Az ötödik elem -- interjú a SuSE Magyarország vezetőjével

A SuSE Linux Magyarország az elmúlt héten mutatta be a SuSE Linux 8.1 Professional magyar kiadását. Az új verzió a SuSE Linux ötödik magyar kiadása, és egyben az első olyan SuSE Linux is, amelynek gyártása részben Magyarországon történik. A szoftvert hordozó lemezek ugyan továbbra is a német központ ISO minőségbiztosítással rendelkező gyártósorán készülnek, de például a dobozban található kézikönyveket már itthon nyomták.

A magyar vásárlók számára a 8.1-es verzió egyik legfontosabb újdonsága, hogy a csomag egy bootolható DVD-t is tartalmaz, amelyről az alapértelmezett opciókkal akár 15 perc alatt föltelepül a teljes SuSE környezet a megújult, Keramik stílusú KDE 3.0.3 desktoppal, az OpenOffice 1.0.1 irodai programcsomaggal, a magyar ispell 0.86 szóellenőrzővel, és számtalan egyéb eszközzel együtt. További jelentős újdonság, hogy a rendszert i586 architektúrára optimalizálták.

A SuSE beállítóprogramja, a YaST2 is tartogat néhány meglepetést: ilyen például az átdolgozott csomagkezelő komponens, amely az RPM alapjaira építve különféle csomagállapotokat (telepített, nem telepített, frissítendő, törlendő, tabu stb.) és automatikus függőségkezelést biztosít a felhasználónak. A rendszer a multimédiában is tud újat mutatni, a KDE menüjében ott az MPlayer ikon, K3b néven egy új, könnyen kezelhető CD-író alkalmazás mutatkozik be, és sokat javult a 3D gyorsítással rendelkező kártyák támogatása. Az alapértelmezett nyomtatási alrendszer -- más disztribúciókhoz hasonlóan -- a CUPS lett, a Postfix MTA szintén alapértelmezett programmá lépett elő, és megváltozott a rendszerbetöltő, a LILO ott van még ugyan a telepítőkészletben, de a feladatát már a GRUB látja el.

SuSE Linux 8.1 Professional

A komplett csomaghoz két darab kézikönyvet kap a vásárló. A felhasználói kézikönyv a telepítést, a YaST2 használatát és legnépszerűbb linuxos alkalmazásokat mutatja be, míg a rendszerkézikönyv olyan haladó témákkal foglalkozik, mint a szerverszoftverek beállítása, a SuSEfirewall2 konfigurálása vagy a kernelfordítás. A disztribúció a 2.4.19-es kernelre és a glibc 2.2.5-ös verziójára épül, az alapértelmezett fordító a GCC 3.2-es kiadása. A 7 CD-t, 1 DVD-t, az említett könyveket, és a 90 napos telepítési terméktámogatást tartalmazó doboz javasolt végfelhasználói ára a korábbi verziókhoz hasonlóan bruttó 21900 forint. A termék bemutatásának napján dr. Szentiványi Gáborral, a SuSE magyarországi irodájának vezetőjével beszélgettünk.

[oldal:Kérdések I.]

A Linux-felhasználó csak kapkodja a fejét, olyan gyorsan jelennek meg a különböző összeállítóktól származó újabb és újabb disztribúciók. A SuSE ennek a versenynek az egyik fontos szereplője, hogyan birkózik meg a magyar képviselet a rövid termékciklussal, mit tesznek annak érdekében, hogy a boltok polcain mindig a friss verzió legyen megtalálható?

Nagyjából hat hónapos a termékciklusunk, és a nagy kereskedelmi láncoknak is megvan a maguk ciklusa, amikor termékeket rendelnek, ezt befolyásolni nem nagyon lehet. Úgy birkózunk meg a problémával, hogy mi, mint gyártó visszaveszünk minél többet az előző verzióból, a régi dobozokat be lehet cserélni az újabb verzióra, ez azonban csak beszállítói szinten érvényes. A fennmaradó részt az üzletek általában olcsóbban el szokták adni, akciókat hirdetnek, tökéletesen eltüntetni minden darabot persze képtelenség.

A telepítés utáni első pillanatok [+]

Azért mégis, amikor meglát az ember a polcon egy 7.1-es SuSE Linuxot, elgondolkodik azon, hogy vajon tisztában vannak-e a kereskedők azzal, hogy a Linux-termékek rövid életűek.

