Szerző: Bodnár Ádám

2002. március 28. 18:07

Yamhill, avagy egy legenda születése

Az Intel és az AMD processzorstratégiája kapcsán az egyik legtöbbet emlegetett kifejezés egy oregoni megye neve. Yamhill lakosai valószínűleg nem is sejtik, az informatikai sajtóban micsoda érdeklődést váltott ki otthonuk.

Sokan tényként könyvelik el a "Yamhill" technológia létezését. Az interneten terjengő pletykák szerint ugyanis az Intel is beépíti processzoraiba az x86-64 utasítások futtatásához szükséges hardverelemeket, ezt nevezik egyesek Yamhillnek. Yamhill egyébként egy boráról híres megye Oregon államban, az Egyesült Államok északnyugati részén.

Mint ismeretes, az Intel és az AMD teljesen más utat választott a 64 bites feldolgozás bevezetésére: az Intel egy teljesen új, "natív" 64 bites utasításkészlet-architektúrát (ISA) hozott létre, ez az IA-64, amelynek fizikai megvalósulása az Itanium. Az AMD viszont a jelenleg is használt és általánosan elterjedt x86 utasításkészletet bővítette 64 bitesre: az x86-64 névre keresztelt utasítások elsőként az év végén (a jövő év elején?) megjelenő Clawhammer processzorokban debütálnak.


Az Intel Itanium processzor

Ennek a megoldásnak a legfontosabb előnye, hogy a legjobb 32 bites teljesítményt nyújtja, amire az AMD képes, ráadásul 64-bit kompatibilis. Ezzel folyamatossá tehető a váltás 32 és 64 bit között, nincs szükség arra, hogy a cégek megvárják az első 64 bites operációs rendszereket, mert a processzor egyaránt képes 32 és 64 bites alkalmazások gyors futtatására.

A megoldás fő hátránya, hogy az új processzor magán hordozza majd az x86 utasításkészlet minden hibáját, betegségét és gyengeségét, bár az AMD szerint "a teljesítmény nem az utasításkészlettől, hanem annak használatától függ".

Mivel az AMD és az Intel esetében két egymástól teljesen eltérő és inkompatibilis 64 bites megvalósításról van szó, a kereskedelmi siker és tömeges elterjedés érdekében kulcsfontosságú a szoftvertellátottság.

Az IA-64 meglehetősen széles körű támogatottságnak örvend: nemcsak a vezető operációs rendszerek (Windows XP, Windows Advanced Server, Linux, és HP-UX) futnak rajta, hanem egyre több alkalmazásfejlesztő is elkészíti programjainak Itaniumra optimalizált változatát.

Az x86-64 ebből a szempontból meglehetősen gyerekcipőben jár: a jövőben megjelenő Linux 2.6 kernelen kívül egyelőre semmiféle operációs rendszer nem támogatja az AMD új utasításkészletét. Bár lehet pletykákat hallani egy új Windows-változatról, de hivatalosan még sem a Microsoft, sem pedig az AMD nem foglalt állást, leszámítva a "szoros együttműködésben dolgozunk" sablonszöveget az utóbbi cég részéről.

[oldal:Létezik? Ha igen, miért nem?]

Mindenképpen észre kell vennünk, hogy a "Hammer" és az Itanium nem azonos piacra készül. Míg az Itanium (jelenleg) kizárólag a legfelső kategóriás szerverek és csúcsteljesítményű munkaállomások piacának meghatározó szereplője kíván lenni, az AMD processzorát az otthoni/irodai szegmensben is be kívánja vezetni. Természetesen az Intel a későbbiekben az otthoni gépekben is számít az IA-64-re, de ez még a nagyon távoli jövő, azonban a sikert ma kell megalapozni.

Nyilvánvaló, hogy az Intel a rendelkezésére álló összes eszközzel elő szeretné segíteni az IA-64 terjedését és az x86-64 ellehetetlenítését. Ennek megfelelően a vállalat óriási összegekkel és nagyszabású rendezvényekkel (Intel Plugfest) támogatja az itaniumos fejlesztéseket.


A ClawHammer és a SledgeHammer (Fotó: tecChannel)

Az x86-64 ellehetetlenítésére pedig talán a legokosabb módszer az ignorálás. Ha az Intel valóban fejlesztené saját x86-64 lapkáját, és ez kiszivárogna, valószínű két dolog történne: az IA-64 utasításkészlet-architektúrára (Itaniumra) fejlesztők elbizonytalanodnának, miközben az x86-64 óriási támogatást kapna, hiszen bizonyossá válna, hogy a világ legnagyobb processzorgyártója is ebben látja a jövő kulcsát.

Látható, hogy az IA-64 sikere szempontjából kulcsfontosságúnak számítanak az Intel tervei az x86-64 architektúrával. Éppen ezért hiszem, hogy a cég ezeket mindenképpen szigorú titokként kezeli és nagyon vigyáz arra, még véletlenül se szivárogjon ki semmi. Márpedig egy ilyen kaliberű vállalatnál ez biztosan nem megoldhatatlan feladat, még akkor sem, ha egy adott processzoron egyszerre több száz szakember dolgozik.

A fent leírtak alapján azt kell gondoljam: a sokat emlegetett Yamhill technológia valószínűleg egy túlbuzgó elme fantáziaszüleménye, de legalábbis ebben a formában biztosan nem létezik. Ezzel persze nincsen baj, hiszen fantáziálni szabad, azonban egyesek tényként kezelik a Yamhill létét és már olyanokat is olvasni, hogy "az Intel Developer Forumon bejelentették, hogy a 0,09 mikronos Prescott processzorba bekerül a Yamhill technológia", amiből persze egy szó sem igaz, legalábbis én az IDF egyik előadásán sem hallottam a "Yamhill" vagy "x86-64" szavakat.

Mindent egybevetve ha fel is tesszük, hogy az Intel dolgozik egy 64 bites x86 kiterjesztésen, akkor is valószínűbb, hogy egy teljesen saját megoldást választ, amit piaci erejéből kifolyólag úgyis nagyobb sikerre tud vinni, mint az AMD. Ha pedig már elég 64 bites Intel x86 processzor van a piacon, az AMD is megkaphatja a licencet, persze jó pénzért...

Szólj hozzá a fórumban!

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról