Szerző: Barna József

2003. február 10. 10:01

Athlon XP 3000+: a világ leggyorsabb asztali processzora?

Az AMD ma jelentette be régóta várt Barton magos Athlon XP processzorait. A vállalat közleménye szerint a megnövelt méretű, 512 kbyte másodszintű gyorsítótárral rendelkező 3000+ modell verhetetlen teljesítményt nyújt. Tesztünkben ennek az állításnak a valóságtartalmát vizsgáltuk.

Az AMD-re az utóbbi időben rájár a rúd. Egészen pontosan -- azon túlmenően, hogy az iparágat sújtó általános válságnak köszönhetően amúgy is van minek rájárnia -- a sunnyvale-i vállalat nagyrészt magát okolhatja azért, hogy újabban ismét csak kínkeservesen tud lépést tartani az Intellel. A 0,13 mikronos gyártástechnológia bevezetése a tavalyi év első felében korántsem ment zökkenőmentesen: az első e csíkszélességgel gyártott modellek, a 2200+ jelölésű Athlon XP processzorok jelentős késéssel kerültek piacra és messze nem skálázódtak olyan mértékben, ahogy várni lehetett volna. Az AMD ezért módosított a gyártástechnológián, ami ismét nem kevés időt és pénzt emésztett fel.

A hasonló problémák természetesen nem szokatlanok a félvezetőgyártásban, a felhasználóknak mégis újra és újra csalódniuk kellett, mert a vállalat váltig állította, minden a terveknek megfelelően halad és semmi probléma a 0,13 mikronos technológiával. Az átdolgozott, Thoroughbred-B magra épülő Athlon XP processzorok azonban csak hónapokkal a bejelentésük után jutottak el a boltokba. Ezzel megkezdődött a "paper launch"-korszak: az AMD -- hogy fenntartsa a versenyképesség látszatát -- egyre-másra jelentette be gyorsabb modelljeit, melyek azonban csak papíron léteztek, a gyakorlatban beszerezhetetlenek voltak. Eközben az immár 34 éve az AMD mumusának számító Intel óraműpontossággal az ütemterveknek megfelelően dobta piacra az újabb és újabb Pentium 4 processzorokat.

Ősszel az AMD rajongóit az keserítette el végleg, hogy a vállalat 2003 elejére halasztotta a Barton magos Athlon XP és a 64 bites Hammer processzorok megjelenését. A Barton a korábbi tervek szerint a tavalyi második félévben, míg a Hammer a negyedik negyedévben került volna piacra. Mindezt azért érdemes megemlíteni, mert bizony mindkét modell a chipek fogyasztását jelentős mértékben csökkentő silicon on insulator (SOI) technológiával készült volna. Márpedig -- amint az az időközben Athlon 64-nek elkeresztelt, asztali számítógépekbe szánt Hammer premierjének ismételt elhalasztásakor néhány hete kiderült -- az AMD-nek komoly problémái akadtak a SOI technológia implementációjával.

SOI nélkül ugyan, de a Barton végre megérkezett: az AMD ma három új Athlon XP modellt is bejelentett. Ezek jellemzőit az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

2500+ 2800+ 3000+
Rendszerbusz:333 MHz333 MHz333 MHz
Szorzó:11x12,5x13x
Órajel:1833 MHz2083 MHz2167 MHz
Tápfeszültség:1,65 V1,65 V1,65 V
Max. disszipáció:?68,3 W74,3 W
Max. hőmérséklet:85 C85 C85 C
Ár:?375 USD
kb. 83 000 Ft
588 USD
kb. 130 000 Ft

Bíztató jel, hogy ezúttal nem paper launch-ról van szó: a két leggyorsabb processzor, az Athlon XP 2800+ és 3000+ azonnal megvásárolható -- ha nem is hazánkban és nem is olcsón. A 2500+ modellszámmal ellátott verzió megjelenése a cég közlése szerint március végén esedékes.

Az AMD az új termékek bejelentésével egy időben nyilvánosságra hozta új terméklogóit, melyek egységes formaterv szerint készültek, és így a vállalat reményei szerint megkönnyítik a felhasználók és a potenciális vásárlók számára az AMD-termékek azonosítását. Ez feltehetően így is lesz.

[oldal:Magok és méretek]

A Barton egyedül a megnövelt másodszintű gyorsítótár tekintetében tér el a Thoroughbredtől. Általános tétel, hogy minél nagyobb a processzorban alkalmazott gyorsítótár mérete, annál jobb összteljesítményt várhatunk a rendszertől. Ugyanakkor számos tényező befolyásolja a memóriarendszer és a cache hatékonyságát. Minthogy azonban az Athlon XP már kiforrott architektúrának tekinthető, ezekre nem érdemes kitérni. Arra azonban igen, hogy a processzorok tervezése során a mérnököknek számos kompromisszumot kell kötnie, hiszen a várható gyártási költséggel is kalkulálni kell. Márpedig a gyorsítótárként használt nagysebességű SRAM előállítása drága, és a nagyobb cache értelemszerűen növeli a processzormag méretét, s így a gyártási költségeket. Nem véletlen, hogy a cache méretének növelésére általában a gyártástechnológiai váltással (például 0,18 mikronról 0,13 mikronra) egy időben kerül sor.

Palomino Tbred (B) Barton
Gyártástechnológia:0,18 mikron0,13 mikron0,13 mikron
Tranzisztorszám:37,5 millió37,6 millió54,3 millió
Magméret:128 mm284 mm2101 mm2
Cache:128 KB L1
256 KB L2
128 KB L1
256 KB L2
128 KB L1
512 KB L2
Rendszerbusz:266 MHz266/333 MHz333 MHz

Az AMD azonban az előző oldalon ismertetett okok miatt csak jelentős késéssel jutott el odáig, hogy kivitelezhető legyen az Athlon XP másodszintű gyorsítótárának növelése. Így állhatott elő az a látszólag paradox helyzet, hogy az 512 kbyte méretű L2 cache-t tartalmazó Barton a K7 architektúra életciklusának legvégén került bevezetésre. Olyannyira a legvégén, hogy a jelenlegi tervek szerint e modellből mindössze egy gyorsabb változat, az Athlon XP 3200+ megjelenése várható.

A Thoroughbred és a Barton mag

Az AMD egyben veszélyes hazárdjátékba is kezdett a Barton bevezetésével. Hiszen -- minthogy az Athlon 64 premierje újabb fél évvel eltolódott -- a versenyben maradás szempontjából ugyan szükségszerű lépés volt a valóban a határait feszegető K7 architektúra továbbfejlesztése, a megnövekedett előállítási költségek ismét nehéz helyzetbe hozhatják a vállalatot az Intellel folytatott árversenyben. Az AMD által használt 200 milliméter átmérőjű szilíciumszeleteken körülbelül 320 potenciális Thoroughbred magos processzor, míg mindössze 265 potenciális Barton készülhet (nem véletlen az új modellek rendkívül magas induló ára). Márpedig az Intel bármikor könyörtelen árversenyre kényszerítheti kisebb riválisát...

[oldal:Tesztkörnyezet]

A nagyobb magméretnek köszönhetően a Barton magos Athlon XP processzorok könnyen felismerhetőek, hiszen a mag láthatóan nyújtottabb téglalapot formáz. A modellek sorozatszámában pedig megváltozott a cache méretére utaló utolsó előtti szám: míg a Palomino és Thoroughbred esetében 3, a Barton esetében 4 áll itt (AXDA3000DVK4D).

De immár lássuk, mit is várhatunk attól a processzortól, melyet az AMD a világ leggyorsabb asztali processzoraként harangozott be! A tesztünkben az Athlon XP 3000+ teljesítményét az azzal azonos órajelen (2167 MHz) futó Thoroughbred magos 2700+ modellével, valamint egy 2,8 és 3,06 GHz-es Intel Pentium 4 processzoréval vetettük össze.


A tesztrendszer

A teszt során a következő alkatrészeket, szoftvereket, illetve tesztprogramokat használtuk:

Hardverkörnyezet
ProcesszorAMD Athlon XP 2700+
AMD Athlon XP 3000+
Intel Pentium 4 3,06 GHz
AlaplapASUS A7N8X (nForce2)
Intel D850EMVR (i850E)
Memória2 x 256 Mbyte Corsair XMS DDR400 SDRAM
2 x 256 Mbyte Samsung PC1066 RDRAM
MerevlemezSeagate Barracuda ATA III 20 Gbyte
VideokártyaLeadtek WinFast A250 Ultra TD (GF4 Ti4600)
Szoftverkörnyezet
Operációs rendszerMicrosoft Windows XP Professional
DriverekNVIDIA Detonator XP (41.09)
NVIDIA nForce 2.03
Intel Application Accelerator
Tesztprogramok3DMark2001 SE
BAPCo SYSmark 2002
Comanche 4
Final Fantasy XI bench
Kiribi bench
Quake3: Arena v1.17
SiSoft Sandra 2003
Unreal Tournament 2003 demó

Powered by Seagate

[oldal:Alkalmazástesztek]

Mind az Intel, mind pedig az AMD processzoraihoz a jelenleg hozzáférhető leggyorsabb platformot használtuk. A rendelkezésre álló memória-sávszélesség azonban jelentősen eltér, amint azt a SiSoft Sandra 2003 tesztje mutatja.

SiSoft Sandra 2003 (memória)


A SYSmark 2002 teszt két részből áll, az egyik során egy videókkal, képekkel, flash animációkkal fűszerezett weboldalt állít össze a számítógép, a második részben pedig különféle irodai alkalmazásokat futtat: szöveget szerkeszt, táblázatot és grafikonokat készít, prezentációt állít össze, e-mailt ír stb.

SYSmark 2002


Minthogy a SYSmark 2002 alatt hagyományosan jobban teljesít a Pentium 4, elsősorban azt érdemes kiemelni, hogy csupán a nagyobb gyorsítótárnak köszönhetően 20 százalékkal nőtt az Athlon XP teljesítménye a kreatív alkalmazásokat futtató Internet Content Creation tesztben.

Az Adept Development által fejlesztett Kiribi egy 3D-modellező alkalmazás, mely kizárólag szoftveres renderelést támogat, így jól alkalmazható a processzor és a memóriarendszer összteljesítményének mérésére. A tesztek során a program komplex modelleket mozgat.

Kiribibench


[oldal:Játékok]

Az alábbiakban a már jól ismert programok, így a 3DMark 2001 SE, a Comanche 4, a Final Fantasy XI, a Quake3: Arena és az Unreal Tournament 2003 eredményei olvashatók.

3DMark 2001 SE


Comanche 4


Final Fantasy XI


Quake3: Arena v.1.17


Unreal Tournament 2003 640x480


Unreal Tournament 2003 1024x768


[oldal:Tuning és konklúzió]

A processzor -- figyelembe véve, hogy egy kifutóban lévő architektúráról van szó -- meglepően jó túlhajthatósági potenciállal rendelkezik. Feszültségemelés nélkül problémamentesen működik 2246 MHz-en (13,5x szorzóval), míg 1,7 voltos tápfeszültség mellett 2329 MHz-en (14x szorzó), mindezt természetesen léghűtéssel. Sajnos az alaplapon 14,5x szorzót nem lehetett beállítani, míg a rendszerbusz emelésével sikertelenül próbálkoztunk a teszt kivitelezésére rendelkezésünkre álló szűkös időben, így ennél magasabbra nem sikerült tornászni az órajelet, noha feltehetően egy BIOS-frissítés javított volna a lehetőségeken. Az elért 166 MHz-es órajelnövekedés azonban mindenképpen bíztató, és jelzi, a 3200+ modellszámmal ellátott változat megjelenését az architektúra nem akadályozza.

Konklúzió

Az általunk használt tesztprogramokban a Barton magos Athlon XP 3000+ alkalmazástól függően 1 és 20 százalék között teljesített jobban, mint az azonos órajelen futó Thoroughbred magos 2700+. Ez a teljesítménynövekedés önmagában is figyelemre méltó. További pozitívum, hogy a processzor egy erőteljes hűtő használata mellett jól húzhatónak látszik.

Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a modellszámozási rendszer a Barton esetében legalábbis vitatható. Az AMD saját mérései szerint az Athlon XP 3000+ általánosságban 17 százalékkal teljesít jobban, mint a 3,06 GHz-es Pentium 4. Ezt a tesztjeink messze nem látszanak igazolni, hiszen az általunk használt alkalmazások nagy többségében a Pentium 4 -- hol marginális, hol nagyobb mértékben, de -- felülkerekedik.

Az AMD azonban olyan régebbi alkalmazások (így például Microsoft Office 2000, Microsoft Project 98, Netscape Communicator 4.73, Adobe Photoshop 5.5) alatt mért teljesítményre alapozza állítását, melyek nem használják ki az SSE2 utasításkészlet nyújtotta többletet. Márpedig nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy ilyen alkalmazásokból egyre több létezik.

Nem mehetünk el amellett sem, hogy az Intel hamarosan bevezeti a 800 MHz-es rendszerbuszt Pentium 4 processzorainál és engedélyezi a Hyper-Threading technológiát az alacsonyabb órajelen futó modelleknél is. Ez pedig jó eséllyel borítja fel majd teljesen az AMD által használt eddig is vitatható és nehezen követhető modellszámozási rendszer megbízhatóságát. Ezért úgy véljük, az AMD-nek ésszerűbb lett volna konzervatívabb összehasonlító értékeket megadnia, és például 2800+ modellszámmal ellátnia leggyorsabb Barton magos processzorát.

Ennek ellenére a Barton mindenképpen előrelépés és jó vétellé válhat, amint az árak csökkenni kezdenek. Tény ugyanakkor, hogy ez a processzormag már nem lesz képes az elsőséget biztosítani a sunnyvale-i vállalat számára az asztali processzorok piacán. Ami pedig a platform lehetséges fejlődési irányait illeti: az AMD egyelőre nem döntött a rendszerbusz órajelének növeléséről. Amint a cég munkatársa elmondta, csupán vizsgálják a 400 MHz-es busz bevezetésének lehetőségeit

Az AMD Athlon XP 3000+ processzoros tesztrendszert az AMD hazai disztribútora, az Elbatex Kft. bocsátotta rendelkezésünkre. A Leadtek WinFast A250 Ultra TD videokártyát a Kelly-Tech Kft.-től kaptuk. A teszt lebonyolításában segítségünkre volt továbbá a Corsair memóriák magyarországi forgalmazója, az Alien Computers. Segítségüket ezúton köszönjük meg.

Szólj hozzá a fórumban!

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról