Teszt: Asus L8400

Az Asus notebookok tesztsorozatának második tagja egy L8400-as modell lett. Teljesítményében kicsit erősebb az előzőnél, egy 450 MHz-es Pentium III processzor található benne, beépített memóriája 128 Mbyte nagyságú, maximálisan 256 Mbyte-ig bővíthető. A két modell között persze ennél több különbség is van, a 8400-as egy kicsit vaskosabb, mint társa, kinézete - ha lehet - még szolídabb annál. Fedlapja ezüst színű, a már ismert Asus felirat díszeleg csak rajta, kinyitva pedig egy másfajta, szerintem barnás árnyalatba hajló szürkével találkozunk, melyet ezúttal nem tör meg a hangszórók borítása sem.

Máshova került a főkapcsoló is, mely apróbb problémát okozott a kezdéskor - tudniillik hirtelenjében nem találtam meg.

Társához hasonló billentyűzettel rendelkezik ez a modell is, tehát minden magyar karakter megtalálható rajta. Ugyanolyan érintőpaddal, egyesek szerint tapipaddal rendelkezik, e tekintetben tehát sok meglepetés nem ért.

Mivel ez a modell csak saját modemmel, de beépített hálózati kártyával nem rendelkezik, két PCMCIA aljzattal látták el. További kárpótlásként egy all-in-one készüléket vehetünk kézbe, tehát nem kell bajlódnunk a külső floppymeghajtóval, a CD-ROM mellett ez is megtalálható a gépben. Szintén apróbb különbség, hogy nem csak egy, hanem két USB csatlakozóval látták el, aminek a továbbiakban nagy hasznát vettem.

[oldal:Savage és Vortex]

Mivel az L8400-as egy 8 Mbyteos Savage4/MX VGA kártyával van felszerelve, gyorsan előkapartam egy 3DMark2000-ret, és lefuttattam. A teljesítmény számomra, ránézésre meggyőző volt, bár ez valójában semmit sem jelent, mivel játszani nem nagyon szoktam, és kissé le vagyok maradva a 3D játékokat illetően. A 3DMark alaposan meghajtotta a gépet, végeredményként pedig 1102 pontot osztott ki a notebooknak. A VGA kártya nemcsak a 14,1 colos LCD kijelző, hanem egy TV-készülék vezérlésére is alkalmas - ez többek közt bemutatókon jöhet jól.

Az S3 Savage mellet még két érdekesség kapott helyet a gépben, mindkettő az Aureal Semiconductor terméke: egy Vortex AU8810 jelzésű hangkártya, illetve a már említett szoftveres Vortex PCI modem.

Mivel az L8400 telepített operációs rendszer nélkül érkezett, hirtelen ötletként feltettem rá a Windows 2000 Professional-t. Az eredmény meghökkentő volt, a notebook annyi idő alatt végzett a telepítéssel, mint az asztalon mellette dolgozó Pentium 166 MMX, 32 Mbyte RAM konfigurációjú asztali PC egy Windows 98 installálásával. A későbbi használat során is meg voltam elégedve a Windows 2000 sebességével - mindenki döntse el, hogy ez a Windows, vagy a notebook érdeme. Sajnos a Windows 2000 nem sokáig tartózkodott a gépen, mert nem volt hajlandó kezelni a mobil CD-író készüléket - helyét a Windows 98 vette át.

[oldal:CD-író és Flash]

Ez alkalommal szeretném kicsit körüljárni a mobil adattárolás lehetőségeit. Ennek keretében szó esik majd a notebook CD-ROM-meghajtójáról, merevlemezéről, illetve két érdekesség is került hozzám, az egyik egy külső, mobil CD-író, a másik egy 96 Mbyte-os Compact Flash kártya, valamint a hozzátartozó író-olvasó készülék.

A mobil CD-író figyelemre méltó készülék. A hozzá járó PCMCIA kártya valójában nem más, mint egy IDE vezérlő. A foglalatba illesztve, illetve a megfelelő illesztőprogramok telepítése után szabványos IDE vezérlőként látszik, és ennek megfelelően a hozzá csatlakoztatott CD-író is szabványos ATAPI CD-íróként viselkedik.

A PCMCIA kártya - meglehetősen előnytelen módon - egy rövid adatkábellel került egybeépítésre, melynek másik vége a CD-íróhoz csatlakozik. A készülék kétféle táppal látható el, vagy normál hálózatról - sajnos a magyar szabványnak megfelelő csatlakozó nem volt a csomagban, így ezzel nem élhettem -, vagy a PS/2-es billentyűzetcsatlakozót egy rövidke csatlakozóval megcsapolva közvetlenül a számítógépről. A készülék hátulján egy audio kimenet is található, a tetején pedig egy kétszínű LED nyújt kevéssé következetes módon információt arról, hogy van-e lemez a meghajtóban, azt éppen használjuk-e, esetleg éppen egy lemez írása folyik-e odabenn.

A Flash kártyáról annyit érdemes tudni, hogy 96 Mbyte kapacitású, és kicsi. Méreténél fogva, és a mozgó alkatrészek hiányában talán nem kell ecsetelni, mennyivel előnyösebb egy floppy-, esetleg egy ZIP-lemeznél. A hozzá adott USB csatlakozós író-olvasó is alig tenyérnyi, utazásokhoz ideális - gyakorlatilag zsebben elfér az egész készlet. Mivel a notebookon két USB port volt, a már ismertetett Asus egér mellett az író-olvasó remekül megfért a másik csatlakozón.

