Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

A saját fejlesztések felé kell elmozdulnia a magyar IT-cégeknek

Bizó Dániel, 2007. december 07. 14:52
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Tegnap hozta nyilvánosságra a hazai IT-piacról készült felmérést az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), melyet az IDC Magyarország készített el a szervezet megbízásából. Az adatok alapján a forgalom bővülése lelassult az elmúlt két évben, ugyanakkor a következő évek során ismét gyorsuló növekedés várható. Az IT-szektornak szüksége van az ország gazdasági növekedésére, ugyanakkor speciális, iparág-specifikus IT-megoldásokkal az átlagot jóval meghaladó növekedési ütemet lehet elérni, véli Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke.

[HWSW] Tegnap hozta nyilvánosságra a hazai IT-piacról készült felmérést az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), melyet az IDC Magyarország készített el a szervezet megbízásából. Az adatok alapján a forgalom bővülése lelassult az elmúlt két évben, ugyanakkor a következő évek során ismét gyorsuló növekedés várható. Az IT-szektornak szüksége van az ország gazdasági növekedésére, ugyanakkor speciális, iparág-specifikus IT-megoldásokkal az átlagot jóval meghaladó növekedési ütemet lehet elérni, véli Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke.

Gyorulás előtt a piac

Az IVSZ megbízásából készült kutatás (melynek 300 oldalas jelentése megvásárolható a szervezettől) kifejezetten a magyar piacot és informatikai szektort igyekszik feltérképezni és megérteni, és a nemzetközi léptékűekhez viszonyítva eltérő metodikát is használ. Az IDC által végzett felmérés alapján tavaly, 2006-ban nominálisan 9,3 százalékkal bővült a hazai IT-piac, és 565,7 milliárd forintot tett ki. Reálértéken ez nagyjából 6 százalékos bővülés, ami nyilvánvalóan gyengének számít -- kommentálta az eredményeket Komáromi Zoltán, az IDC Magyarország ügyvezető igazgatója. A legnagyobb szeletet a szolgáltatások szakították ki, melyeket szorosan a hardverköltések követteék, míg a szoftver messze lemarad, alig 91 milliárd forinttal, bár a szoftverre fordított kiadások bővülnek a legmagasabb ütemben.

Regionális összehasonlításban Magyarország a negyedik legnagyobb piac Oroszország, Lengyelország és Csehország mögött, ugyanakkor a leglassabban növekedők közé tartozott 2006-ban. Komáromi szerint a regionális összehasonlításban lassú növekedést a forint erősödése mellett a magyar informatikai piac természetes ciklikussága magyarázza. Ez a lassulás az előzetes adatok alapján az idei évre is áthúzódott, és mindössze 4-5 százalékos növekedés várható a teljes piacon. Ezt erősítette, hogy a fiskális szigor a kormányzati megrendeléseket is visszafogta, valamint az uniós pályázati pénzek is kifutottak már. Komáromi szerint azonban a magyar piac mindezek ellenére egészségesnek és fejlettnek számít a régióban.

Forrás: IVSZ/IDC, 2007

Komáromi úgy látja, hogy 2008-ban és középtávon pozitív változások lesznek tapasztalhatóak, és a növekedést lefojtó tényezők hatása megszűnik. A makrogazdasági környezet javulásával egy vákuum alakul ki a vállalati szféra felől, mikor elindulnak a cégek a fejlesztések útján. A kormányzati szektorban az IDC már nem számít további drasztikus informatikai kiadáscsökkentésre. Ezeket a kedvező trendeket erősíti, hogy 2008-ban a friss EU-pénzek "gyakorlatilag megjelennek a piacon, effektíve az informatikai cégeknek már bevétele lesz ebből" -- mondta el, majd hozzátette, "ha sikerül ezeket a pénzeket jól hasznosítani, akkor [...] jó esély van arra, hogy csak ez a forrás a magyar informatikai piachoz éves átlagban 3-4 százalékpontot hozzátegyen a piac jelenlegi méretéhez képest".

