Szerző: Bodnár Ádám

2003. január 13. 11:19

A grafikus piac érdekességei 2002-ben

Cikkünkben hosszú hónapok távlatából szeretnénk bemutatni, milyen események is történtek tavaly a grafikus chipek piacán és ezek milyen jelentőséggel bírtak. Mely termékek ütöttek igazán nagyot és melyek tűntek el szinte nyomtalanul? Visszatekintés 2002-re.

A 2002-es év számos új bejelentést, érdekes terméket, izgalmas újdonságot, nagy reménységet és csalódást hozott magával a grafikus chipek piacán. Cikkünkben hosszú hónapok távlatából szeretnénk bemutatni, milyen események is történtek tavaly és ezek milyen jelentőséggel bírtak, mely termékek váltották be a hozzájuk fűzött reményeket és melyek tűntek el szinte nyomtalanul a porondról.


Hercules All-in-Wonder 9000 Pro

Noha a tavalyi év első fontosabb eseménye mindenképp az NVIDIA nevéhez fűződik, szólnunk kell egy még 2001-ben történt bejelentésről, amely igen nagy hatással volt a 2002-es évre. Ez a bejelentés a kanadai ATI Technologies nevéhez fűződik, ugyanis a patinás, ám piacát rohamosan elvesztő gyártó még tavalyelőtt hozta nyilvánosságra új stratégiáját, amely szerint videochipjeit nem csak saját grafikus kártyáinak építésénél használja fel, hanem más gyártók rendelkezésére is bocsátja őket. Ez vezetett ahhoz, hogy egyre több jónevű gyártó -- köztük leginkább prominens Gigabyte és a Hercules -- döntött úgy, hogy ATI chipes megoldásokkal lép piacra és a kanadai cég agresszív stratégiájának köszönhetően az NVIDIA egymás után vesztette el addig biztosnak hitt kizárólagos partnereit.

Az év első fontosabb eseménye az NVIDIA GeForce4 sorozat február eleji bejelentése volt. A kaliforniai gyártó tél végén lebbentette fel a fátylat három új grafikus chipjéről, a GeForce4 Ti, GeForce4 MX és GeForce4 Go sorozatról. A különféle változatoknak és kiviteleknek köszönhetően az NVIDIA gyakorlatilag egy napon 8 videochipet jelentett be, amelyek a legalsó kategóriától a legfelsőig szinte minden létező vásárlói igényt kielégítettek. A felső kategóriás GeForce4 Ti sorozat volt a vastag pénztárcával rendelkező, játszani szerető felhasználók választása, a GeForce4 MX pedig kedvező ár-teljesítmény aránya miatt vált hihetetlenül népszerűvé.

Noha mi magunk is arra számítottunk, hogy a GeForce4 MX egy olcsó, mindenki számára elérhető DirectX 8-gyorsító lesz, műszaki tartalmát tekintve a chip sokkal inkább hasonlít a GeForce2 MX-re, mint a GeForce4-re. Sokan kritizálták emiatt az NVIDIA-t, még maga John Carmack is tett néhány csípős megjegyzést, de az idő a kaliforniai céget igazolta, ugyanis a GeForce4 MX annak ellenére, hogy nem képes a DirectX 8 funkciók teljeskörű gyorsítására, árkategóriájában gyakorlatilag egyeduralkodóvá vált. A DirectX 8-gyorsításra igényt tartó felhasználók kedvező áron vásárolhatták meg a GeForce4 Ti 4200-ra épülő kártyákat, amelyekből számos cég gyárilag túlhajtott, már-már a csúcsmodell Ti 4600-zal azonos sebességű változatot dobott piacra.


Extrém módon túlhajtható SUMA Platinum GeForce4 Ti 4200 SE videokártya

Az NVIDIA hosszú hónapokig gyakorlatilag egyeduralkodó volt a piacon, a versenytársak csak figyelhették, amint a kaliforniai cég chipjeivel szerelt kártyák elárasztják az üzleteket, illetve az OEM gyártók konfigurációit. Tavasszal azután gyors egymásutánban két termékbejelentés is történt, azonban utólag kiderült, hogy az NVIDIA pozícióira gyakorlatilag egyik sem volt veszélyes.

