Hárommagos asztali processzorokat jelentett be az AMD
Hárommagos asztali processzorvonalat jelentet be tegnap az AMD. A Phenom márkanéven piacra kerülő termékek jövő első negyedévtől válnak hozzáférhetővé, míg a négymagos változatok szállításait még idén megkezdi a vállalalat, hivatalos rajtjuk pedig egyelőre még nem eldöntött, de az év vége felé várható.
Kérdőjelek
Hogy a hárommagos processzorok az egyszálú teljesítmény és párhuzamosság ideális egyensúlyát jelentik-e majd, vagy éppen ellenkezőleg, és alulmaradnak a két- és négymagos termékekkel szemben azok felségterületein, egyelőre még nem világos. Az azonban bizonyos, hogy ezzel az AMD drasztikusan képes csökkenteni négymagos chipjeinek jelentős selejthányadát.
Az AMD szeptember 10-én indította útjára processzorainak régóta várt új generációját, melynek zászlóshajója a Barcelona kódnéven ismert négymagos szerverchip. A chip monolitikus négymagos felépítése a modulárissal (Intel) szemben architekturálisan előnyös a viszonylag hatékonyan párhuzamosított szerveralkalmazások alatti teljesítmény, és az energiahatékonyság szempontjából egyaránt. Az asztali alkalmazási területek túlnyomó többsége azonban egyelőre igen keveset, vagy semmit nem képes profitálni a négy magból, és inkább az erősebb egyszálú végrehajtásért hálásak -- itt azonban az energiaplafon által limitált órajelek miatt a négymagos termékek nem remekelnek a kétmagosokhoz képest.
A hárommagos Phenomok tehát egy átmenetet igyekeznek betölteni a viszonylag magasabb órajelen ketyegő két-, és a jól párhuzamosított, jellemzően professzionális szoftvereknek kedvező négymagos termékek között. Az AMD szerint ez az egyedi pozícionálás egy "okos választás", és segíti a többmagos technológia terjedését. A Mercury Research adataira hivatkozva állítják, hogy az idei második negyedévben az asztali processzorszállítások kevesebb mint két százalékát tették ki a négymagos processzorok, vagyis az Intel Core 2 Quadok és Extreme-ek.
Hogy megtalálják-e helyüket a piacon a hárommagos Phenomok, az egyelőre a jövő zenéje, az viszont kétségtelen, hogy a tömegtermelés szempontjából igen nagynak számít az AMD négymagos chipje. A nagyjából 280 négyzemilliméteres lapka még igen érett eljáráson is jelentős defekciós és kereskedelmi selejthányadot produkál (sérült mag, rossz órajel-fogyasztás karakterisztika), amit az egyik mag letiltásával kapott hárommagos termékek értékesítésével lehet pénzügyileg ellensúlyozni.
Szintén az indokok között szerepelhet, hogy a kétmagos asztali mezőnyben az AMD versenyképessége bár javult a K8-hoz képest, nem tűnik valami rózsásnak az Intel kétmagos Core 2 Duóival szemben, kifejezetten az óriás 45 nanométeres tömeges chiptermelésének előestéjén. A vállalat új 10h mikroarchitektúrája az előzetes teszteredmények alapján nem múlja felül az Intel immár egyéves Core-mikroarchitektúráját, amit súlyosbít, hogy a chipgyártó óriás fajlagos termelési költsége is alacsonyabb, így egy árazási háborúban is fölényben van. Az AMD így vélhetően ezzel a taktikával igyekszik differenciálni kínálatát, és rést ütni a piacon.