Szerző: pferenc

2004. december 30. 16:11

Wiki: kollaboratív tartalomkezelés

Képzelj el egy olyan weboldalt, amibe programozási vagy HTML-kódolási ismeretek nélkül, szabadon írhatsz, a mások által írt szöveget szerkesztheted, módosíthatod, vagy akár törölheted is. Az oregoni programozó, Ward Cunningham nemcsak elképzelte, hanem meg is valósította az ötletet, ez a wiki.

A Wiki névről akár a szezonális lánycsapat sztárocskája is eszünkbe juthat, de egyre többen vannak, akiknek ez a kifejezés már a kollaboratív tartalomkezelést jelenti.

Képzelj el egy olyan weboldalt, amibe programozási vagy HTML-kódolási ismeretek nélkül, szabadon írhatsz, a mások által írt szöveget szerkesztheted, módosíthatod, vagy akár törölheted is. Az oregoni programozó, Ward Cunningham nemcsak elképzelte, hanem meg is valósította az ötletet. Ez a wiki. (Az elnevezés a Honolulu repülőterén a terminálok között közlekedő Wiki-Wiki gyorsbusztól ered.)

A wiki valódi lényege ugyanaz, mint a nyílt forráskódú programfejlesztésé: egymástól távol élő, korábban egymást nem is ismerő emberek összefognak egy közös célért. Az eredmény nem valamilyen szűk szakértői csoporthoz (szerkesztőséghez) kötődik, hanem egy olyan közösséghez, aminek tagjai folyamatosan ellenőrzik, javítják, kiegészítik közös munkájukat.

A wiki fogalma önállósult. Cunningham eredeti Wiki Wiki Web-je ma már csak egy a számos, nagyrészt szabad forráskódú wiki alkalmazás közül. Az egyes wiki platformok használata, fejlesztése, használhatósága lényegesen különbözhet, az átmenet az egyikből a másikba igen bonyolult.

A wiki lényege a technikai különbözőségek ellenére is valamennyi platformon ugyanaz: a tartalom önkéntes közösség együttműködése útján való fejlesztése. Ez az együttműködés csak úgy lehetséges, ha valamennyi közreműködő önként kissé a háttérbe vonul. (Aki "szólistaként" szeretne villogni, jobb ha inkább saját blogjában éli ki hajlamait.)

Az ilyen, együttműködésen alapuló munka bizonyos alapelvek elfogadását feltételezi. Ahogy az e-mail vagy a fórumok, úgy a wiki közösségek is kialakítják a maguk szabályrendszerét. Ezek közül talán a leglényegesebb, amit (az internet világában szinte kötelező módon) egy betűszóval írnak le: NPOV – neutral poit of view, azaz semleges nézőpont. A vitáktól izzó fórumoktól, levelezőlistáktól, a veszekedő csetektől, a gyakran extrém nézeteket hangoztató blogoktól eltérően a wikik csak akkor működőképesek, ha a közreműködők megpróbálnak olyan anyagokat készíteni, amelyeket valamennyien objektívnek tekintenek. Nem könnyű.

Wikipedia – a wiki sikertörténete

A wiki (program) önmagában olyan, mint egy üres szoba. Hogy hálószoba, iroda, könyvtár, vagy játékterem lesz belőle, azt a beköltözők döntik el. Míg a legtöbb wiki alkalmazás kisebb-nagyobb közösségek belügye, a wiki alapú enciklopédia, Wikipedia korábban elképzelhetetlen, számos országra kiterjedő együttműködés révén jött létre, és fejlődik tovább percről percre. A 2001 óta készülő Wikipedia több mint 1 millió szócikket tartalmaz. A hároméves internetes enciklopédiában háromszor több szócikk található, mint a 233 éves Encyclopedia Britannicaban.

Míg egy hagyományos enciklopédia szerkesztésekor minden szócikk számos ellenőrzési fázison megy keresztül, a Wikipedia bejegyzéseit kizárólag a közösség tagjai javítják, finomítják. Eddig tizenkétezren vettek részt a Wikipedia írásában-szerkesztésében. A 300 ezer szócikket tartalmazó angol nyelvű változat napi látogatóinak száma meghaladja a kilencszázezret. Havonta átlagosan 1900 szerkesztő javítgatja a szövegeket, mindegyikük legalább száz módosítást hajt végre -- legtöbbjüknek megvannak a maguk szócikkei, amiket folyamatosan figyelnek, felügyelnek, ápolnak. A Wikipedia nem rendelkezik alkalmazottakkal, az újabban itt-ott begyűjtött adományokon kívül nincsen pénzügyi háttere.

A Wikipedia -- ha a legismertebb is, -- csak egy a weben fellelhető sok száz, vagy ezer wiki közül. A wiki-világ sokban emlékeztet a korai 90-es évek webjére, a legtöbb közösség valamilyen, a nagyközönség számára meglehetősen elvont (informatikai) téma köré szerveződik. (Ilyen például a magyar nyelvű HupWiki is.)

Úgy tűnik, hogy a wiki alkalmazásoknak leginkább csak a fantázia szab határt. A market@molimo például olyan internetes árukatalógus, ami nemcsak a kínált termékek ingyenes, bármilyen regisztráció nélküli közzétételét teszi lehetővé, de a vállalkozóbb szelleműek részt vehetnek katalógust működtető -- természetesen a nyílt forráskódú --- program kollektív fejlesztésében.

Egyesek azért felvetik, hogy a fantázián kívül esetleg más határa is van a wiki oldalakon fellelt tartalmak használhatóságának: egy hagyományos lexikont, vagy szótárt szakértők szerkesztenek, őket lektorok, szerkesztők ellenőrzik. Ezeket a kézikönyveket többnyire jól ismert, tekintélyes kiadók adják ki. Viszonylag alacsony kockázatot vállal tehát az, aki munkájában ilyen forrásokra hivatkozik. Egy wikin fellelt tartalomnál leginkább a témát felvállaló önkéntes lelkiismeretességében, illetve a nagyszámú korrektor javításaiban bízhatunk. Garancia azonban nincs, az ingyen kapott tartalom esetleges hibáiért sehol nem reklamálhatunk.

[oldal:A wiki munkába áll -- üzleti wiki]

Két magyar wiki

Az angol Wikipédia számos nyelvi mutációjának egyike a magyar nyelvű szabad lexikon, az ékezettel írt Wikipédia. A magyar lexikon még jócskán a kezdeteknél tart, a háromszázezres angol, vagy éppen a közel ötvenezer szócikket tartalmazó lengyel Wikipediához képest mindössze 4800 szócikk szerepel benne. A magyar Wikipédiát egyidőben általában tucatnyian szerkesztik, a korábban jelentkezett, de később lemorzsolódott szerkesztők száma 600 körül van. Nem meglepő módon a Wikipédiát számos határon túli magyar is szerkeszti -- éppúgy, ahogy az angol nyelvű projektet is egyidőben a világ szinte minden pontjáról bővítgetik. A másik wiki alapú magyar nyelvű projekt a Wiki szótár, mely alig több mint fél évvel ezelőtt indult, és 4165 szót, illetve azok idegen -- vagy éppen magyar nyelvű -- változatát tartalmazza. Mivel a szótár szerkesztésében lényegében alig néhány ember vesz részt, ezért a szerkesztők érdeklődésétől, nyelvtudásától függ a bővülés is -- érezhetően erős például a spanyol szavak jelenléte, ám szinte csak elvétve találni a környező országok, vagy a hazai kisebbségek nyelvének szavaiból. A Wiki szótár nem csupán a magyar - és egy idegen nyelv szótára, hiszen bármelyik címszóhoz bármely nyelven bejegyeztető a szó jelentése.