Mielőtt a sebességtesztekre térnénk, fontos hangsúlyozni, hogy mobil eszközöknél nemcsak a teljesítmény, hanem az energiafogyasztás és a súly, esetleg a rázkódások, ütődések elviselése is fontos szempont. Tehát pusztán a sebesség alapján nem szabad megítélni egy-egy készülék minőségét.

[oldal:CD - tesztek]

Első lépésként a CD-meghajtókat kínoztam meg. A beépített, Matshita CD-176 típusú CD-olvasó elméletileg 24x sebességgel tudja olvasni a lemezeket. A CDSpeed99 eredményei az alábbi képen láthatók.

Ugyanezt a lemezt a teszt lefutása után áthelyeztem a külső CD-íróba is, és azzal is lefuttattam. A külső egység a 4x írás és újraírás mellett 20x olvasásra képes - elvileg. Az eredmény a képen látható.

Egy kicsit gyakorlatiasabb dolog egy teljes CD-lemez tartalmát (jelen esetben 649 Mbyte) átmásolni a gép merevlemezére. A külső egységgel ez érthetetlen módon nagyon lassan, 16 perc 30 másodperc alatt sikerült. Ugyanezt a lemezt visszatéve a belső meghajtóba - az előzőleg átmásolt anyag törlése és a kuka kiürítése után - 6 perc 32 másodperc alatt sikerült átmásolni ugyanazt az adatmennyiséget.

Mivel a CD-író nemcsak olvasásra való, természetesen írni is próbáltam az egységgel. A készülékkel az Adaptec Easy CD Creator szoftverének 3.5c verziója érkezik, feltehetően az ennél újabb változatokból sem került ki a készülék támogatása. Ezzel, illetve a CD Copier Deluxe segítségével mind image fájlból, mind közvetlenül, a beépített olvasóról másolva sikerült CD-lemezt írni. Az újraírást sajnos csak 2x sebességgel tudtam kipróbálni, de mivel a normál írás probléma nélkül ment 4x sebességgel, vélhetően ez is hibátlanul lefolyt volna.

A külső egység sajnos nem jelzi egyértelműen, hogy éppen egy lemez készítése folyik, illetve meg van az a hátránya, hogy - mivel nem motoros a tálcája - ha a CD-lemez elkészültekor az íróprogram kinyitja a tálcát, azt magától nem tudja visszahúzni; nem árt tehát odafigyelni, és az írás végeztével kivenni a lemezt, vagy legalább visszanyomni a tálcát, elkerülendő a készülék sérülését. Ezektől az apróságoktól eltekintve a CD-íróval meg voltam elégedve, lemezt rontani sem sikerült vele; illetve amint feltűnt, alkatrészeinek jelentős része fémből, és nem műanyagból van - ez nem biztos, hogy tartósabb konstrukciót jelent, de mindenesetre bíztató jel.

[oldal:Mit tudhat a merevlemez?]

Ha egy notebook gép merevlemezét szeretnénk összehasonlítani egy asztali gép merevlemezével, a teljesítménybeli adatok egyértelműen az asztali kategória felé billentik a mérleget; ezzel szemben a mobil kategória tagjai kevesebb energiával is beérik, illetve többször lehet őket ki/bekapcsolni.

Két kiragadott példa az IBM termékei közül:

A gyakorlatban ez a sebesség azt jelenti, hogy 121 Mbyte anyagot, egészen pontosan a Windows 98 telepítőkészletét 1 perc 14 másodperc alatt tudtam a merevlemezről önmagára, ugyanarra a partícióra átmásolni. Ugyan a technológia fejlődésével a notebook-merevlemezek is folyamatosan fejlődnek, el kell fogadnunk, hogy teljesítményben mindig az asztali példányok alatt maradnak.

[oldal:Floppy helyett Flash]

Végezetül lássunk néhány adatot a Flash kártya sebességéről. A Windows 98 telepítőkészletéből csemegézve az Intéző szerint pontosan 96,0 Mbyte átmásolásának láttam neki az F: meghajtóként, eltávolítható lemezként megjelenő Flash kártyára. Amint azt sejtettem is, az anyag pont nem fért rá a memóriakártyára.

Amíg az ezt jelző üzenet megjelent, pontosan 6 perc telt el - ez idő alatt 94,3 Mbyte került rá a kártyára. A fájlok visszamásolása a merevlemezre 4 perc 14 másodpercet igényelt, törlésük pedig (77 fájl) mindössze néhány másodpercig tartott. Jogos lehet a kérdés, mire elegendő ez a sebesség? A kb. 150 kbyte/másodperc bőségesen elegendőnek tűnik ahhoz, hogy Word dokumentumokat nyissunk meg, vagy mp3 fájlokat játsszunk le róla. Ugyan a kapacitás, az ár és a sebesség jelzi, hogy a technológia életútja elején jár, mindenesetre érdemes figyelmet szentelni az aprócska, egyre terjedő kártyáknak.

A további információkra vágyók kedvéért ez alkalommal is lefuttattam az Aida-t, a reportfájl letölthető.

A tesztkészülékeket a Sowah Kft. bocsátotta rendelkezésünkre. A külső CD-meghajtó, a Flash kártya és a hozzátartozó olvasó Eagletec termékek, szintén a Sowah Kft. forgalmazásában kaphatók.