[oldal:A versenytársak visszavágnak]

Az első kihívó a 3Dlabs P10 grafikus processzor volt, amelytől mindenki azt várta, hogy megtöri az NVIDIA teljesítmény-hegemóniáját. Noha a május 3-án bemutatott chip számos izgalmas újdonsággal szolgált -- többek között 256 bites memóriabusszal és 8 renderelő futószalaggal --, az otthoni felhasználók piacán nem rúgott labdába. Bár a Creative Labs korábban már felvásárolta a 3Dlabsot és bejelentette, hogy még az év során piacra dobja a P10 architektúrájára épülő, otthoni felhasználóknak szánt grafikus chipjét, illetve a ráépülő kártyákat, ez mindeddig elmaradt és a P10 megmaradt a professzionális munkaállomások piacán. A 3Dlabs új chipje körül kialakult felbolydulás pár hét alatt lecsendesedett.

Május közepén azután újabb kihívó szállt ringbe, de a Matrox Parhelia messze nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a kanadai cég egyszerűen nem volt képes felnőni a feladathoz és nem tudott megfelelni a felfokozott várakozásoknak. A Parhelia számos újdonsággal szolgált, azonban egyetlen igazán figyelemre méltó képessége, a 3 megjelenítő támogatása nem volt elég ahhoz, hogy feledtesse a chip igen gyenge teljesítményét és a kártyák rendkívül magas árát. Bár a Matrox mindent bevetett annak érdekében, hogy a 3 kijelzőt igénybe vevő "Surround Gaming" technológiát elterjessze, a Parhelia még egy kijelző meghajtása esetén is messze a versenytársak alatti sebességet produkált, három kijelzővel pedig csak vánszorgott.

A Parhelia körül kialakult várakozás és hisztéria az első teszteredmények megjelenésekor szinte pillanatok alatt olvadt el, ugyanis a kártyák az ATI és az NVIDIA középkategóriás modelljeivel szemben sem állták a versenyt. Később már olyan hírek is szárnyra kaptak, amelyek szerint a Matrox végleg elhagyja a 3D chipek piacát és kizárólag professzionális videoszerkesztő berendezéseinek fejlesztésére és értékesítésére koncentrál.

Az NVIDIA már korábban közölte, hogy a GeForce4 után következő videochipje, az NV30 mindenképpen 0,13 mikronos csíkszélességű technológiával fog készülni, azonban a kaliforniai cég tajvani gyártópartnere, a TSMC sokáig gyártástechnológiai problémákkal küszködött, ma már szinte teljes bizonyossággal állítható, hogy ez állt, illetve áll a GeForceFX jelentős késése mögött. Az NVIDIA legnagyobb riválisa, az ATI azonban jól használta ki ezt a lehetőséget, megelégedett a 0,15 mikronos gyártástechnológiával is, és ennek köszönhetően július közepén több új termékkel is robbantott.


ATI Radeon 9700 Pro

Az első és legfontosabb ezek közül a Radeon 9700 Pro (R300) volt, a világ első DirectX 9-gyorsítója, amely nemcsak új szolgáltatásaival, hanem szédületes sebességével is kiemelkedett a versenytársak közül, a tesztekben gyakorlatilag állva hagyta az NVIDIA csúcsmodelljét, a GeForce4 Ti 4600-at. A vállalat ezen felül egy alsó kategóriás DirectX 8-gyorsítót is bemutatott, a Radeon 9000 a GeForce4 MX ellenfeleként jóval több szolgáltatást és jóval nagyobb sebességet kínált azonos áron. A Radeon 9700 Pro-nak később három olcsóbb változata is megjelent, amelyek elérhető áron kínáltak teljes DirectX 9-gyorsítást.

[oldal:GeForce FX, és akik futottak még]

A tavalyi év során három kisebb gyártó tért vissza a grafikus piacra, azonban érdekes módon ezek közül a legkevésbé ismert, legkisebb hírnévvel bíró SiS látszik a leginkább potensnek a további fennmaradásra. Az S3 Savage XP és a Trident Blade XP megjelenésük előtt számos esetben jelentettek beszédtémát a szakemberek körében, azonban az első teljesítményadatok napvilágra kerültekor mindenki csak lemondóan legyintett.


SiS Xabre 600 chipes Soltek videokártya

Ezzel szemben a tajvani SiS Xabre sorozata meglepően kedvező ár-teljesítmény arányt tud felmutatni, a chipnek igazából csak a gyermekbetegségeit -- köztük a gyenge meghajtóprogramokat -- kellene orvosolni ahhoz, hogy igazán komoly versenyző válhasson belőle az alsó árkategóriás megoldások piacán. A SiS nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy 10 százalékos részesedést szerezzen a grafikus piacon, és ha a dinamikusan fejlődő tajvani vállalat ugyanilyen lendülettel folytatja tevékenységét, mint ahogy eddig tette, jó eséllyel sikerülhet neki elérni az áhított 10 százalékot.

Két érdekes történés befolyásolta még a grafikus piacot a tavalyi évben, ugyanis váratlanul csődbement az NVIDIA chipes kártyák egyik legnagyobb szállítója, az amerikai kiskereskedelmi piacot vezető VisionTek, valamint a német ELSA is. Később mindkét cég visszatért a piacra, azonban feltámadásukkor az NVIDIA legnagyobb riválisának számító ATI Technologies zászlóját tűzték ki, így a kaliforniai chipgyártó két fontos partnerét vesztette el. Természetesen az NVIDIA-nak egyelőre nincs oka a komoly aggodalomra, hiszen a videokártyák piacának legnagyobb tajvani gyártói, név szerint az ASUS, a Leadtek és az MSI továbbra is kizárólagos partnerek.

Az ATI őrületes csapására az NVIDIA csak az ősz folyamán tudott válaszolni, azonban a kanadai cég bombáihoz képest az AGP8X-et támogató GeForce4-változatok inkább csak rózsapatronszerű apró pukkanások voltak. Ezután következett a novemberi Comdex, ahol az NVIDIA ugyan bejelentette a GeForce FX névre keresztelt NV30-at, azonban sem pontos megjelenési dátumot, sem pontos árakat, sem pedig teljesítményadatokat nem tett közzé. Egyelőre csupán sejteni lehet, mire képesek az 500 MHz-es videochippel és 1 GHz-es DDR-II SDRAM memóriával szerelt kártyák, amelyek várhatóan február elején lesznek először megvásárolhatók.


GeForce FX referenciakártya

Az előzetes adatok szerint a GeForce FX teljesítménye a jóval kisebb memóriasávszélesség ellenére is lényegesen felülmúlja a Radeon 9700 Pro-ét, így most az ATI-nak kell kapaszkodnia, hogy az idei év talán legjobban várt játékszoftverének megjelenésekor versenyképes alternatívát nyújtson az NVIDIA ellenében. Olvasóink bizonyára kitalálták, hogy a Doom III-ról van szó, amely a jelenlegi ütemterv szerint nyár elején jelenik meg és a kiszivárgott képek, videók, valamint az ominózus demóváltozat alapján teljesen új utat mutat a háromdimenziós grafikus játékok világában.

A Doom III-on kívül idén várható még az Unreal- és a Half-Life-sorozat második része is, amelyek minden bizonnyal rendkívül teljesítményigényes szoftverek lesznek, azaz lélektanilag sokat számít majd, hogy a benchmarkokban az ATI vagy az NVIDIA chipjei szerepelnek majd jobban. Ha hihetünk a híreknek, az ATI már gőzerővel készíti elő az R350 chip megjelenését, amely az R300 továbbfejlesztett, megemelt órajelű változata 0,15 helyett 0,13 mikronos csíkszélességgel gyártva.

A Doom III, az Half-Life 2, az Unreal 2 és még ki tudja hány olyan játék jelenik meg ebben az évben, amely csúcskategóriás videokártyát kíván, ezért kíváncsian lessük a cégek bejelentéseit. Az már most bizonyosnak tekinthető, hogy 2003 rendkívül mozgalmas év lesz. Vajon az NVIDIA meg tudja tartani 50 százalék fölötti piaci részesedését? Vajon az ATI el tudja csábítani az NVIDIA valamelyik kártyagyártó partnerét? Vajon a SiS el tudja érni a kitűzött 10 százalékos piaci részesedést? Kíváncsian várjuk.

Szólj hozzá a fórumban!

A sorozat május 28-i, harmadik állomásán az AWS-ben biztonsági megoldásait vesszük nagyító alá. Átnézzük a teljes AWS security portfóliót a konténerbiztonságtól a gépi tanulásos alkalmazások védelmén át, egészen az incidenskezelésig.

a címlapról

MÁLNÁS

7

Tőzsdére megy a Raspberry Pi

2024. május 16. 14:00

Az elmúlt évek meghatározó áramköri lapkáit készítő technológiai cég papírjaival is lehet majd kereskedni a brit tőzsdén.