Nincsenek. De a viszonteladókat ez nem is érdekli, ha el tudják adni, eladnak bármit, sajnos. Ez nagy csalódások forrása lehet, nem tudunk mindent begyűjteni, a disztribútoroknak egy bizonyos mennyiséget visszaforgatunk, tehát visszahozzák, de gyakran előfordul, hogy csak utólag jönnek vele, amikor már nincs visszaút. A cserének van egy alsó határa, nem lehet 10 év múlva is a 7.1-eseket visszavásárolni. Ez egy létező gond, olvasni kell a híreket, például a HWSW-t, és akkor meg lehet tudni, hogy mikor mit érdemes venni. Más termékekből is rásózzák a vásárlóra a régit majdnem olyan áron, mint amennyibe az új kerülne, ha a vevő nem tudja, hogy mi az új.

Az új rendszert, amint az a csomagok neveiből is látszik,
i586 architektúrára optimalizálták [+]

A SuSE 8.1-től kezdve Magyarországra kerül a gyártás egy része, milyen változásokkal jár ez a cég életében?

Két fontos változást kell megemlítenem: egyrészt a hazai gyártás és a függetlenített kereskedelem miatt sokkal több helyi anyagi erőforrást kell befektessünk a termékbe, ugyanakkor a bevételeket rugalmasabban tudjuk elosztani, a forgalom körülbelül nyolcvan százaléka Magyarországon marad, magyar tulajdonban lévő cég kezében.

[oldal:Kérdések II.]

Hogyan áll össze egy teljes magyar verzió? Az itthoni megjelenés előtt egy hónappal szokott kijönni a német változat. Mi történik a SuSE Magyarországnál, és mi történik a német anyacégnél mielőtt megjelenik egy-egy kiadás?

Amint egy verzió kijön, a következő fejlesztése már el is kezdődik. Nyilván ez folyamatos dolog, birkózunk a csomagokkal, ezek száma egyébként nagyjából másfélszerese a dobozban megjelenő csomagok számának. A SuSE munkatársai egy VPN (Virtual Private Networking) rendszeren dolgoznak, tehát egyetlen helyen készül az összes verzió, köztük a magyar is.

A csomagok lemezre válogatásakor elkezdődik a teljes anyag lecsupaszítása, ekkor marad nagyjából 2500-2600 csomag, ami addig bővül, illetve szűkül, míg végül elfér minden szükséges anyag a telepítőkészleten. Minden tárolóeszköz kicsi, kicsi a CD-ROM, a DVD-re ugyan ráfér a CD-lemezek anyaga, de alapvetően az is kicsi. Amikor minden rendben összeáll, és rákerül DVD-re, elindulnak a tesztperiódusok.

A SuSE, a Red Hat-tel vagy a Mandrake-kel ellentétben nem ad ki nyilvános bétákat, illetve kiad, de ezek csak félig publikusak. A tapasztalat azt mutatja, hogy Linux-disztribúcióból bétát kiadni inkább marketingfogás, nem kerül vissza a gyártóhoz annyi információ, sokkal inkább arra való, hogy az embereket ráhangolják az új termékre. A rendszerek összeállítása során soha nem az a probléma, hogy nincs elég hiba, vagy hogy nem látjuk őket, hanem az, hogy nincs elég idő mindet kijavítani. Annak, hogy húszmillió ember megfogalmazza húszmillió nyelven a problémáját, és a disztribútornál egyvalaki csak azzal foglalkozik egész nap, hogy a sokszorosan bejelentett problémákat keresgéli a Bugzillában, nincs sok értelme, ez tagadhatatlanul marketing.

A YaST2 újdonságai közül az egyik: egy nagyon kényelmes futtatásiszint-szerkesztő [+]

A német verzió október elején jelent meg, abban is van magyar felület, az a magyar kiadás bétája?

Igen, ami addig elkészül. A disztribúciónak három verziója van, a német, az int1 és az int2. Mi az int2-ben vagyunk, ami szerintem a legjobb. Csúszik, de gyakran csak akkor jönnek elő az igazi hibák, miután piacra dobják a rendszert németek, a mesterlemez leadása után. A magyar kiadásban körülbelül 30-40 hibát mi még ki tudunk javítani. Ezért nem is szeretem, amikor egy-egy portálon azt lehet olvasni, hogy ez vagy az lemaradt az új SuSE-ből, és így meg így lehet rajta segíteni, mert a magyar verziót már nem figyelik meg, pedig az ilyesmi általában a mi termékünkben ki van javítva.

Az összeállítás folyamatát befejezve: elkészül tehát az úgynevezett media pack, vagyis a CD-k, mi pedig ráépítjük a terméket, előkészítjük és kinyomtatjuk a könyveket, a regisztrációs lapot, végül a dobozokat kiszállítjuk a disztribútoroknak. Ez a 8.1-es verzió esetében már meg is történt.

