A VIA Cyrix új erőre kap: történések a low-end processzorok piacán

A nyáron bejelentett és nemrégiben megjelent "Samuel" magos VIA Cyrix III processzorok egyértelműen a low-end számítógépek piacát célozták meg, és bár a teljesítményük messze elmaradt a vetélytársakétól, kedvező árukkal mégis sikerült megvetniük lábukat a piacon. A VIA szeptemberre ígérte a Cyrix III legújabb változatát, amelyben a "Samuel 2" mag dolgozik majd, ám a hírek szerint a megjelenésre egészen 2001 elejég várnunk kell.

VIA Cyrix III

A késés hátterében minden bizonnyal a 0,15 mikronos csíkszélességű gyártásra való átállás áll, amely komoly fegyverténye lehet az új processzoroknak, ezért nyilvánvalóan a VIA semmiképpen nem akar lemondani erről a fejlett technológiáról.

A legújabb hírek szerint a Samuel 2 maggal szerelt processzorok első példányai 2000 decemberben készülnek el, a hivatalos termékbejelentés pedig 2001 januárjában esedékes. Az új Cyrix III processzorok eleinte 650 és 800 MHz közötti sebességeken lesznek elérhetők, de hála a 0,15 mikronos csíkszélességnek, az elérhető órajel akár 1 GHz fölött is lehet, így könnyen elképzelhető, hogy a VIA Cyrix III 2001 elején megelőzi órajelben az Intel Celeront.

A jelenleg kapható - Samuel maggal szerelt - Cyrix III processzorok fő gyengesége a másodlagos gyorsítótár hiánya és a lassú lebegőpontos egység. A VIA tervei szerint mindkét betegséget orvosolni tudják majd, a Samuel 2-be 64 kbyte nagyságú L2 cache kerül és a lebegőpontos egységet is átdolgozzák majd.

[oldal:Intel Celeron és Timna]

Mivel a Cyrix III ugyanazt a Socket370 foglalatot és P6/GTL+ buszrendszert használja, mint az Intel Celeron - ergo ugyanolyan alaplapot igényelnek - így a két processzor gyakorlatilag közvetlen vetélytársa lesz egymásnak. Bár sokan szkeptikusan nyilatkoznak a Samuel 2 másodlagos gyorsítótárának méretéről, ne felejtsük el, hogy az AMD Duron processzora is csak 64 kbyte L2 cache-el készül, ám teljesítmény szempontjából mégis maga mögé utasítja az azonos órajelen működő Celeron processzort.

Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az Intel 2001 tavaszán a jelenlegi 66 MHz-ről 100 MHz-re kívánja emelni a Celeron processzorok rendszerórajelét, ami jelentős teljesítménynövekedéssel jár. Ám az általunk ismert tervek szerint a Celeron-ok jövőre is 0,18 mikronos csíkszélességgel készülnek, ami meglehetősen behatárolja az elérhető maximális órajel nagyságát. Jelen tapasztalatainkra építve valószínűsíthető, hogy az Intel Celeron processzorok legmagasabb órajele nem fog 1 GHz fölé nőni.

Intel Celeron

Mindemellett azt is tudnunk kell, hogy 2001-ben az Intel új low-end processzorral jelentkezik, ez pedig nem más, mint a Timna. Mostani ismereteink szerint a Timna kezdeti órajele 600-700 MHz körül lesz, 0,18 mikronos technológiával készül, 128 kbyte másodlagos gyorsítótárat tartalmaz, ám ez a Pentium II és Pentium III Katmai processzorokhoz hasonlóan csak a processzor órajelének felével üzemel. A Timna a PC-gyártók költségeinek csökkentése végett beágyazott PCI-, memória- és grafikus vezérlőt is tartalmaz majd. Szakértők szerint ez a chip óriási sikerre számíthat, amennyiben neves számítógépgyártók is bejelentik erre a processzorra épülő termékeiket.

Természetesen a Timna sem maradhat vetélytárs nélkül, ám a VIA "Matthew" néven fejlesztett - a Timna-hoz hasonló integrált alkatrészekkel szerelt - processzoráról egyelőre csak nagyon keveset tudhatunk, megjelenési időpontként 2001 végét jelölte meg a gyár nélküli chipgyártó tajvani vállalat.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy az olcsó processzorok piacán igazi pezsgés várható a jövő év elején. A VIA megoldása mellett szól a kedvező ár és a várható magas órajel, ám a vásárlók bizalmát könnyen visszavetheti a jelenleg kapható Cyrix III gyászos teljesítménye. A Celeron és Timna elég erősnek tűnik, már csak az a kérdés, hogy az Intel elég versenyképes áron tudja-e kínálni ezeket a termékeket.

[oldal:AMD Duron és Camaro]

A felsorolásunkból kimaradt az AMD, melynek Duron processzora a vékony pénztárcájú játékosok körében - főként remek túlhajthatósága miatt - osztatlan sikert aratott, de egyelőre nem látható a nagy PC-gyártók kínálatában. Ez valószínűleg az egyelőre kevés és többségében instabil alaplapnak köszönhető. Bár maga a Duron chip jóval olcsóbb és gyorsabb, mint a legfőbb vetélytárs Celeron, a hozzá való alaplapok megjelenési ideje és ára valószínűtlenül kedvezőtlen helyzetbe hozzák ezt a jobb sorsa érdemes CPU-t az alacsony árkategóriájú gépek piacán. Ugyanezen okból kérdéses a Duron utódának, a hónapokon belül debütáló Camaro-nak a sikere.

AMD Duron

Bár a SiS már bejelentette olcsó számítógépekbe szánt integrált chipkészletét, a SiS 730S-et, és az ALi is hírt adott ALiMAGiK1 lapkakészletének elkészültéről, az ezekre a chipsetekre épülő alaplapok egészen 2000 novemberig még nem jelentek meg. Ezért az AMD processzorok rajongói egyelőre csak drukkolhatnak a jobb támogatásért és az egyre több és olcsóbb alaplapért.

Összességében elmondható, hogy számítógépet vásárolni még sohasem volt olyan olcsó, mint manapság, és a felső kategóriás PC-k piacán dúló kíméletlen technológiai- és árverseny áldásos hatását érezteti a low-end piacon is. Az előrejelzéseket látva nyilvánvaló, hogy a 2001-es év még erőteljesebb és intenzívebb csatát hoz majd a gyártók között, mostmár nem csak a legfelsőbb, hanem a legalsó árfekvésű megoldások piacán is.