A makrogazdasági előrejelzésük még bizonytalanok -- folytatta Komáromi --, ugyanakkor az IDC úgy látja, összességében több a pozitív tényező 2008-tól kezdődően, és újra egy erősebb pályára áll be a piac. "Mindenképpen arra számítunk, hogy a növekedés középtávon emelkedik meg jobban [...] 2008-ban megközelítheti a 7 százalékot, ezt követően közelíteni fogja a 10 százalékot". Az állam költésének részaránya 20 százalék körülit tett ki, amivel a legnagyobb szeletet hasította ki az összes szektor közül, ami az elektronikus kormányzati projekteknek köszönhető. A másik két legnagyobb költő a telekom és média, valamint a pénzügyi ágazatok.

Nincs alternatívája a saját fejlesztésnek

Az informatikai vállalatoknak ugyanakkor nem szabadna kizárólag a makrogazdasági és piaci környezettől függnie. A SWOT-analízis egyértelműen rámutatott, hogy a magyar IT-ipar főként erőforrás-értékesítésről szól, ami önmagában még nem lenne probléma, viszont a hazai, saját fejlesztésű termékekből, IT-megoldásokból van hiány -- mondta Komáromi.

A kutatás azt mutatja, hogy azok a cégek, melyek az átlagot messze felülmúló sikereket érnek el, mind olyanok, melyek saját termékeiket, megoldásaikat állítják elő, melyeket aztán sokkal szélesebb körben képesek értékesíteni, akár külföldön is. Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke szerint ennek a stratégiának nincs valós alternatívája azok számára, akik növekedni akarnak, vagy akár a nemzetközi színtérre is ki szeretnének lépni.

A hazai IT-vállalkozások elaprózottak, nehezen érik el azt a küszöböt, hogy jelentős tőkét tudjanak bevonni. A mélyinterjúkból az derül ki, hogy néhányan tisztában vannak azzal, hogy fúziókra, felvásárlásokra, egyszóval magasabb koncentrációra lenne szükség az iparban ahhoz, hogy javuljon a finanszírozási helyzet, és több cég lépjen akár tőzsdére is. Ezt tetézi, hogy informatikai fejlesztésekhez nehéz a nyílt piacon pénzt szerezni, ugyanis szellemi tulajdonokról lévén szó nincs mögötte fedezet. Erre próbál a nemrég beindított Jeremie-program választ adni, mely állami garanciát ad a hitelintézeteknek, átvállalva a kockázatot.

Kovács szerint a specializált IT-megoldásokban van a hazai IT-cégek számára lehetőség -- a specializáció lehet horizontális, feladat-, vagy vertikális, vagyis iparágspecifikus is. Azok a szereplők, melyek ezt megfelelően ki tudják használni, sokkal gyorsabban fejlődnek a többieknél. Innoválni, fejleszteni kell, ehhez viszont meg kellene látni az üzleti lehetőséget is, hogy legyen mozgatórugó -- változnia kell a menedzsmentkultúrának is. Számos iparágban azonban rendkívül alacsony az informatizáltság, vagy egyáltalán az igény rá, így például az építőiparban és mezőgazdaságban, ami nagy lehetőségeket rejteget még nehéz gazdasági környezetben is, hiszen a legtöbben a kormányzatra, telkókra és pénzügyi szolgáltatókra fókuszálnak.

Egy új iparágba való belépés ugyanakkor nagy befektetés, és jelentős kockázat, vagyis nem egyszerű döntés, mondta el Gögge Péter, az IVSZ főtitkára. Az építőiparban több tízezer cég működik, mondta el, mégis alig néhány használ IT-rendszereket. Kovács és Gögge kifejtette, hogy az állam közvetve kikényszeríthetné az építőiparból és mezőgazdaságból egyaránt, hogy az átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében elektronikusan bonyolítsák üzletmenetüket, korszerű üzleti szoftverekkel. Akárhogy is, "a piacokat építeni kell" -- fűzte hozzá Komáromi.