[oldal:Kérdések III.]

Mekkora mozgástere van a magyar csapatnak? Mennyire speciális a magyar kiadás?

Ez egy kettős játék. Egyrészt jó, ha flexibilisek vagyunk, másrészt azonban nemzetközileg egységes a rendszer. Mindkét megközelítésnek van előnye és hátránya. Elmozdulhatunk, kiegészíthetjük olyan csomagokkal a rendszert, amelyek csak a magyar kiadásban szerepelnek, ám a meglévő csomagok verziószámait tartanunk kell, tudniillik ezek vannak letesztelve.

Ami eddig csak a Debian kiváltsága volt: csomagállapot-kezelés [+]

És tágabb kontextusban mekkora a mozgásterük?

Most már elég nagy. Rajta vagyunk a belső levelezőlistákon, de mindent csak katonás rendben rendben lehet véghezvinni. Nem dobálhatunk különféle patcheket a kernelhez, a rendszermagot például 3-4 ember tartja karban, a kernel guruk, oda nem lehet beleszólni, de azt ők jobban is tudják. Vannak olyan csomagok, amelyeknek mi vagyunk a karbantartói, jó pár dologban várják is véleményünket, de ezen mi nem dolgozunk tudatosan, az az igazság, hogy rengeteg dolgunk van. Azt tudom javasolni, ha valaki vállalkozni akar, akkor ne Linux-disztribúciót csináljon. Keserves munka, tartós minőséget produkálni nem egyszerű feladat, és ha kész az egyik, már kezdhetjük is másikat.

A hozzáértőket arra buzdítom, hogy fejlesszenek alkalmazásokat, azt jobban kézben lehet tartani, nem kell több ezer csomagot fordítani. Nem vagyok ellene a magyar fejlesztéseknek, mindenki oda fekteti a pénzét, ahová jónak látja, de minél alapvetőbb egy fejlesztés, annál többe kerül, és annál kisebb a látszata. Komoly alkalmazásokat érdemes fejleszteni, azokat lehet fókuszálni, egy ekkora disztribúciót nem lehet fókuszálni. A SuSE Labs, ahol a fejlesztések folynak, kétszáz embert foglalkoztat, akiknek az a dolguk, hogy gyúrják a csomagokat; mindez rengeteg pénzbe kerül.

Az alkalmazásokat jobban lehet teríteni, kisebb marketing mellett nagyobb hatást lehet elérni. Az alaptechnológiákat meg kell hagyni azoknak, akik ezt az utóbbi tíz évben keresztülverekedték. Adatbáziskezelőkből sem jönnek ki újak a piacra, ott az Oracle, a Sybase, a DB2, pedig lehetne jobbat készíteni, de keserves dolog. Ahogy feljebb megyünk a vállalatirányítási rendszerek, számlázórendszerek szintjére, vagy a magyar jogrendhez kötődő alkalmazásokig, ott már van pálya, oda érdemes lenne fejleszteni.

[oldal:Kérdések IV.]

Hány ember dolgozik a magyar irodában, és milyen munka folyik itthon?

Univerzális csapat vagyunk, kicsit mindenki foglalkozik mindennel, de vannak súlypontok. Összesen öten vagyunk, ebből egy-két ember inkább a csomagokkal és a rendszerrel foglalkozik, a többiek teszteléssel, eladással, marketinggel, oktatással, mindenkinek vannak kompetenciái, máshogy ezt nem is lehet.

Itt készülnek a magyar felületek, a csomagok magyarításai, a YaST fordítása, a SuSE-specifikus KDE-kiegészítések fordítása, a K3b stb., hiszen ez nem pont ugyanaz a KDE, amit a magyar KDE-fejlesztők csinálnak. Legalább ennyi GNOME-magyarítást is végzünk, és ezeket egyből vissza is forgatjuk, elküldjük a fejlesztőknek. A könyvek is nálunk készülnek, ez mintegy ezer oldalt jelent, és a terméktámogatási adatbázist (SDB) is fordítjuk, karbantartjuk. Frissítjük, karbantartjuk a www.suselinux.hu weboldalt, konferenciákra járunk, és sok mindent támogatunk.

Közvetlenül OGG formátumú fájlokból is képes audió CD-t írni a K3b [+]

Legközelebb például az LME-vel (Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete) közösen lesz egy bilincs nélküli kampányunk, és próbálunk a kormányzat irányában is lobbizni, de nagyon nehéz áttörést elérni.

