére sem tökéletes még a kétirányú fájlkompatibilitás, így mélyreható, és átfogó kollaboratív munkára MS Office-t használókkal csak korlátozottan alkalmas, amit a termelékenység, a munka hatékonysága szenvedhet el. Ezzel kalkulálva az ingyenesség, vagy az alacsonyabb árcédula nem biztos, hogy a legjobb befektetés.

A StarOffice 8-nak, mivel annak kódbázisára épül, jó alternatívája lehet a véglegesítéshez közeledő, ingyenes OpenOffice.org 2 is. Itt azonban sem garantált támogatást, sem magyar dokumentációt nem kapunk egyelőre, valamint nem állnak rendelkezésre a Sun által biztosított extra értékek, mint például az MS Office-ról történő migrációt elősegítő eszközök, például a makrók portolásának támogatása. Így vagy úgy, de a StarOffice 8 és az OpenOffice.org 2 a jelenleginél több figyelmet érdemel, mindenképpen érdemes velük próbát tenni.

Véleménye van?

Az október 25-26-án rendezett eseményen közel ötven nemzetközi előadó is színpadra áll, 16 országból - a leggyorsabb jegyvásárlók pedig ESP32-alapú hacking badge-et is kapnak!

a címlapról