Természetesen idővel a wiki is átszivárgott az üzleti életbe. A munkahelyi együttműködést támogató szoftverek eddig sem számítottak újdonságnak. A hagyományos vállalati csoportmunka-alkalmazások azonban többnyire olyan erősen strukturált szabályokon és eljárásokon alapulnak, amik nem veszik figyelembe, hogyan dolgoznak az emberek valójában. Senki sem szereti, ha megnehezítik az életét, így sok munkahelyen elkezdték megkerülni a drágán beszerzett szoftvereket. A következő természetes lépés sok vállalatnál az volt, hogy ahogy a fórumot, az IM szoftvereket vagy a blogot, a lelkes kollégák a wikit is behurcolták munkahelyükre. A wiki filozófiáját, a "kreatív anarchiát" jól fogadták az erősen szabályozott csoportmunkaeszközöket elutasító munkahelyi közösségek. Az informatikai főnököknek ezek után már csak az a feladat jutott, hogy legalizálják, és megpróbálják biztonságossá tenni az időközben a vállalati munkába beépült szoftvereket.

A munkahelyi wikit az tudja igazán értékelni, aki megfelelő eszköz híján megpróbált egy címlistát, szoftverleírást, vagy bármilyen dokumentumot együtt javítgatni kollégáival. Az oda-vissza küldözgetett e-mailek tömege, a "melyik a legfrissebb verzió" és a hasonló kérdések aktualitásukat vesztik, ha létezik egy közös felület, ahol nyilvánosan, követhetően, az utolsó jó verzió biztos helyreállításának tudatával lehet dolgozni.

Wiki a Motorolánál is

A "business-wiki" egyáltalán nem számít már kuriózumnak. Az egyik legismertebb nyílt forráskódú wiki programot, a Peter Thoeny fejlesztette TWikit eddig több, mint 35000 felhasználó töltötte le. Kétharmaduk az üzleti világból került ki, köztük olyan ismert cégek, mint a Walt Disney, az SAP, vagy a Motorola.

Az azonban, hogy egy nyílt forráskódú programból, mint amilyen a TWiki, üzleti alkalmazás legyen, komoly technikai tudást feltételez. Szerencsére azok sem esnek el a közösségi tartalomkezelés lehetőségétől, akiknek ilyen technikai tudás nem áll rendelkezésére. Számos vállalkozás, mint például a Socialtext kínál havidíjért olyan wiki szolgáltatást, ami a technikai teendőket átvállalja a felhasználótól.

A wiki iránti növekvő üzleti érdeklődés ellenére be kell ismerni, hogy ma még gyerekkorát élni ez a technológia. Ugyanakkor a Linux példája is jól mutatja, hogy a "megszállottak" által favorizált "marginális technológia" villámgyorsan az informatika egyik meghatározó erejévé válhat.

A wiki vállalati alkalmazásának legnagyobb nehézségei azonban távolról sem technikai természetűek. Ahhoz, hogy a közös munka valóban működhessen, olyan munkahelyi kultúrára van szükség, ahol természetes az információk egymással történő megosztása, mindennapos tevékenység egymás munkájának javítgatása, vagyis nem a szólista tevékenység, hanem a zenekari összjáték a fontos. Az ilyen közeg kialakítása -- főleg egy erősen hierarchikus szervezet átformálása -- nagyságrendekkel nagyobb feladat, mint egy új szoftver bevezetése.

Véleménye van?

Európa egyik legnagyobb Atlassiannal kapcsolatos rendezvénye, immár kilencedik alkalommal, új lendületet ad a vállalati produktivitásnak és a hatékony ügyfélkezelésnek. A március 20-21-i rendezvényen is lesznek top nemzetközi vendorok, a fókuszban pedig a projekt menedzsment, az IT szolgáltatásmenedzsment, és a HR lesznek.

a címlapról