Szerző: Bodnár Ádám

2002. augusztus 29. 15:57

MIMOBOX: multimédiás PC VIA Eden alapokon

Alig több, mint egy hónapja került fel oldalunkra a Mini-ITX formátumú VIA EPIA "Eden" alaplapról szóló cikk, amely annyira tetszett egyik olvasónknak, hogy komplett multimédiás szórakoztatóközpontot épített a VIA aprócska alaplapja köré. Cikkünkben elmondja, hogy készült a MIMOBOX nevű apróság.

Alig több, mint egy hónapja került fel oldalunkra a Mini-ITX formátumú VIA EPIA "Eden" alaplapról szóló cikk, amely annyira tetszett egyik olvasónknak, hogy komplett multimédiás szórakoztatóközpontot épített a VIA aprócska alaplapja köré. Cikkünkben elmondja, hogyan készült a MIMOBOX nevű apróság. A szó Bányai Györgyé:

"A gép elkészítését a VIA Mini-ITX méretszabványú alaplapjának, az EPIA 800MHz változatának megjelenése tette lehetővé. Az extra kicsi formátumnak és az alaplapra integrált összes szükséges perifériának köszönhetően valóban kis méretben abszolút hordozható gépet lehet építeni, egy hasonló tudású notebook árának a töredékéért. Ezen kívül a kis áramfogyasztás és a halk működés elsőrangúvá teszi ezt a rendszert az ergonómia terén is. Egy kis extra beépítése is megtörtént, nevezetesen egy háttérvilágításos állapotjelző LCD személyében, amit Gerappa barátom által írt kezelőprogram hajt meg. Gerappa programjairól további információ a www.commander.hu oldalon található.

A munka természetesen a hardverelemek beszerzésével kezdődött: alaplap, merevlemez, egy kisméretű ATX tápegység, infra billentyűzet+egér, CPU-ventilátor a táphűtéshez és az LCD panel. Első tervem szerint egy fém postaláda adott volna helyet a gépnek, de szétnéztem egy kicsit, és megtaláltam a megoldást. Néhányan biztosan emlékeznek a régi Carry1 tipusú 486-os gépre, amely a mostani számítógépektől eltérően külső tápegységgel került forgalomba.

A Carry1 házába történő beépítést megnehezítette, hogy az eredeti gép egy belső, méretre és formára alakított lemezprofilon kapott helyet, amit körülölelt a szintén fémből készült burkolat. A lemezprofil kialakítása nem tette lehetővé a beépítést, így mindent a keretre építettem. Ez azonban azért volt körülményes, mert a keret csak előről és hátulról hozzáférhető, nem áll külön alsó részből és tetőből.

A furatokkal kezdtem a munkát, nevezetesen az alaplap, merevlemez és a tápegység furataival. Ezután a bekapcsológomb következett, ami egy régi, szabványos AT házból került át, és egyszerűen pillanatragasztóval rögzítettem a hátsó rész belső oldalára.

Ezzel egy időben a 4x20 karakteres háttérvilágításos LCD panel 16 csatlakozójának forrasztását csináltam meg, mivel csak a forrasztási pontok találhatóak a HD77480 kontrollerrel rendelkező szabványos paneleken, és ezután kötöttem össze egy párhuzamos portra köthető csatlakozóval. Az elkészült panellel aztán elkezdődhetett a kezelőprogram írása.

A panelt azután beépítettem a ház műanyag előlapjába, amit tűzhelyen melegített késsel vágtam ki. Kihasználtam az előlapon végigfutó vízszintes designcsíkot is, mert ez éppen olyan széles volt, mint a Power és a HDD LED . Miután megvoltam vele, az egészet eltakartam egy méretre vágott, öntapadó padlóburkolóval, amit azután a ház többi alkotóelemeivel egyetemben porózus matt kékre fújtam. Erre a burkolatra a ház eredeti floppynyílásának eltakarása miatt is szükség volt.

[oldal:Összeállítás]

Most jött a lényeg, vagyis hogy jól gondolkoztam-e vagy sem. Vajon elfér-e mindaz a házban, amire gondoltam, vagy esetleg közbejön valami? Először az alaplapot építettem be, majd a tápegység következett (Samsung 112W), amit a magassága miatt meg kellett fosztani saját burkolatától. Ez azt jelenteti, hogy a házon belül a 220 Volt szabadon van, tehát nagyon körültekintőnek kellett lennem. Természetesen leföldeltem, és vigyáztam, hogy ne érjen semmi semmihez.