Oktatással foglalkozunk, ECDL-előkészítőink vannak, szakmai tanfolyamok, rendszergazdai tanfolyamok, biztonságtechnikai tanfolyamok, összesen 5-6 tanfolyam. Mi nem is tudunk mindenkit oktatni, építjük a partnerbázist, hogy a képzések az ország minden felében elérhetőek legyenek.

A United Linuxban mekkora szerepe van a SuSE Magyarországnak? Amikor májusban megtörtént a bejelentés, egészen döbbenetes volt, hogy a sajtóközleményekben az szerepelt, hogy az angol, francia, német, spanyol és a kínai mellett magyarul is telepíthető lesz a rendszer.

Igen, nekünk köszönhető, ezt a PR-os munkatársakkal letárgyaltuk, vállaltam, hogy mi ezt megcsináljuk. Az, hogy a magyar nyelv ténylegesen szerepelni fog-e a United Linuxra épülő termékekben, már egy másik kérdés, attól függ, hogy az adott terméket ki gyártja, hiszen a United Linux csak egy termékalap. A SuSE üzleti termékek jelenleg például nem magyarok, nem jut mindenre energiánk. A SuSE CD-s tűzfalat majd magyarítjuk, könyvet adunk ki hozzá, de az üzleti termékek iránt nincs akkora kereslet, mint a desktop rendszer iránt, ez már egy elég speciális, szakértelmet igénylő terület.

Ami a United Linuxot illeti, szerintem nagyon jó húzás volt, egy kis idő kell még neki, de jó húzás volt; a kezdeményezésnek, amint azt ismeretes, a SuSE a technikai koordinátora.

[oldal:Kérdések V.]

A magyar iroda kezdeményezte az MPlayer csomag felvételét a disztribúcióba?

Ezt a szoftvert már régóta ismerik az emberek, sokan használják a SuSE-n belül is, de a csomag karbantartói nem mi vagyunk. A jogászokkal ment a huzavona, hogy bele lehet-e tenni, milyen ISO szabványokat használ a program, mit kell kihagyni belőle. A dolog nem is olyan egyszerű, maga az MPlayer is csak körülbelül fél éve GPL-es, és nem tehetünk be a rendszerbe bármit. Egy kisebb disztribúció ezt esetleg megengedheti magának, de a SuSE nem. A Red Hatből például teljesen kigyomláltak minden ilyesmit, mi a pengeélen táncolunk, próbálunk a felhasználóknak kedvezni, miközben nagyon figyelnünk kell a jogszabályokra is. Egy otthoni felhasználó összeállíthat magának egy csomagot különösebb következmények nélkül, de egy világméretű cég az más kategória.

A megújult tűzfal... [+]

A SuSE Firewall on CD fordításáról már volt szó, milyen további termékek honosítására számíthatunk, lesz-e például magyar SuSE Linux Personal kiadás, vagy a 2003 első negyedévében megjelenő új üzleti rendszerekből (SuSE Office Desktop, SuSE Enteprise Desktop) készülnek-e magyar változatok?

Erre még nem tudok pontos választ adni. A SuSE Linux Personal kiadás nem lesz, de ismét tervezünk egy OEM verziót, amit csak számítógépekkel együtt, előre telepítve lehet majd megkapni. Ami az Office Desktopot, illetve az Enteprise Desktopot illeti: a speciális vállalati termékek előkészítése sok időt és gondos munkát igényel, megvizsgáljuk először a felvevőpiacot, mielőtt a magyar verziót elkészítjük.

...akár NAT-hoz is használható [+]

Végül egy utolsó, a többinél talán egy picit kényesebb kérdés: Magyarországon mennyire érezhető a Red Hat világpiaci előnye, itthon melyik disztribúció a SuSE legnagyobb vetélytársa?

Világméretekben sem olyan nagy a különbség, mint a legtöbben gondolnák, a SuSE bevételeitől körülbelül negyven százalékkal nagyobbak a Red Hat bevételei. Amerikában ugyan a piac csaknem kilencven százaléka van a Red Hat kezében, de Európában már nincsenek ilyen fölényben. Európában egyébként elkötelezettebbek az emberek a Linux iránt. Itthon a legnagyobb vetélytárs, különösen a szerverek terén a Debian, de sokan használnak Red Hatet, én is használtam valamikor. Az igazi vetélytárs azonban nem a Red Hat és nem is Debian, hanem a Microsoft Windows, a Windows-felhasználók sokkal többen vannak, ebben mindkét nagy linuxos cég, a Red Hat és a SuSE is -- egymás sikereinek elismerése mellett -- megegyezik.

Köszönöm a beszélgetést.

Szólj hozzá a fórumban!