A tápegység panele mellesleg az eredeti burkolat fémrészétől nagyobb távolságra van, így az eredetinél biztonságosabb, igaz szerelni a gépet csak konnektorból kihúzott dugóval lehet. Ez ma már nem nagy áldozat, hiszen az ATX szabvány megjelenése óta amúgy is alap dolog, igaz ez utóbbi esetben a hardver védelme miatt. Azt azért el kell mondanom, mielőtt sokan megijednének, hogy ez a gép összeépítés után nem bővíthető, így szétszedni sem kell, tehát nem kell biztonságosabbnak lennie egy közönséges asztali CD-lejátszónál, ahol a nagyfeszültség szintén szabadon van, általában két szigeteletlen fémtüske személyében.

A merevlemez beépítése előtt ejtettem meg a tápegység hűtőventilátorának a csatlakoztatását. Mivel az eredeti, 8 cm-es ventilátor sehogy sem fért el, ezért ezt a célt egy közönséges, ámde nagyon halk CPU coolerre bíztam, amit a táp mögé ragasztottam. A merevlemez beépítése csak ezután következett, mert ennek a beépítése után már nem lehet a részegységekhez hozzáférni.

Látható, hogy az IDE eszközök csatlakoztathatóságának érdekében egy táp-, illetve adatkábelt a hátoldalon kivezettem. A bal alsó képen látszik, hogy a merevlemez és a memóriamodul között mindössze 2 milliméter távolság van, igaz, az általam beépített memóriánál laposabb modulok is léteznek. Megjegyezték páran, hogy nem a legjobb megoldás a merevlemezt "fejjel lefelé" beépíteni, de a mai meghajtók mindkét oldalon csapágyazottak, tehát beépíthetők így vagy akár függőleges állapotban is. A forgalomban levő Saggittarius miditorony is tartalmaz egy olyan HDD helyet, ahol a merevlemez csak a képen látható módon építhető be. 7200 forulat/perc sebességű merevlemez használata sajnos nem ajánlott, hiszen helyhiány van, nem nagyon tudna ebben a kis házban megfelelően szellőzni.

Az LCD panel okozta a legnagyobb fejtörést. A HD77480-as vezérlője ugyan szabványos, de párszor megviccelt bennünket. Gerappa programja jelenleg az alul látható módon hajtja meg, kiírja statikusan a felső sort, és a maradék három sorban infopanelként működik. Idő, processzor- és memóriafoglaltság látható rajta. Természetesen a megjeleníthető adatok korántsem erre a három dologra korlátozódnak, nagy még a megjeleníthető adatok csoportja. Alul működés közben látható.

A munka végeztével a hátoldal került a gépre, ügyelve a szellőzésre. A baloldalon "lép" be a levegő a ventilátorhoz, és az előlap aljára vágott lélegző nyíláson távozik, természetesen az ellenkező oldalon.

[oldal:A billentyűzet és a külső meghajtó]

Az általam vásárolt Maxxtro billentyűzet szintén kék színt kapott. Remekül működik, igaz, az egér valóban csak egy mankó. Ugyanúgy nem helyettesítheti 100 százalékosan a "valódi" egeret, mint véleményem szerint bármely más egérpótlék (talán a trackball kivételével), de a feladatát ellátja, amennyiben monitor nélkül, filmnézésre, illetve zenehallgatásra használjuk a gépet TV-re és erősítőre kötve.

A MIMOBOX-ot kiegészítettem egy külső DVD-ROM/CD-RW kombó meghajtóval is. A külső egység szélessége megegyezik az alapgépével és majdnem 5,25" magas. Amire külön vigyáztam, hogy a meghajtó teljes felülete ne látszódjon, így csak a tálca helyét vágtam ki az előlapból, és így nem látszik elsőre, hogy közönséges meghajtó bújik meg mögötte. Az előlapot lefújtam, majd ugyanebből a padlóburkolólapból kivágtam pár csíkot, ami távtartóként funkcionál, és erre ragasztottam az előlapot, mert nem akartam a kiálló részeket, így a hangerő-potmétert és az eject gombot kiforrasztani. Ettől függetlenül a gomb működik, amennyiben a helyén benyomjuk az előlapot. Hátul a már kivezetett adat- és tápkábelt használtam a csatlakoztatáshoz."

További képek a számítógépről:

Szólj hozzá a fórumban!

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról